Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-01-09 / 1. szám
á im k visszatértem volna Magyarországra, még volt egy párizsi kitérőm. Otthon a Royal Orfeum szerződtetett a nemzetközi varietéjébe. Aztán föllépés egy kitűnő szereposztású (Dénes Oszkár, Guth Magda, Gyergyai...) rossz darabban, a Csók professzorban a Magyar Színházban. Akkor beszéltem először magyarul színpadon, csapnivalóan rosszul, angol akcentussal. Viszont nagyszerű kritikát kaptam... De mondja csak, nem untatom a részletekkel? Gyorsítok egy kicsit.- Rövid ideig Désen dolgoztam: kitűnő tanulóhetek voltak, mígnem táviratot kaptam: jelentkezzem a pesti Operett Színházban. Kiderült, hogy főszereplőt akarnak váltani a Békefi-féle Régi orfeum című produkcióban. Honthy Hanna helyett kellett átvennem a szerepet, mert ő akkor már a Majára készülődött. Megnéztük az utolsó előtti előadást, aztán megállapítottuk: ami neki a torkában van, az nekem a lábamban. • Hát ez meg mit jelent?- Ciliké, a darab főszereplője asszonya Téved a lexikon, amikor azt írja, hogy Rökk Marika magyar származású német színésznő. A Bécs melletti Badenben élő művésznő a minapi, 75. születésnapján maga cáfolta ezt az elírást, amikor munkatársunknak kijelentette: „Magyarnak született magyar művész vagyok!” 9 Az első „kerek" jubileuma ez a mostani, amelyiket nem a színpadon, nem a rivaldafényben ünnepli, kedves Rökk Marika...- Tulajdonképpen tehettem volna - mondja mosolyogva -, győzködtek eleget a barátaim, de én hajthatatlan maradtam. Éppen a legfőbb ideje, hogy nemet mondjak, mert különben a drága publikumom még a 80. születésnapomon is a tánctudásomat kérné számon... Isten és a természet ajándékát, fiatalos külsőmet, erőmet, ambíciómat mindig is jól kamatoztattam, máig megőriztem. De most már kellene egy kis szünet is a szép bűcsúzás előtt a rivaldafénytől, a színpadtól. 9 Második kiadásban most megjelent életrajzi kötetéből - Marika Rökk: Herz mit Paprika - tudható, hogy 1988 nyarán fejezte be harmincharmadik filmjének a forgatását. Von Boehme bárónőt alakítja Peter Schamoni nyugatnémet filmjében, a Königswald kastélyban. November 3-án pedig az Osztrák Televízió, a bajor tévé, a SAT 1 műholdas adó, a Német Demokratikus Köztársaság televíziója és minden bizonnyal még egy sor adóállomás sugárzott egész estét betöltő Rökk-születésnapi műsort ...-... csak a Magyar Televízió feledkezett meg rólam. Bár - legyünk tárgyilagosak! - egy alkalommal hívott a budapesti tévé is, egy show-műsort szeretett volna velem forgatni, csakhogy már késő. Igaz, akár húsz évet is letagadhatnék a koromból, de minek. Előbb kellett volna talán rám gondolni, hisz’ tudták, hogy létezem, tele voltak a lapok a föllépéseimmel, rendszeresen szerepeltem a nagy nyugati tévékben. Szeretném, ha elhinnék: nem a gázsi lett volna a legfontosabb a pesti deszkákon! • Alighanem minden Rökk-rajongó tudja: magyar szülők Kairóban született gyereke, aki a párizsi Moulin Rouge és a New York-i Broadway színpadain kezdte a pályáját, majd Budapest és Bécs után a berlini UFA-filmgyár műtermeiben, kamerái előtt, a film nemzetközisége révén tett szert akkora népszerűségre, amely máig körülragyogja Rökk Marikát. Igaz-e, hogy annak idején a náci propa gandaminiszter kifogásolta a túl lengének tartott, sokat megmutató kosztümjét?- Az Álmaim asszonya filmre gondol? Igen, volt a filmben egy akkor pikánsnak számító revüjelenet: egy érzéki tangót táncoltam és a 30-as évek erkölcsi fölfogása szerint sokkal több látszott a testemből, mint amennyit a cenzúra elviselt. Húsz-egynéhány éves voltam. A lényeg: újra kellett forgatni ezt a filmfelvonást. Az erotikusnak ítélt jeleneteket részben kivágták, részben át kellett formálnom őket. • Milyen út vezetett a filmig?- Fizikailag hosszú, emberileg küzdelmes. Igaz, hogy Egyiptomban születtem, azonban ízig-vérig magyar vagyok. Építészmérnök édesapámat a szakmája szólította az afrikai országba, majd tizenegy évesen Párizsba kerültem. Ott fedeztek föl, lettem jószerivel a család eltartója, mert a szüleim szinte az utolsó fillérig elveszítették kis vagyonkájukat. Tönkrementünk, de én énekeltem, táncoltam, a híres amerikai revüegyüttes, a Hoffmann-lányok menedzsere szerződtetett. Édesanyámmal Amerikába mentünk, apánk csak később jött utánunk. Jó mozgású, tanulékony kislány lévén igen hamar szólista lettem a Hoffmann’s görlök élén a New York-i Schubert Színházban. Akkor jöttem rá: csak akként boldogulhatok, lehetek több, nagyobb művész, ha van valami specialitásom. Piruettjeimnek a csodájára jártak! Egész nap tanultam, gyakoroltam, este előadás. Tizenhárom-tizennégy évesen így reklámoztak a Broadwayn: „Marika Rökk, the little Queen of the piruett".- New York után London, a Victoria Palace következett. Nem voltam még tizennyolc éves, amikor szólótáncosnőnek szerződtettek. Újabb specialitásomat, a viharos gyorsaságú szteppelést Amerikából hoztam át. De ott tanultam akrobatikát, dzsesszt, klasszikus balettet is. Mielőtt mindvégig arról beszélt, énekelt, hogy ő milyen jó táncosnő. Honthy briliánsán oldotta meg a feladatot, csupán alig mozgott. Én viszont három-négy nap betanulás meg a Régi orfeum némi átigazítása után el is táncoltam. Igen gyorsan az ország kedvence lettem, újságokból, plakátokról a képeim néztek rám. A nagy népszerűséget a Zsákbamacska hozta meg a Pesti Színházban, az Opera mögött állt, a kövér Bródy volt az igazgatója. Kétszázötvenszer vagy háromszázszor játszottuk a Zsákbamacskát. A szövegíró Szilágyi László, a zeneszerző Eisemann Mihály volt. 9 Ezek szerint a Zsákbamacskával indult el a filmes pályán ?- Nem, hanem a Cirkusz csillagával. A vígszínházi Bús-Fekete László ötlete volt egy rossz idény után, hogy játsszunk cirkuszt! Mindenki betanult valamit; jómagam nem egészen egy hónap alatt megtanultam lovagolni és trapézon tornázni: 12 méter magasban, háló nélkül. Borzasztóan örültem az új feladatnak. Még Bécsben is bemutatták a produk-26
