Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-12-01 / 23. szám
KULTURÁLIS KÖRKÉP 41 raművész interpretációjában kirobbanó sikert arattak; először a fővédnök, a kenti hercegpár, majd az egész terem közönsége felállva, vastapssal jutalmazta a zenészeket. Az előkészítő bizottság vezetője brit részről lord Rothermere volt. (Családja magyar szempontból is igen híres, a nagyapa a Daily Mail hasábjain 1927-ben indította meg a híres kampányt: Igazságot Magyarországnak.) Az unoka most így nyilatkozott: „A magyar népet a bátorsága és állhatatossága segítette át a nehéz időkön. Magyarország kis ország, amely méretéhez aránytalan módon járult hozzá az európai kulturális fejlődéshez.” Magyar részről a fővédnök Pozsgay Imre államminiszter volt, aki londoni tartózkodását arra is felhasználta, hogy találkozzon az ottani magyarság prominens képviselőivel. Az ő szavaiból idézünk: „Évtizedek zsákutca-politikája a magyar gazdaságot és társadalmat egyaránt válságba juttatta. A kényszer, hogy alkalmazkodjunk a kemény realitásokhoz, nemcsak a hatalmon lévőket, de a széles tömegeket is felrázta. De nem negatív módon. Nem okozott apátiát, kiábrándulást, ellenkezőleg: megerősítette Magyarország akaratát, hogy egy jobb, virágzóbb jövő érdekében cselekedjen.” Emléktábla- és szoboravatás A misét a bíboros érsek celebrálta Sokan kiszorultak az Wfc. TSFT'1 ^ előtérbe, a lépcsőkre. Talán 1856. szeptember 8-án lehettek ennyien a zuglói Hermina-kápolnában, mint 1989. november 5- én. Akkor Scitovszky János esztergomi érsek szentelte fel a kápolnát; most dr. Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek celebrálta a misét. Akkor itt volt maga Liszt Ferenc, és jelenlétében énekelte a férfikar a zeneköltő-óriás Missáját, most a Liszt Ferenc Társaság vezetői előtt „vizsgázott” az egyik legnagyobb Liszt-mű, a Christus oratórium Húsvéti himnuszával, az O filii et filiae bemutatásával a kápolnával szomszédos Liszt Ferenc Ének-zene Tagozatú Általános Iskola egyik kórusa. Emléktábla- és szoboravatás volt. A tábla a kápolna falára került, a szobor az iskola előcsarnokába. Ebben is, abban is a Liszt Ferenc-i életművet és hagyományokat őrizni, ápolni és terjeszteni hivatott társaságé az érdem: a táblát ő állította, a szobrot ugyancsak a társaság tag-1 ;T A Dr. Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek misézik - Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre! jai lelték fel valahol a Cházár András utcában, meglehetősen megviselt állapotban. A zeneköltő szobrát, Villám Rózsa alkotását, a Liszt nevét viselő iskola újíttatta fel. A szobrot leleplező dr. Kelemen Elemér művelődési miniszterhelyettes felhasználta az alkalmat, hogy Liszt Ferenc olyan emberi tulajdonságait méltassa, amelyek ma, az általános értékvesztés idején, Az emléktábla a kápolna külső falán - dr. Kiss Kálmán, a Liszt Ferenc Társaság elnöke avatta fel Villám Rózsa Liszt-mellszobra - a Liszt Ferenc Társaság tagjai lelték fel valahol A SZERZŐ FOTOI segíthetnek bennünket visszatalálni az egyetemes kulturális értékekhez; megemlítette a kiállás bátorságát, az önzetlen barátságot, a tanítványok iránti pedagógiai alázatot. Paskai László bíboros prímás Zákeus, a vámszedő történetével és Szent Imre életével példálódzó» szentbeszédében. A tömeg mindig megítélni, elmarasztalni akar - rWondotta ezzel szemben az igazi keresztény lélek mindig a jövőbe néz: Jézus találkozik Zákeussal, ismeri a vámszedő múltját, tudja minden hibáját-vétkét, de nem hozza szóba, hanem előretekint, s amikor Zákeus minden vagyonának felét a szegényeknek ajánlja, a Megváltó így szól: „Ma lett idvessége ennek a háznak! Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, a mi elveszett.” G. L. A nyugati magyar irodalomról Debreceni Irodalmi Napok Debrecen városa, a Magyar írók Szövetsége és az Alföld szerkesztősége kétnapos tanácskozást rendezett a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában. Az immár hagyományos irodalmi napok témáját jól körülírta a tanácskozás címe: A nyugati magyar irodalom - a kirekesztéstől a befogadásig. Vitaindítójában Pomogáts Béla irodalomtörténész hangsúlyozta: a belpolitikai változások következtében az „emigráns” magyar írók státusát felváltja majd a „külföldön lakó” magyar íróké, akiknek hazatérése történelmi reményekre jogosít fel bennünket. A kétnapos vitában nagy visszhangot kiváltó felszólalással jelentkezett - többek között - Cseres Tibor, Domokos Mátyás, Páskándi Géza, Szakolczay Lajos és Szkhárosi Endre; illetve a Nyugaton élők közül Csíky Agnes Mária (NSZK), Czigány Lóránt (Anglia), Horváth Elemér (USA), Kabdebó Tamás (Írország), Major- Zala Lajos (Svájc), Monoszlói Dezső (Ausztria), Sárközi Mátyás (Anglia), Siklós István (Anglia) és Thinsz Géza (Svédország). Juhász Géza főszerkesztő bejelentette, hogy az irodalmi napok anyaga megjelenik a debreceni Alföld hasábjain.
