Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-06-05 / 11. szám
Közélet - diplomácia Hiba volt a többpártrendszer felszámolása és a hadsereg túlméretezett fejlesztése a felszabadulás után Magyarországon. Ezt Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondta azon a tanácskozáson, amelyen az elmúlt 40 év elemzésével kísérelték meg felkutatni a mai válság okait. Az ez évi Akadémiai Aranyérmet a tudós testület Keresztury Dezső akadémikusnak, az MVSZ alelnökének ítélte oda, kiemelkedő irodalomtörténeti munkásságáért, kutatónemzedékek neveléséért, a magyar közművelődés érdekében kifejtett tevékenységéért. Akadémiai díjat kapott Pomogáts Réla irodalomtörténész, lapunk külső munkatársa. * Megalakult a Magyar Helsinki Bizottság. Az alakuló ülésen jelen volt a Nemzetközi Helsinki Szövetség az Emberi Jogokért szervezet elnöke, Karl Johannes von Schwarzenberg is. A magyar testület elnöke Mészöly Miklós író lett, koordinátorai: Kodolányi Gyula író és Kőszeg Ferenc szerkesztő. * Az Európa Tanács hivatalosan is közölte, hogy Magyarország és Lengyelország különleges meghívottként képviseltetheti magát a 23 ország szervezetének közgyűlésén. Magyarország három, Lengyelország pedig hat éven belül teljes jogú taggá válhat. * A magyarországi gazdasági átalakulások szükségességét hangoztatta Margaret Thatcher brit kormányfő, amikor Londonban fogadta a Fiatal Demokraták Szövetségének négy vezető tagját. A magyar ifjúsági szervezet tagjai találkoztak William Wald grave brit külügyi államminiszterrel és látogatást tettek a parlamentben. * Lemondott parlamenti mandátumáról Korom Mihály, kiskunfélegyházi képviselő, volt igazságügyi miniszter. Lépését a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének aláírásgyűjtő akciója előzte meg, melyet azzal az indokkal indítottak, hogy a képviselő nem tett semmit választókörzetéért. Korom döntésére komoly hatással volt az is, hogy Nagy Imre lánya, majd egy budapesti tanár fedte fel súlyosan elmarasztalható viselkedését, melyet mint a vizsgálati osztály ezredes rangú vezetője tanúsított 1958-ban. * Budapesten újjáalakult a Kereszténydemokrata Néppárt. A szervezőbizottság közleménye szerint Magyarországon elsősorban erkölcsi és értékválság van, ezért szükséges egy keresztény világnézetű, de az egyháztól független politikai szervezet megjelenése. Az 1947-es választásokon az akkori Demokrata Néppárt Magyarország második legnagyobb politikai erejévé vált. * Kiskunhalason kezdődött, majd Sárbogárdon folytatódott a részleges szovjet csapatkivonás. Ezúttal ötvennégy harckocsit és hatszáz katonát búcsúztattak el. A civil érdeklődők népes tábora mellett ott volt az eseményen számos Budapestre akkreditált katonai attasé is. * A Magyar Néphadsereg hetvenöt lakást ajánlott fel az erdélyi menekülteknek, ezenkívül menekült családok háromszáz gyermekét látják vendégül nyári üdülésre. A Honvédelmi Minisztérium sajtótájékoztatóján azt is bejelentették, hogy eltávolítják a „Fényképezni tilos” táblákat a laktanyák elől, és néhány alakulatnál - egyelőre kísérletképpen - a sorkatonák szabadidejükben bármikor kimehetnek a városba. Újdonság az is, hogy ezentúl a honvédelmi miniszter és vezető munkatársai minden hónap első hétfőjén fogadóórát tartanak azok számára, akik találkozni kívánnak velük. ÖTÉVES AZ MTA-S0R0SALAPÍTVÁNY Az évforduló alkalmából Soros György, a neves New York-i tőzsdecég vezetője nagy nemzetközi érdeklődéssel kísért sajtótájékoztatót tartott. Az alapítványtevő elmondta: célja a pluralista államforma kialakulásának segítése volt. Jelenleg a társadalmi szervezeteknek szán kezdő tőkét. Ha jogilag is létrejönnek Magyarországon a politikai pártok, munkájának ezt a szakaszát befejezettnek tekinti, mivel az amerikai törvények értelmében működő pártot már nem támogathatnak. A jövőben - mondotta - elsősorban a hazánkban folyó tudományos, művészeti tevékenységet kívánja erősíteni. Az elmúlt öt év alatt az alapítvány 6 millió dollárt folyósitott a pályázóknak. Elképzelhető, hogy az idén Soros György már 3-4 millió dollárt fordít a magyarországi kezdeményezések támogatására. Szó esett egy budapesti irodaház felépítéséről is. Ennek tulajdonjogát és jövedelmeit - a beruházás megtérülését követően - a majdan létesítendő magyarországi Soros-alapítvány céljaira kívánja felajánlani az amerikai üzletember. Kultúra A Magyar írók Szövetsége József Attila-körének tagjai létrehozták a Holnap-alapítványt, melynek célja az újabb irodalmi generációk és jelenségek támogatása. „A Lap” címmel folyóiratot is megjelentetnek. Az alapítvány nyitott, hozzá bárki hozzájárulást tehet. Címük: A HOLNAP 1397 Budapest, Pf. 546. * Hidasi József mérnök megalapította a Freiburgi Magyarok Baráti Körét (NSZK). A mintegy 100 fős, hivatalosan bejegyzett új egyesület folyóiratot (havi körlevelet) is kiad. * Két nyugaton élő magyar író színvonalas estjét rendezték meg a közelmúltban Budapesten. Kemenes Géfin László, a Montreáli Egyetem professzora (Kanada) a Magyar írók Szövetségében újabb verseiből olvasott fel, a három esztendeje Romániából Svájcba kényszerült Szőcs Géza pedig dráma- és rádiójáték-részleteket mutatott be a Fiatal Művészek Klubjában. * A több fesztiválon díjat nyert budakalászi Lenvirág gyermektáncegyüttes június 22-ike és július 20-ika között részt vesz a kanadai Quebecben a világ gyermekeinek folklórfesztiválján. A tízezres lélekszámú falu általános iskolájának együttese magyar és magyarországi német táncokat ad majd elő, s fellépésükre szeretettel elvárják a kanadai magyar közönséget. APOR VILMOS EMLÉKEZETE Báró Apor Vilmosra emlékeztek Gyulán, abban a városban, ahol a szent életű pap, későbbi győri megyés püspök két évtizeden át szolgált. A mintegy nyolcszáz résztvevővel megtartott emlékülést a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete hívta össze, s ugyancsak az ő kezdeményezésük, hogy Apor Vilmos püspököt a katolikus egyház nyilvánítsa boldoggá. Mint az emlékünnepségen is elhangzott, Apor püspök 1945 nagypéntekén kapott halálos lövést, azt követően, hogy nem engedett hét szovjet katona felszólításának, akik munkára akartak elvinni a püspöki palotában rejtőzködő háromszáz leány és asszony közül ötvenet. Gyulai Endre, szeged-csanádi püspök olyan, korát kiválóan ismerő, szociális gondolkodású emberként jellemezte Apor Vilmost, aki „mindig fél lépéssel előttünk járt”. A mártírhalált halt püspök iránti tiszteletből emléktáblát lepleztek le a gyulai plébániatemplom falán. KÁNYÁDI SÁNDOR HATVANÉVES A most hatvanesztendős Kányádi Sándor alkotó személyisége közösségi személyiség, munkásságát a költészet és az anyanyelvi közösség lényegi kapcsolatának tudata hatja át. Ez a tudat az idők során sokat gazdagodott és erősödött, a természetes közösségi érzés a sokasodó tapasztalatok és felismerések hatására vált tudatos meggyőződéssé. E meggyőződés a történelem drámai konfliktusainak szenvedélyes átélésével párosul: Kányádi nemcsak az erdélyi magyarság helyzettudatának kifejezésére törekszik, ennek csalódásait és reményeit is megszólaltatja. Fiatal költőként a paraszti világ és a természeti lét szép rendjéről adott képet, az ötvenes évek közéleti bizalmával tekintett a rohamosan átalakuló erdélyi élet jövendő lehetőségeire. Gyorsan fejlődő nagyvárosban élt, álmaiban és képezeletében mégis szülőfalujában kalandozott. A falusi élményvilág, a hagyományos világkép és a köznapi tapasztalatokat belengő derű a költői népiesség hagyományos rendjében jelölte ki korai költészetének helyét. Ezután mind érzékenyebben válaszolt a történelmi lét kihívásaira: elsősorban az erdélyi magyarság súlyos kisebbségi tapasztalataira. A korai népies hatások után az avantgárd kifejezésmódját sajátította el, egyszersmind a költői hagyomány régebbi rétegeit aknázta ki. A korábbi dalszerűséget epikus jellegű kifejezésmód váltotta fel, a költemény már drámai módon tagolódik, a versszerkezet töredezetté válik. A kolozsvári költő verseire sötét árnyékok vetülnek, annak az emberi közösségnek a történelmi létét látja veszélyeztetve, amelynek örök hűséget fogadott. Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra lassú hanyatlását tapasztalja, kiábrándító történelmi tapasztalatokat kell tanúként megörökítenie. Keserűen vet számot a nemzetiségi-nemzeti fennmaradással, a szétszóródás árnyaival viaskodik, eközben az emberi egyetemességet, magát a mindenséget ostromolja megnyugtató vigaszért. Keserű költői rapszódiáiban és siratóiban a történelem ártatlan áldozatainak közösségi méltósága mellett tesz tanúvallomást. POMOGÁTS BÉLA BÍB0R0SI ÚT KÁRPÁTALJÁRA Először tett látogatást Kárpátalján és Ukrajnában a magyar katolikus egyház feje. Paskai László bíboros érsek magyar egyházi kiadványokat vitt magával. Tárgyalt kárpátaljai lelkészek magyarországi képzéséről, valamint arról, hogy magyar papok vesznek részt az ottani liturgiákon. (Helyszíni riportunkat 13. számunkban közöljük.) 5
