Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-09-23 / 18. szám
azért baj, mert így biztos, hogy dagadtak leszünk néhány nap alatt. Persze nem az étkezés tölti ki a 7-15 éves gyerekek napjait. Molnár Zsuzsa, a honismereti tábor szervezője és vezetője mondja:- Úgy éreztük, hogy tovább kell kísérleteznünk. A korábbi balatoni táborozási formák - ahol magyar gyerekekkel együtt nyaraltak a külföldön élő magyar származású gyerekek - sok problémát vetettek fel. Például, hogy egy magyarul kevésbé tudó gyereket legtöbbször feszélyez a tanulásban egy vele egykorú magyar anyanyelvű gyerek nyelvtudása. Ezért azt gondoltuk, hogy eredményesebben dolgozhatunk egy olyan csoporttal, amelynek a magyar nyelv megtanulása, csiszolása a közös célja. Ezt az elképzelésünket összekötöttük a honismereti tábor gondolatával, amely erősíti és kiegészíti a nyelvtanulást. így jöttünk Esztergomba, ahol a művelődési, szórakozási és nyelvtanulási lehetőségek egyaránt adottak. Itt a Tanítóképző Főiskolán remekül fel„Nagy balhé” című film A ismert zeneszámának hangjai szűrődnek ki az esztergomi Tanítóképző Főiskola kollégiumának folyosójára: két fiú - az egyik Amerikából, a másik Kanadából jött - négykezest játszik a pianínón. A búcsúestre készülnek ezzel a számmal. A szomszéd tanteremben egy Franciaországból érkezett kislány lábára svédországi társa vizes borogatást tesz, miközben két olaszországi magyar gyerek kézzel-lábbal magyarázza, hogy nekik éppen ilyen sérülésre van csodakenőcsük. Két másik lány „kincseket” cserél, egy csapat fiú pingpongmérkőzést vív. Francia, angol, olasz, svéd, görög és nem utolsósorban magyar mondatok... Az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének első esztergomi honismereti táborában vagyunk, ahová harminc külföldön élő magyar származású gyerek érkezett, hogy magyarul tanuljon, hogy ismerkedjen a Dunakanyar történelmi és természeti szépségeivel. Ragyogó a hangulat, a gyerekek felszabadultak, jókedvűéit. Mindent dicsérnek, s már-már kételkedik az ember a gyerekek őszinteségében, amikor az egyébként szemmel láthatóan jó étvágyú, Luxemburgból érkezett kisfiú azt mondja:- A kajával azért van egy kis baj, mert a szakács néni minden este megkérdezi, hogy másnap mit akarunk enni. Volt olyan, hogy nyolcfélét főzött ebédre, mert ennyifélét kértünk. Hát ez szerelt tantermek állnak rendelkezésünkre. Minden reggel, miután a gyerekekkel közösen megbeszéljük az egész napi programot, két órára beülünk egy tanterembe magyarul tanulni. A gyerekeket magyartudásuk alapján három csoportra osztottuk, s négy tanár foglalkozik velük. Mézes Nándor esztergomi tanár kollégám helyismerete miatt - Molnár Gyulával együtt - a honismereti foglalkozásokat vezeti, Balás Kristóf a művészeti nevelést irányítja, jómagam pedig a nyelvtanítást fogom össze. Mindehhez kiváló lehetőségeket teremt Esztergom, ahol szinte az egész magyar történelem nyomon követhető a honfoglalástól napjainkig. Az a tervünk, hogy kétévente más-más magyar városba szer-1. Együtt az esztergomi csapat 2. Kiss Tamás és Polonyi András (USA) 3. Dinnyés Levente (Svédország) 4. Tanulás közben 5. Keller Edward Lajos (Luxemburg) 6. Benchetler Zsuzsanna (USA) és Horváth Monika (Kanada) 7. Dinnyés Mercedes (Svédország) és Ritter Karolin (NSZK) 8. Ruby Krisztina (USA) 9. Laczkovjzky Ádám (Magyarország) 10. Haralambosz Karajaupoulosz (Görögország) 11. Molnár Zsuzsa „mosásbemutatöja' Bernard! Watternek (Olaszország) 12. A pingpongcsata vezzük meg a honismereti tábort, átalakulunk vándortáborrá. Balás Kristóf a gyerekekkel való foglalkozás összetettségéről beszél:-7-15 éves gyerekek érdeklődésének kielégítése nem kis feladat. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy van aki majdnem tökéletesen, hárman pedig egyáltalán nem beszélnek magyarul. Ezeknek a magyar származású gyerekeknek nagy része már külföldön született, s természetes, hogy felvették annak az országnak a szokásait, ahol élnek. Itt van például az egyébként magyarul remekül beszélő görög kisfiú, aki igazi déli, mediterrán jellem, nagyon eleven. Össze kell magunkat szedni ahhoz is, hogy a kiskunhalasi születésű tizenéves, Svédországból érkezett kislány érdeklődését felkeltsük valamivel, mert ő éppen Michael Jackson-őrületben él, és ha esik, ha fúj, földig érő Michael Jacksonlepelbe burkolja magát. Mindezek a különbségek persze természetesek, de állandó odafigyelést, készenléti állapotot követelnek. Beszélgetésünket egy Olaszországból érkezett kisfiú zavarja meg. Kétségbeesve mutatja Molnár Zsuzsának vadonatúj trikóját, amelyen hatalmas zsirfoltok éktelenkednek. A tanárnő türelmes „mosásbemutatót” tart, ahonnan visszatérve elmeséli, hogy most végre alkalma nyílt gyakorlatban is bemutatni az alanyi és tárgyas igeragozás közti különbséget: „Nem kimosok a trikót, hanem kimosom.” A nyelvtanítással kapcsolatban még hozzáteszi:- Két hét alatt persze lehetetlenség megtanítani a gyerekeket a helyes magyar beszédre, de nem is ez a cél. Néhány alapvető nyelvhelyességi szabályt megtanulunk - helyhatározóragok helyes alkalmazása, igeragozás, mondatszerkesztés stb., de elsősorban az a célunk, hogy ismerjék és szeressék a magyar kultúrát és történelmet, a magyar beszéd ne kín, hanem öröm legyen számukra, hogy természetessé, akár jelszavukká is váljon az a mondat, amit nemrég hallottam tőlük: „Én nem beszélek görögül, ő nem beszél angolul, de még olaszul sem, így persze, hogy magyarul beszélünk egymással... ” BODNÁR JÁNOS A SZERZŐ FELVÉTELEI 9
