Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-09-06 / 16-17. szám
nem elszánt tettekben nyilvánuljon meg a nemzeti egységben rejlő fenséges erő, amely valóra váltsa azt a jobb kort, amely után oly nagyon és méltán epedünk.” Az istentiszteletek után a Nemzeti Múzeum kertjében került sor a kongresszus megnyitó ünepségére. Itt hangzottak el az elnöklő báró Perényi Zsigmond országgyűlési képviselő alábbi üdvözlő szavai: .. Jól tudom én azt, hogy közületek sokan már más államoknak vagytok polgárai és Ti hűséggel tartoztok azoknak, akik valamikor befogadtak benneteket, nektek kenyeret, boldogulást biztosítottak. Mégis vér vagytok a mi vérünkből és itt minden arra emlékeztet, a levegő, amit szívtok, a magyar szó, a magyar dal, még a fák és a virágok is azt suttogják, hogy szeretnie kell ezt a magyar földet még annak is, akinek valamikor vándorbotot adott a kezébe. Ez az ezeréves magyár föld nemcsak a mienk, azoké is, akik a földben nyugosznak: apáinké és így a tietek is; közös az emlékezet, közös a hagyomány, közös a múltnak minden öröme és szenvedése és közös a jövő minden reménysége. És hogyha tőlem azt kérditek, hogy mivel tudjátok hát ti a messze távolban szolgálni a magyar haza érdekeit, akkor azt felelem, - azzal, hogy becsületes munkával jólétet, boldogulást biztosítotok magatoknak az újhazában, mert az a tudat vigasztalást nyújt nekünk, a ti testvéreiteknek a mi nyomorúságunkban. Azzal, hogy hasznos és megbecsült polgárai vagytok az újhazának, mert a magyar munka, a magyar kitartás, a magyar tehetség diadala dicsőséget hoz a magyar névnek, és örömmel, büszkeséggel tölti el kebleinket.” A kongresszus külföldi magyar tagjait a királyi várban fogadta Horthy Miklós kormányzó, akit a külföldi magyarok nevében dr. Jósika Herczeg Imre (USA) üdvözölt. A magyar királyi kormányt dr. Révész Tibor (Párizs) köszöntötte, a népjóléti minisztériumban. Említsük meg azt is a programból, hogy a Pro Hungária Magyar Nők Világszövetsége a Magyar Nemzeti Szövetség tanácstermében a kongresszus hölgytagjai tiszteletére díszgyűlést tarott. A Margitszigeten a magyar nők megvendégelték a kongresszus résztvevőit, mely alkalommal „Fedák Sári színművésznő és Szilágyi Imre dr. zeneművész előadták »Az ötszázéves magyar dal« című művet.” A kongresszus tagjai „néma ünnepség keretében” koszorúzták meg a Hősök emlékművét, itt dr. Takaró Géza esperes (USA) mondott imát. Ugyancsak koszorúztak a Washington-szobornál is. A Magyarok I. Világkongreszszusán részt vett: Ausztria, Bulgária, Hollandia, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Anglia, Észtország, Finnország, Svédország, Bukovina, Törökország, Északamerikai Egyesült Államok, Kanada, Argentína, Chile, Mexikó, Kuba, Ausztrália, Egyiptom, India és Perzsia magyarságának kiküldötte, tehát 24 ország küldte el megbízottait. A külföldi magyar résztvevők száma összesen 477 volt. Ezek közül 362 résztvevő 172 külföldi magyar szervezetet képviselt, mások magánemberként vettek részt a kongresszuson. A külföldi magyarok vendégeket is hoztak magukkal, mégpedig összesen 269-et, tehát a kongresszusra 746-an érkeztek külföldről. A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartott záró-A főváros díszvacsorát adott a külföldi magyarok tiszteletére. A résztvevők egy csoportja: balról jobbra - Lukács György, Jósika Herczeg Imre, báró Perényi Zsigmond, Ripka Ferenc és Tarnóczy Árpád Tarnóczy Árpád beszédet mond a megnyitóülésen tartanunk, hanem erősítenünk kell, s ezért megfelelő szervezeteket kell létesítenünk mindenütt, ahol magyarok élnek. Elhatározza tehát a kongreszszus, hogy Budapest székhellyel központi bizottságot létesít, amelynek kötelességévé teszi az előbb jelzett célok érdekében mindenkor szükségesnek mutatkozó intézkedések megtételét. A kongresszus a központi bizottság megalakítására felkéri jelenlegi két elnökét, akiket a bizottság vezetésével és irányításával, egyszersmind pedig munkájának előkészítésével és megszervezésével bíz meg. ülésen a következő határozat született: „Kimondja a Magyarok Világkongresszusa, hogy mostani tanácskozásával nem tekinti működését befejezettnek, mert mindazok a nagy és fontos célok, amelyeket maga elé tűzött, s amelyek a magyarság vitális érdekeit szolgálják, állandóan foglalkoztatják a világ minden részében élő magyarokat. Ezeknek a nagy kérdéseknek eredményes megvalósítása érdekében a legszorosabb testvéri kapcsolatokat nemcsak megKimondja a kongresszus, hogy a külföldön élő magyarok országonként községeket alkotnak, amelyek elsősorban a már meglévő magyar helyi szervezetek megválasztott küldötteiből alakulnak. A községek megalakulásukat a budapesti központi bizottsághoz legkésőbb 1931. január 1-jéig tartoznak bejelenteni. Elhatározza végül a kongreszszus, hogy a budapesti központi bizottsággal való kapcsolat és együttműködés biztosítására választmányt létesít, amelyben min-A Magyarok I. Világkongresszusának megnyitóülése a Nemzeti Múzeum előtt, 1929. augusztus 22-én A résztvevők egy csoportja a budapesti Szent István Bazilika előtt 8
