Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-06-10 / 11. szám
szakban egyre több a külföldi turista, akiket a kedves kis fogadókban szállásolnak el. Reggel lovagolhatnak a remek terepen, a csárdában jóízű magyar ételek várják őket és aztán a Balaton kellemes hullámai. Igazán nem rossz kikapcsolódás. Az épületegyüttes nemzetközi viszonylatban is komoly értéket képvisel: kastély, nádtetős gondnoki lakás, boltozatos, kocsival járható hatalmas borpince, kasznárház - amelyben Pálóczi Horváth Ádám is lakott - vendéglő, istállók, kukoricagóré. Az épületekben kiállításokat, népművészeti és iparművészeti bemutatókat rendeztek be. Kicsi ösvény vezet fel a Kápolna-dombra, az 1735-ben épült, barokk stílusú Szent Kristóf-kápolnához, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra, a tihanyi apátságra, s a körülötte vonuló hegyekre. Gőzhajók a Balatonon i. A Balaton minden korban, a környék természettől adott közlekedési útvonala volt. A 18. században Festetics György egész flottát építtetett fenékpusztai műhelyében (hajóarzenálban) part menti uradalma kiszolgálására, vitorlás és evezős hajókból. A reformkorban merült fel a kor legmodernebb technikájának megfelelő gőzhajó alkalmazásának az ötlete. Megvalósulása - megannyi más modern eszméhez hasonlóan - elsősorban Széchenyi A már üzletileg is életképes gőzhajózást végül a száz esztendeje, 1888-ban megalakult „Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaság” teremtette meg. Baross Gábor ugyanis, a MÁV-ot is megszervező „vasminiszter”, rendszeres állami támogatást biztosított a cég fejlesztéséhez. Az 1870-es évektől felvirágzó idegenforgalom és vízisportélet végre fizetőképes utasokat is hozott. 1914-ig ez a vállalat, az újabb hajókat, a Kelént, a Rohant, a Helkát, a második Kisfaludy! és a Jókait az Óbudai és az Újpesti Hajógyárakkal építtette meg. Ugyanakkor a korábbi igen egyszerű kikötőhelyeket, a nagyobb fürdőhelyeken igazi kikötők váltották fel. Az I. világháború után az általános gazdasági pangás a balatoni gőzhajózást is a csőd szélére juttatta. 1926-ban a MÁV és a DSA vasúttársaságok megvették és újjászervezték a balatoni hajózási vállalatot. Az új „Balatoni Hajózási Rt.” felismerte, hogy a forgalom kisebb, fürge hajókat igényel, és 1927-ben Max Oertz, a világhírű hamburgi tervező meg is tervezte az első motoros hajókat a Balatonra: a „Szigliget”, a „Csobánc”, a „Csongor”, a „Tünde” és a „Komp 1.” a mai hajók közvetlen elődei voltak. Utasként, nyaralóként e hajók már sokunk személyes ismerősei. DR. MOLNÁR GYÖRGY tud. főmunkatárs Közlekedési Múzeum 1. A „Kisfaludy" Füreden, próbaúton 2-3. A füredi kikötő a századfordulón István munkásságának köszönhető. Széchenyi, Hertelendy Károly, Zala megyei alispánnal és az érdekelt helyi birtokosokkal összefogva kezdeményezte a „Balaton Gőzhajózási Társaság” megalapítását, 1845-ben. Ötven részvényt meg is vásárolt, majd 1846 áprilisában a Balatoni gőzhajózás című röpiratával a kellő hírverést is biztosította az új vállalatnak. A cég alapszabályát nem kisebb jogász, mint Kossuth Lajos szerkesztette. Első hajójukat, amelyet angol Penn gőzgép hajtott, az Óbudai Hajógyárban építették. Szekereken szállították - alkatrészekként - Füredre, és ott szerelték össze. Az angol mérnök, Clark Ádám s Ylasjon Henrik, az Óbudai Hajógyár igazgatója irányította a munkát. A 40 lóerős gőzöst, amelynek hajóteste tengeri mintát követve fából épült, két keresztrudas árboccal is ellátták, Széchenyi javaslatára „tisztelő emlékezet jeléül” a „Kisfaludy,, névre keresztelték. 1846 őszén ezzel a hajóval indult meg a modern balatoni hajózás. A híres gőzös, mint üzlet egyértelmű balsikernek bizonyult, 1848-as szereplése - amikor Jellacic nem mert fedélzetére menni, hogy István nádorral tárgyaljon - közismert. Az már kevésbé, hogy története során csak akkor volt tele utasokkal, amikor később az osztrák csapatokat szállította át a Balatonon. 11
