Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-09-06 / 16-17. szám
A bulgáriai magyarok hajón érkeztek az első magyar világkongresszusra hoznak, amelyeket ezután felterjesztenek a kormányzótanácshoz. A kormányzótanács minden évben egyszer nyilvános ülést tart, amelyen mint hallgatóság bárki megjelenhetik. Itt vitatják meg a magyar központokból érkező javaslatokat és határozatokat. Ha itt elhatároznak valamit, az a határozat egész magyar Amerika döntése. Minden három évben összeül a nemzetgyűlés. A jövő nemzetgyűlés valószínűleg Detroitban lesz, amelynek polgármestere már meg is hívta a magyarokat.” A legapróbb részletekről is beszámoló tudósításokból értesülhettek a korabeli olvasók a kongresszus napirendjéről, a tisztségviselésekről, a küldöttségek létszámáról. Pesti Napló, augusztus 18.: A magyar egység gondolata megmozgatta az öt világrész magyarságát „Elkészült a magyarok világkongresszusának részletes és végleges programja. Eddig már több, mint 300 delegátus érkezett Budapestre, olyan tömegével történnek a jelentkezések, hogy a Vigadó előcsarnokában külön irodát állítottak fel a jelentkezések feldolgozására. A magyarok világkongresszusának díszelnöke gróf Apponyi Albert, elnökök: báró Perényi Zsigmond és Ripka Ferenc, azonkívül a társadalom vezető emberei vállalták el a szakosztályi elnöki, alelnöki tisztségeket, a szakosztályi előadók pedig egyes társadalmi kérdéseknek ki'váló szakemberei. Mindenki érzi, most van a lehetősége annak, hogy az egész világ magyarságát egy táborba összefogják, és ezért, a legkiválóbb szakemberek ajánlották fel munkásságukat.” A világkongresszus kulturális szakosztályának témajegyzékét, előadásait mai szemmel is tanulságos böngészni. Ugyan azokban az években létezett még néhány tengerentúli magyar városrész, a tradíciókat jól őrző kolónia, erőteljesebb volt az önsegélyezés, kiterjedtebb az egyesületi élet, a külföldi és hazai magyar felszólalók egyként úgy vélekedtek, hogy csak áldozatos munkával, nagy körültekintéssel s az óhazával való kapcsolattartással lehet megőrizni, s a fiatalságnak is örökül hagyni a magyar nyelvet, kultúrát. Szó esett e szekcióban: „a külföldi magyar telepek magyar tanítókkal való ellátásáról” (Wessely Ödön egyetemi tanár), „a külföldi magyarok tankönyveiről” (Imre Sándor egyetemi tanár) „azoknak a jutalmazásáról, akik a külföldi magyarság nyelvének megtartása, fajszeretetének ápolása terén a legtöbb érdemet szereznek.” (Lázár Andor), „külföldi magyarok magyarországi tanulmányútjának megszervezéséről” (Eöttevényi Olivér), „a külföldi magyar ifjúság cserkészcsapatainak szervezetéről” (Faragó Ede). Néhány érdekes téma a szociális szakosztály üléseiről: „a tartósan külföldön tartózkodó magyar honosok öregség, rokkantság, özvegység, árvaság esetére való biztosítása” (Fali Endre), „a külföldön élő magyar orvosok és az Országos Orvosszövetség között létesítendő kapcsolatok” (dr. Tanárky Árpád), „a külföldi magyar gyerekek hazai nyaraltatásának társadalmi megszervezése” (Knébel Miklós, pápai kamarás), „a külföldi magyarok belföldi jogi védelme” (Tasnády Nagy András), „a visszavándorlás körüli teendők” (Erődi-Harrach Tihamér). A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában tárgyalt a gazdasági szakosztály. Itt Hegedűs Lóránt „a külföldi magyarság gazdasági jelentőségéről” adott elő, Bodor Antal egyetemi tanár a „visszavándorlók földigényéről” beszélt, Fenyő Miksa „a magyar ipar fejlődéséről”, Staub Elemér „a mezőgazdasági exportcikkekről” szólt, Balkányi Lajos arról értekezett, miként működhet közre a külföldi magyarság a magyar külkereskedelem fejlődésében. A szervezési szakosztályban Krisztics Sándor egyetemi tanár indítványára elhatározták, hogy „elkezdik a külföldi magyarság szociográfiai nyilvántartását”. „Minden országban össze fogják írni a külföld magyarjait, ez lesz az első magyar népszámlálás külföldön.” - úja a Pesti Napló. A szakosztályokban folyó érdemi munkát természetesen méltó külsőségek, protokolláris aktusok, ünnepélyes istentiszteletek kísérték. A Pesti Napló egy figyelemre méltó sportteljesítményről is beszámol: „Párizsban nagyon élénk a magyar élet. Rengeteg magyar munkás van Franciaországban. Három munkás: Kovács József ékszerész, Hoblik Ernő és Trinker Károly festő elhatározta, hogy kerékpáron jönnek haza Budapestre, és elhozzák a világkongresszusra a külföldi magyarok üdvözletét. A három párizsi magyar kedd délelőtt kiment az Ismeretlen Katona sírjához. Kovács József a párizsi magyarok nevében rézből készült, nagy pálmaágat helyezett el a síremléken.” Augusztus 22-én, a megnyitás napján reggeli istentisztelettel kezdődött a program. A Bazilikában a katolikusok, a Deák téren a luteránusok, a Dohány utcában az izraeliták, a Kálvin téren a reformátusok gyülekeztek. íme, a közös ima szövege: „Mindenható Isten! Ki egy ezredéven át a balsors annyi csapása között is megtartottad a Te magyar nemzetedet, midőn az új ezredév küszöbén a világ minden részéből összesereglettek fiaid az első nagy nemzeti találkozásra, add, hogy ne csak akaratban, ha-7 PESTI NAPLÖ lfl'28 augusztus 12 millió magyar kézfogása Budapesten Megkezdődött a magyarok világkongresszusa Istentiszteletek a íöváros templomaiban — Seregszemle a Nemzeti Múzeumban A szakosztályok megalakulása — A kormányzónál a budai Várban A kormány üdvözlése Vass mlnisztcreluökhclyettcsnél — Javaslatok és előterjesztések a szakosztályok délutáni ülésén - Ripka főpolgármester Budapest nevében üdvözölte a külföldi magyarokat A főváros díszvacsorája •oK WUfap ''Olt . . ■ I'» » Mussolini és Rothermcrc üdvözlése A külföldi magyarok üzenetei Mf.%! kovoikttielc * ^kulfflidl mszjs.'Mr í l-.i.i-VAc’rrtlui Ma*vaVc ir>.-VnS >,’V. i'^-e.’r.ck Ipnrpstnja Ijprtr ,i p. ••ijs-Sssa. é»cn ANr .... A NVuiW " "ÜIfÖltJ--jíM<«rtotta Síéből ....i ,ek-F55— A m nroblé«’a;“ —A* Fi i •-.ded ' „u ».ÜltoW Miwr kultúr., jí « Aí«qi Véget 3Yarol( ért tüskön Sre«2!íJű
