Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-07-22 / 14. szám
Falun élni Töredelmesen be kell vallanom: csaltam egy kicsit. A falu, amelyet választottam, nem isten háta mögötti porfészek, ahol ihatatlan a víz, ahonnan elköltözött a bolt és az iskola. Mecseknádasdot valósággal kettészeli a budapest-pécsi műút, autóval fél-fél óra alatt két megye székhelye - Pécs is, Szekszárd is - elérhető, a buszközlekedés kiváló, és települt ide némi ipar is. Kultúrában sem szegény ez a község. Jó iskolája, ötventagú tánccsoportja van, itt található a német nemzetiségi oktatás, művelődés egyik központja. És menynyi a műemlék! Klimo György egykori pécsi püspök 1770-ben barokk plébániatemplomot, kastélyt és kápolnát építtetett itt, a XVIII. század végén pedig már gyönyörködteti a szemet és szolgálja a lelket a dombtetőre vezető Kálvária stációsora. Nemcsak Klimo püspök szeme akadt meg a Keleti-Mecsek festői völgyében és lankáin épült Mecseknádasdon. Az ötvenes-hatvanas évek táján alkotóházat létesítettek a faluban a képzőművészek, s hogy a zeneművészeket sem hagyta közömbösen e valóban tájba épült település, azt bizonyítja a Klimokastélyon az emléktábla: „E házban éjszakázott Liszt Ferenc... Szekszárdról Pécsre utaztában 1846. október 24-én. 1870. szeptember 21-én ide újból visszatért.” Miért éjszakázott itt? Hiszen Pécs, a város, alig több mint harminc kilométerre van ide. Talán a zeneköltő is úgy volt, mint Frey Mária, az iskola fiatal igazgatóhelyettese, aki megvallotta:- Ha az útkanyarból meglátom a falut, nagyot dobban a szívem. Még akkor is, ha csupán néhány órát voltam tőle távol. Ahogyan tapasztaltam: ez a falu valóságos mágnesként vonzza azokat az értelmiségieket, akik itt születtek, innnen származtak el. Vörös Dezső, az iskola igazgatója csak megerősíti e gondolatot:- Mintegy száz főiskolát vagy egyetemet végzett szakember él itt, és a zöm született mecseknádasdi. Egy részük el sem ment innen, legföljebb ideiglenesen, tanulmányai idejét töltötte távol szülőfalujától. Más részük elment ugyan, de öt-tíz esztendő elteltével csak visszavonzotta őket ez a mágnesfalu. Aztán akadnak olyanok is, akiknek nem Nádasd a szülőhelyük, de valahogyan idekeveredtek, aztán meg már nem szabadulhattak a falu, a vidék szinte varázsos vonzásából. - Vörös Dezső, az iskola igazgatója Vas megyéből jött. Appel Vendel, a plébános, éppen tíz éve települt ide Tolnából. Dr. Kövesdi Béla, az orvos, pécsi „tüke” (így nevezik a mecsekaljai város „bennszülötteit”) volt, majd a kaposvári kórházban sebészkedett, huszonegy éve pedig ő a nádasdi körzeti orvos.- Kezdetben arra gondoltam, hogy legföljebb tíz évig maradok, amíg anyagilag kissé összeszedem magam, aztán gyerünk vissza, Pécsre - mondja. De nem kellett tíz esztendő hozzá, hogy belássam: én már nem tudnék városban élni. A kérdések kérdése, persze, még nem hangzott el, csak most következik: mitől mágnesfalu, értelmiségmegtartó és értelmiségvonzó község Mecseknádasd? Bevallom, a megkérdezettek válasza nem az volt, amit vártam. Kevesen hivatkoztak a természeti szépségekre, a műemlékekre vagy a városok közelségére. Hét értelmiségi beszélgetőtársam közül öt a falu közösségi életét, az emberi kapcsolatok melegségét-szorosságát nevezte meg mint fő megtartó- és vonzerőt.- Nekem rettenetesen hiányzott az itt megszokott emberi közelség, az a légkör, ami egy nagy városban soha nem alakulhat ki, különösen akkor nem, ha valaki kívülről csöppen bele a városi létbe - magyarázza Wekler Ferenc tanácselnök, aki évekig ingázott Budapestről Pécsre, hogy legalább „fél lábbal” szűkebb pátriájában maradhasson, majd amikor szülőfaluja népe hívta: vállalja el a tanácstagi, illetve a tanácselnöki tisztet, föladta pesti lakását, egyetemi oktatói állását, s letelepedett - ahogyan állítja: végképp - Mecseknádasdon. Háza a falu szélén, a domboldalra épült, s egy saját tenyésztésű hatalmas haragos pulykakakas házőrzőként vigyázza a gyermekgondozási segélyen lévő Weklerné és két gyermeke nyugalmát. Az emberi kapcsolatok közvetlensége azonban mindenkinek mást jelent. Wekler Ferenc számára a tánccsoport jelenti az igazi közösséget, és kerek tíz esztendőn át várta, hogy visszakerülhessen azok közé, akikkel tán még szavak nélkül is megértették egymást. Az orvos leginkább akkor érezte a közösség erejét, amikor - tíz évvel idekerülte után 7 elhatározta: meggyökerezik itt, házat épít. És a volt betegek kéretlen-váratlan jöttek, és segítettek. Appel Vendel plébános szerint:- A városban azért jobb, mert ott minden megvan, a falu előnye ezzel szemben az, hogy mindenki ismer mindenkit, és így könnyebb egymáson segíteni.- Ha kéréssel fordulok bárkihez, akkor segítségre is találok, sohasem hagynak magamra - fogalmazza meg ugyanezt a gondolatot Frey Mária igazgatóhelyettes, és sorolja a példákat: ha vendég tánccsoport érkezik, mindig akad vállalkozó, aki a százszemélyes ebédet vagy vacsorát megfőzi és feltálalja. Azt a tíz-tizenkét férfit sem kell lámpással keresni, aki hajlandó a szombat délelőttjét föláldozni, hogy a szabadtéri színpadot összeszerelje. Jelentős vonzó- és megtartóerő az egészséges környezet és a jó levegő is, nem kevésbé a falusi csönd és a nyugalom. Elsősorban a kisgyermekes szülők szóltak erről: 12
