Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-01-22 / 2. szám
1. Az Egyetemi Tanácsülés díszelnöksége 2. Az ünnepségre készült érme 3. Diczfalusy Egon beszél. A szegedi egyetem hajdani diákját, a stockholmi Karolinska Intézet egyik igazgatóját diszdoktorrá avatták 4. Éva Szent-Györgyi biokémikus (balról), Marcia Szent-Györgyi, a professzor özvegye és András Szent-Györgyi biológus az Egyesült Államokból érkeztek a névfelvételi ünnepségre FOTO: GÁBOR VIKTOR A NÉVADÓ: SZENT-GYÖRGYI ALBERT Isten! A Teremtésben tégy társaddá, hogy értsük műved s nemesítsük azt, földünket biztos otthonává téve a boldog jólétnek s harmóniának.. (Szent-Györgyi Albert: Könyörgés) — Boldog vagyok, hogy a Szegedi Orvostudományi Egyetem az első intézmény a világon, amely férjem nevét viseli — mondja Marcia Szent-Györgyi, a Nobeldíjas professzor özvegye, aki az ünnepélyes névfelvételi egyetemi tanácsülésre érkezett a Tiszaparti városba. Beszélgetésünk színhelye a nemrégiben újjávarázsolt Szegedi Nemzeti Színház díszpáholya. Szent-Györgyiné Woods Hole-ban (Massachusetts, USA) él, és először járt Szegeden. Elkísérte útjára Szent-Györgyi András, a tudós unokatestvére is, aki a walthami (Massachusetts) Brandeis Egyetem biológiaprofesszora. — Mi lesz a Szent-Györgyi-hagyaték sorsa? — Férjem tekintélyes mennyiségű kéziratát, fotóit, tárgyi emlékeit kölcsönadtuk a washingtoni Kongresszusi Könyvtárnak, ahol kiállításon láthatók. Végleges helyükről még nem döntött a család, elképzelhető, hogy Szegedre kerülnek majd. * A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem névfelvételi ünnepségén Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke méltatta a tudós munkásságát; a hajdani tanítványok nevében Straub F. Brúnó professzor, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke emlékezett mesterére. Az ünnepségen jelen volt Mark Palmer, az Egyesült Államok nagykövete és Randé Jenő, a Magyarok Világszövetsége főtitkára. Az Egyetemi Tanács Szent-Györgyi-emlékérmet alapított, amelyet kétévenként adnak át „az emberiség egészségesebbé tétele érdekében kifejtett tudományos munka” elismeréseként. Az első kitüntetett: Banga Ilona professzorasszony, aki 17 éven át volt Szent-Györgyi Albert közvetlen munkatársa. A névfelvételi ünnepség végén díszdoktorokat avattak, többek között Diczfalusy Egont, aki 1938- tól 1944-ig volt az egyetem diákja, 1946 óta Svédországban él; jelenleg a stockholmi Karolinska Intézet egyik osztályának igazgatója. * A Szent-Györgyi családdal közösen nézzük végig a színház előcsarnokában rendezett alkalmi kiállítást, amelyen nyomon követhető a tudós életútja, aki — mindmáig egyetlen magyarként — hazai kutatásaiért részesült Nobel-díjban. A sikerekben gazdag, küzdelmes szegedi másfél évtized emlékeiből kiemelkednek a Nobel-díj átvételének dokumentumai: az 1937-es ünnepség fényképei, amint a magyar tudós Gusztáv Adolf svéd királytól átveszi a kitüntetést. A következő évben Szeged városa díszpolgárává választja; az 1940—41-es tanévben ő az egyetem rektora. A további felvételeken a rövidnadrágos, bicikliző professzor, majd a diákjaival teázó, az amatőr színjátszókat irányító tudós nevelő látható. A korabeli, megsárgult újságkivágás feledésbe merült, ám jellemző epizódról is tudósít. A harmincas években — Szent- Györgyi Albert dékánsága idején — készítette Kállay József szobrászművész a Dóm tér zenélő órájának ma is látható sétáló figuráit, amelyek az egyetem vezetőinek arcvonásait örökítik meg. A zenélő óra éppen a professzor laboratóriumának bejárata fölött volt; Szent-Györgyi nem akarta, hogy minden nap a saját arcképét megörökítő szoboralak alatt kelljen belépni munkahelyére. Szerényen, de határozottan elhárította a megtiszteltetést, és javasolta, hogy a zenélő óra „neki szánt” szoboralakját mintázzák meg Brassai Sámuelről, az erdélyi polihisztorról. Annál is inkább, mert az orvosképzés akkor kezdődött Szegeden, amikor a kolozsvári egyetem 1921-ben ideköltözött. Most — fél évszázaddal a Nobel-díj átvétele után — a Dóm téri zenélő óra alatt, a professzor egykori kutatóintézetének bejáratánál — felavatták Szent-Györgyi Albert márvány mellszobrát, Kalmár Márton alkotását... * A professzort — aki, mint köztudomású, 1946-tól haláláig az Egyesült Államokban élt — 1973- ban avatta díszdoktorává a Szegedi Orvostudományi Egyetem. Akkor, a diploma átvételekor, a következőket mondotta: „Nekem most nincsen házam a Tisza partján. Házam egy másik nagy víz mellett áll, s én egy másik országban dolgozom. Igyekezetem az egész emberiségé, de magyar ember vagyok, és e hazához tartozónak érzem magam.” B. A. 12
