Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-06-10 / 11. szám

E címbeli sorral kezdődik az ismert magyar népdal, s éppen a szélessége, no meg alacsony vízszintje az egyik oka, hogy a világon egyedülálló sajátosságokkal rendelkező Balaton a pusztuló tavak közé tartozik.

Straub F. Brúnó akadémikus, az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának elnöke megerősíti ezt a tényt, hozzátéve:- A Balaton egyszer kiszárad majd. E folyamat már tart néhány ezer éve, és nem tudható, hány száz év múlva következik be a kiszáradás. Az ember, vagyis a mi dolgunk az, hogy ezt az időpontot minél későbbre halasszuk, biztosítva ezáltal, hogy gyönyörködhessünk a páratlan szépségű balatoni tájban, üdülhessünk, pihenhessünk, szórakozhassunk a tóparton.

*

A Balaton víztisztasága néhány évvel ezelőtt éles kérdésként vetődött fel. Az elmúlt évek intézkedései eredményeképpen halkabbá lettek a viták, a parlamenti bizottság legutóbbi ülésén mégis elhangzottak olyan vélemények, hogy csak a radikális, teljes építési

tilalom fenntartása eredményezheti a tó vizének további tisztulását.- Ma is kényes kérdés ez - mondotta Straub professzor. - Ilyen óriási vízfelület, és oly nagymértékű mezőgazdasági és ipari tevékenység, amilyen a tó körül folyik, mindig gondot okoz majd nekünk. Fontos, hogy milyen az időjárás, mennyi a csapadék, mekkora a nyári hőmérséklet. A vízminőség romlásának legfeltűnőbb jele az algák elszaporodása. Ha e tekintetben egyik évben romlást vagy javulást látunk, az még nem jelent semmit, nem biztos, hogy a mi munkánkat minősíti, lehet, hogy mindez csak az időjárásnak tudható be. Ezért sokakban még mindig él bizonyos mérvű aggodalom a Balaton vizének tisztulását illetően az újabban tapasztalható kedvező változások ellenére is.

Ne gondoljuk, hogy áz algásodás mai jelenség. Ezt már 1953-ban kimutatta Sebestyén Olga. Ennyire lapos tó a földkerekségen is kivételesnek számít, nyilvánvaló, hogy emiatt a vize érzékenyen reagál a legkülönbözőbb hatásokra. Szerencsésnek tarthatjuk, hogy akkor vált világossá számunkra a Balaton vízminőségének romlása, amikor a nálunk gyorsabban iparosodó európai országokban már előrehaladott kutatások folytak

a vízszennyeződések okairól, a vizek „gyógyításáról”, és tudatossá vált a környezetvédelem.-Kezdetben arról is vita folyt a hazai hydrológusok és biológusok között - elevenítette fel a kezdeti időszakot Straub akadémikus hogy akkor tiszta-e a víz, ha szépen kibetonozzuk az alját, vagy akkor, ha megmarad a természetes környezet nádasokkal, hullámverés által partra sodort nádmorzsalékkal, egyebekkel. Végül a Magyar Tudományos Akadémia hydrobiológusai Véleményét elfogadva, a kormányzat döntést hozott a tó víztisztaságának védelméről.

A mezőgazdasági minisztérium - tiszteletre méltó áldozatkészséget mutatva - számos állattenyésztő telepet felszámolt, intézkedések történtek a parti sáv természetes állapotának megőrzésére, lehetőség szerinti visszaállítására, a Kis-Balaton rekonstrukciójára, és építési tilalmat léptettek életbe.

Straub F. Brúnó akadémikus így jellemzi a jelenlegi helyzetet:- A legutóbbi parlamenti bizottsági ülés megállapította, hogy az elmúlt időszakban helyes irányban mutató döntések születtek, amelyek eredményeképpen a tó vízminőségének folyamatos javulása várható. Legna,;v v