Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-11-18 / 22. szám
A Magyar Hírek Poala rovata ax olvasók fóruma. A sxerkesxtőség ugyan akkor fenntartja a jogot, hogy a beer kezett leveleket rövidített formában SöeíUje. tgy cserkesz a Magyar Hírek fedőlapján: nagyot dobbant a szívein, amikor lapjuk szeptember 23-i borítólapján megpillantottam a magyar cserkészegyenruhát, a Hungária-jelvénnyel. Ifjúságom élményei szöktek agyamba, s végtelen örültem, hogy ez a szinte felmérhetetlen fontosságú intézmény, a Magyar Cserkész Szövetség, végre méltatást kapott Magyarországon is. Magyarországon születtem, de már külföldön nőttem fel, s az elemi iskolát is németországi D. P.-táborokban kezdtem. Két fontos tényező vezérelte a magyarsághoz való viszonyomat: Édes-* apám (Ludovikát végzett hivatásos katonatiszt) mély ragaszkodása a magyarsághoz és állandó aggodalma a magyar nép sorsáért, valamint a cserkészet. Pár év cserkészkedés után a clevelandi 33. sz. Szilágyi Erzsébet leánycserkészcsapat parancsnoka lettem. A cserkészetből áradó magyar érzés és a magyar kultúra értékeinek ismertetése egy életre a magyarsághoz kapcsolt. Édesapám hatása mellett tehát a cserkészetnek oroszlánrésze volt abban, hogy azóta is, bár más eszközökkel és más vonalon, magyarságom életem vezérfonala lett. Igyekszem családomban, környezetemben és írásaimmal a magyarságot szolgálni. Nagy lépés Zika Klára cikke, s az, hogy szó esett a cserkészet magyarországi visszaállításáról. Érzem és tudom, hogy abból csak jó származhat. Elődeihez hasonlóan, a mai magyar ifjúság, bárhol is él e világon, csak gazdagodhat az „emberebb ember és magyarabb magyar” jelszóból. DR. VÁRDY HUSZÁR ÁGNES PITTSBURGH, PA, USA „sage und schreibe” - alig egy lapocska jutott a több mint 3 millió őshonos magyarnak, akik nemcsak Erdélyben (!) szerény és nehéz körülmények közt őrzik a magyarságot. Lehet, elavult, nemesi hagyományokból táplálkozik az, hogy a büszkeség és a lovagiasság (nagyvonalúság) olyan erények, amikben a magyar szereti felismerni - és elismertetni - magát. S itt van elásva bánatom másik magva. Minden jel arra mutat, hogy az utódállamok magyarságának elhanyagolása ill. másodrendű kezelése rövid távú előnyök keresésében rejlik. Szegény „keleti” testvéreink nem tudnak se érdekes kiutazást biztosítani, se sarkot venni a Nemzeti Színházból vagy a Népköztársaság úti platánra befizetni. S ahogy a hazai szegények és önhibájukon kívül munkanélküliek sorsának - a konjunktúralovagokéval szembeni - elhanyagolása sérti a nemzeti szolidaritást, a leszakadt vidékek magyarságának elhanyagolása is mélyen sérti a nemzeti erényeket. PROF. G. C. ANKERL GENF. SVÁJC Húsz elsőéves, magyar nyelv iránt érdeklődő hallgatóval kezdtem el a tanulást a rotterdami Volks Universiteit újabb szemeszterén. Mint rendesen, idén is rendeztünk úgynevezett nyílt napot, ahol Magyarországot, a magyar kultúrát is igyekeztünk népszerűsíteni. A fotón az ifjú igazgatóhelyettessel vagyok látható, a „magyar asztal” mellett. ILONA VAN ASSENDELFT KRISZTICS ROTTERDAM. HOLLANDIA A szegedi cserkésztörténeti kiállításról a Magyar Hírek szép cikkéből értesültem. Mint volt cserkész és a cikkben említett nagy táborok legtöbbjének résztvevője csak azt szeretném megjegyezni, hogy a szept. 23-i szám 18. lapján közölt fénykép alá irt szöveg téves: a walesi herceg mellett, jobb kezében fokossal, nem Sztrílich Pál áll (ő sokkal kövérebb volt), hanem dr. Temesy Győző, a mintegy 800 főt számláló magyar kontingens parancsnoka. A felvétel 1929-ben az angliai birkenheadi világjamboreen készült. Én 1906-ban születtem, 1934-1939-ig a Magyar Cserkészszövetség külügyi titkára voltam. Temesy 1887-ben született, hosszú ideig földrajz-történelem szakos tanár volt a budai Attila utcai gimnáziumban, a 30-as évek végétől pedig a pesti gyakorlógimnáziumban. Én 1942 után végleg elkerültem Magyarországról - Temesy azutáni életéről nincs tudomásom ÁTÁNYI ISTVÁN STOCKHOLM, SVÉDORSZÁG Bár nagyon távol élek az Óhazától, nagyon közel éreztem szívemhez a magyar atléták bámulatra méltó szöuli sportteljesítményeit, amelyeket a televízió közvetített. Annyira megihletett kis nemzetünk nagy olimpiai eredménysorozata, hogy a következő strófa szakadt ki - a telkemen keresztül - a toliamból: Magyarország, szülőföldem! Bár Tőled oly távol estem, mégis Hozzád húz a szívem s megdobban, ha aranyérem, vagy ezüst s bronz birtokosa kitüntetett hazánk fia. AMÉRICO BALASSA H. CONCEPCION, CHILE Az MH jubileumi melléklete szomorúsággal töltött el. Hogy miért? Újra meggyőződhettem, hogy a Magyarok Világszövetsége elsősorban a Nyugaton élő magyarok „világszövetsége”. Hisz - a több mint félszáz újságoldalból - stílusosan: Jó érzés töltött el, amikor értesültem a Magyar Hírekből: Végre újra olvashatják Faludyt otthon is, a Magyar Világ Kiadó jóvoltából. Csak erőszakra épült, gyáva rendszer tilt be könyveket; aki azt hiszi, hogy némely könyvek ki nem adásával megvédheti hatalmát, az nem okosabb az egyszeri parasztnál, aki úgy akarta megvédeni kertjét a varjaktól, hogy becsukta a kert kapuját. Ezt nem én mondtam, a vak Milton, vagy háromszáz évvel ezelőtt! A hazalátogató Faludynak két rendszer küldte máglyára vagy zúzdába a könyveit. Merem remélni, hogy ez a hazalátogatás új szelet visz az „ősmagyar” fáknak és a könyvnyomtatásnak! Előre örülök megjelenő verseskötetének, ami közel ezernégyszáz vers műfordítását tartalmazza, s amelynek egyik boldog tulajdonosa leszek. Hálás köszönet a magyar Világ Kiadónak! TERNAY ISTVÁN NEW YORK. USA Mostanában minden évben hazalátogatok Magyarországra és három hónapot töltök ott. Szeretnék tovább is maradni, de ahogyan viselkednek velünk a debreceni külföldi bejelentkezöirodában a meghosszabbításkor, elmegy a kedve az embernek. Magyarország nagyon sok pénzt költ arra, hogy reklámozza a külföldiek számára az országot. Épp ezért érthetetlen az ilyesmi. Nem kérünk mi sokat, csak azt, hogy ne várassanak órákig, és beszéljenek az emberhez mint ember. Még valami! Szerintem senkinek semmi köze ahhoz, hogy én mennyi pénzt hozok haza magammal, a fontos az, hogy költők és nem élősködők senkin. A külföldön élők megszokták, hogy kedvesek az irodisták! TÖRÖK JÁNOS ALLEN PARK, ML USA Bármennyire is fáj, de búcsút kell vennünk az egykori Andrássy út, a mai Népköztársaság útja platánjaitól. A szakértővizsgálat megállapította, hogy a betegség még azokat a fákat is megtámadta, amelyek látszatra egészségesek. Arról nem is szólva, hogy a platán nem bírja azt a levegőszennyezést, amit a XX. század végének forgalma okoz. Amikor ezeket a fasorokat elültették, akkor még lovas hintók közlekedtek a fővárosban és stráfkocsik szállították a teherárut. Az egyetlen megoldás nem lehet más, mint a levegőszennyezést jól elviselő fák azonos időpontban történő elültetése, mert csakis így érhető el az, hogy Budapest legszebb útvonalát ismét egységes fasor díszítse. Ezért kell elvégezni a fájdalmas operációt: a megmaradt fák kivágását. Erre egyébként az ad kitűnő lehetőséget, hogy a millenniumi földalatti vonalát felújítják, a régi állomásokat korszerűsítik és a pálya fölötti födémet újjáépítik. Ez lehetővé teszi, hogy a fáknak életteret nyújtó talajt teljes egészében kicseréljék és az új fasort nem a nyolcvan év alatt minőségében sokat romlott és a téli sózás következtében szinte ártalmassá vált földbe telepítsék. Ilyen lehetőség csak százévenként egyszer adódik. Élni kell vele. Mindez természetesen nem érinti a Kodály köröndön lévő, teljesen ép fákat. DR. DEL MEDICO IMRE BUDAPEST London magyarsága ünnepélysorozattal emlékezett meg első királyunk, Szent István halálának 950. évfordulójáról. Az ünnepi szentmise előtti napon, a Mindszenty Otthonban Békés Gellért bencés atya, római egyetemi tanár tartott előadást. Másnap ünnepi szentmise volt a Szent Pius plébániatemplomban. Az ünnepi szentmisét Rt. Rev. John Crowley, Central London püspöke celebrálta, nagy papi segédlettel. Beszédében kiemelte Szt. István államalapításának hatását a környező államokra. A szentmisén megjelentek: a magyar kulturális és társadalmi egyesületek vezetői és a londoni magyarság. A szentmise és a régi magyar egyházi énekek sokakban mély hatást keltettek, sokan könnyezve énekelték: „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga...” Az ünnepi szentmisét az angol és a magyar himnusz fejezte be... BARACSI JÓZSEF LONDON, NAGY-BRITANNIA A MH István-számában „Az Egyházszervező” cikk egy félreérthető mondatot tartalmaz. „Amikor a fiatal István 997-ben fejedelem lett, a változások, térítések ellen lázadókkal, (Koppány és társai), kellett szembeszállnia.” Koppány és társai nem voltak lázadók, ez történelmi hamisítás. Ők egyszerűen kifejezték az ősi magyar jogot egy erőszakkal kivitelezett hittérítés ellen, ami általános volt a középkorban a „cuius regio eius religio” elv alapján. 2
