Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-04-08 / 7. szám
fitteséit*® SETA A VERES PALNE UTCABAN LEMEZBEMUTATÓ A Felszabadulás tértől a Kiskörűiig terjedő pesti városrész egyik legjellegzetesebb utcája a Veres Pálné utca. A keskeny úttestet figyelemre érdemes házak övezik, többségüket nagynevű építészek - így Hild József és Károly - tervezték. A jellegzetes épületsoron kívül számos emléktábla és más várostörténeti érdekesség látható ebben az utcában. A névadó, Veres Pálné Beniczky Hermin a magyar nőnevelés egyik úttörője volt. A kiváló pedagógus alapította meg az első magyar leány-középiskolát az Ország út (ma Múzeum körút) IS. számú házban, Vachott Sándorné lakásán, tizennégy növendékkel. A tágas lakás azonban hamarosan szűknek bizonyult, s alig tíz évvel később már a Zöldfa utcában találjuk a leányiskolát, amelyet 1915- ben. Veres Pálné születésének centenáriumán az utcával együtt róla neveztek el. (A patinás intézmény ma is működik, igaz, már koedukáltan.) De sétáljunk végig az utcán és nézzünk figyelmesen körül. Mindjárt az elején, a Kúria utca sarkán láthatjuk Ady Endre emléktábláját, amely a nagy költő utolsó pesti lakóhelyét jelzi. Átellenben az oroszlánokkal, pajzsokkal és fegyverekkel díszített műemlék épületben székelt valamikor a pesti katonai térparancsnokság, ma „civil” hivatalok birtokolják a klasszicista épületet. 1. Árpád fejedelem szobra a „Vezéres házon" 2. A szerb templom sírkertjében 3. Óvodások a régi városfalnál 4. A szerb templom kapuja A 24-es számú ház is irodalmi emléket őriz: 1844-ben itt lakott barátjánál, Váradi Antalnál Petőfi Sándor. Még nem nyilvánították műemlékké, de így is igazi nevezetesség az úgynevezett „Vezéres ház", a Nyári Pál utca sarkán. Az épületen a honfoglaló hét vezér mellett még Lél (Lehel), Botond, Hunyadi János és Mátyás kiváló szobra is látható. Az utca gyöngyszeme a 32. számú, egyemeletes, korai klasszicista stílusú házacska. Udvarán márványkút és Szent Flórián-szobor gyönyörködteti a betérőt. Tekintsük meg az idén 300 éves szerb templomot is! Valamikor itt volt a régi Pest szerb negyede, amelynek számos emléke közül ez a templom a legszebb. Az egykori temetőkertet övező falon, a Szerb utca és Veres Pálné utca sarkán, Sárkányölő Szent György áll őrt, a kertben régi sírokat láthatunk. A templom csak ünnepnapokon van nyitva. Érdemes felkeresni, mivel a háromszáz esztendős szentély egyszerűségében is lenyűgöző látványt nyújt. S végül még néhány emléktábla - köztük Vitkovics Mihály költő, íróé - aztán egy két csodaszép kapudísz, s már a régi városfalnál járunk, ahol a Nagycsarnok piaci nyüzsgése hívogat. Kép és szöveg: FÉNYES TAMÁS Különlegesen dallamos, bársonyos kontraalt: Nagykovácsi Ilona énekel. A magyar és a világköltészet remekeit adja elő a régen várt lemezen, egykori rajongói nagy örömére. A harmincas-negyvenes évek sztárját, akinek egy-egy meghirdetett hangversenyére elővételben keltek el a jegyek, Tamássy Zdenkó, a nemrég elhunyt zeneszerző így mutatja be a hanglemez borítóján: „Nagykovácsi Ilonát látni és haliami nem csak művészi, de társadalmi esemény is volt Budapesten. Karrierje a felszabadulás után is töretlenül folytatódott, műsora egyre bővült, világslágereket népszerűsített magyar nyelven, többnyire saját szövegfordításában.” A hanglemezen több ilyen híres műsorszám szerepel, köztük Tonelli Szerenádja, a J'attendrai (Várlak én), a La paloma stb. A magyar slágerszerzők mellett Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Heltai Jenő megzenésített költeményei hallhatók. Nagykovácsi Ilona művészetének kiteljesedésében meghatározó szerepet játszott férje, Polgár Tibor, a kitűnő muzsikus, aki 35 évig volt a Magyar Rádió zenei munkatársa. Ő hangszerelte és vezényelte Nagykovácsi Ilona lemezfelvételeit, gyakran zongorán is kísérte, sőt, sok szép sanzont és slágert komponált számára. Vajon ki ne emlékeznék a címadó Matrózdalra vagy a Gyurkovics fiúk című filmből a Holdvilágos éjszakán kezdetű slágerre, Polgár Tibor szerzeményeire? A lemez sikeréhez hozzájárult Banda Ede gordonkajátéka, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Durium és a Pátria zenekar, Vécsey Ernő és Martiny Lajos, együttese és persze Polgár Tibor zongorakísérete. Nemes Andrásnak, aki archív lemezekből gyűjtötte és szerkesztette a Radioton hanglemezt, nem lehetett könnyű dolga: hatalmas anyagból kellett válogatnia: de még így is képet kap a hallgató a Kanadában élő Nagykovácsi Ilona előadó-művészetének sokszínűségéről. HERNÁDI MAGDA 26
