Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-04-08 / 7. szám
HÚSVÉT A KONYHÁBAN AMERIKÁTÓL AMERIKÁIG Valamikor hajdanán, de azért nem olyan régen Magyarországon is nemzedékről nemzedékre öröklődő, szinte „kötelező” étrend kísérte ünnepeinket. Szakái László vendéglős receptgyűjteményének előszavában ezt olvashatjuk: „A magyar konyha az olyan emberé, aki keményen dolgozik, aki húz, aki mértékkel, beosztással él, de amikor ünnepe van, akkor áldoz. Áldoz, nem a hasának, hanem a barátainak, a vendégeinek, a barátságnak, az egymást erősítő együttlétnek, áldoz a hagyományokat őrizve. Tud ünnepelni úgy, hogy az ünnep évek, évtizedek múlva is külön emlékként marad meg. Tudjuk hát megülni az ünnepet és tudjunk helytállni a hétköznapokon; legyünk gondtalanok az örömben, gondosak az öröm kimunkálásában - erre akar tanítani ez a könyvecske.” A nagyböjt és a nagyhét utolsó napja húsvét vigíliája. A nagyszombati szokásokhoz tartozott régen a túzszentelés. A szentelés után, délután szólaltak meg a harangok, jelezvén, hogy elmúlt a böjt. A nagyszombat a konyhában sonkafőzéssel, kalácssütéssel és a húsvéti ételek előkészítésével telt el. Este a feltámadási körmenetre indulás előtt az ablakban gyertyát gyújtottak, a templomból hazaérve pedig megszegték a húsvéti sonkát, kalácsot. Húsvéti kalács 1 kg langyos lisztben elvegyítünk 1 tojássárgáját, 1 kávéskanál sót, és 2 dl langyos tejben felfuttatott 3 dkg élesztőt, egy evőkanál porcukrot, egy evőkanál tejfölt, 5 dkg vajat és további fél liter langyos tejet. Az egészet alaposan összegyúrjuk, s ha szépen elválik a kéztől, három részletben, három evőkanál langyos vajat gyúrunk bele. Ha ezzel is jól kidolgoztuk, egy kissé belisztezzük és letakarva, meleg helyen kelesztjük. Amikor megkelt, lisztezett gyúródeszkára borítjuk, és három vagy öt cipóra osztjuk. Ezekből egyforma rudakat sodrunk, és kicsit meghúzogatva három vagy öt ágból fonjuk meg a kalácsot. Jól kizsírozott tepsibe kelni tesszük, s ha duplájára nőtt, felvert tojással megkenjük, és lassú tűznél átsütjük. Amíg ki nem hűlt, ne vágjuk fel. A húsvétvasárnap hagyományos étele a bárány. Valóban nincs jobb falat, mint a gyenge fiatal bárány friss tavaszi salátákkal. Töltött báránycomb Egy báránycombon tisztítás és mosás után egy kis zsebet vágunk a csont mellett. A bárány máját főzzük meg és vágjuk metéltre. Közben 2 fej felaprózott vöröshagymát 2 evőkanál olajon pirítsunk meg, keverjük össze a májjal, sózzuk, borsozzuk, adjunk hozzá 2 dl félpuhára főzött rizst, 5 dkg tisztított mazsolát és egy csokor apróra vágott petrezselyemzöldet. Üssünk bele két egész tojást, keverjük el alaposan és töltsük meg a vágott nyíláson keresztül a combot. A nyílást tűzzük össze és a combot öntözés mellett süssük ropogósra. Sült báránygerinc Másfél kilónyi báránygerincet besózunk, tepsibe tesszük, 5 dkg olvasztott zsírral leöntve sütőbe tesszük. Sütés közben többször locsoljuk meg saját levéve!. Ha megsült, kivesszük a húst a tepsiből, zsírjából pedig egy kevés (kb. egy kávéskanálnyi) paradicsompürével és ugyanennyi liszttel pecsenyelevet készítünk. Hasábburgonyával és párolt szilvával tálaljuk. A legelevenebben élő magyarországi népszokás a húsvéti locsolás. Régebben a legények a lányokat a folyóhoz, a patakhoz csalogatták és megmártották őket a vízben, vagy pedig a kútból merített vízzel locsolták meg, hogy virágozzék szépségük. Ma már szelídebbek a húsvéthétfők, víz helyett kölnivízzel, parfümmel locsolják a lányokat. De a vendégjárás szokása napjainkban is fennmaradt, és ilyenkor a lányos házaknál illik vendégül látni a locsolókat, majd hímes tojást ajándékozni nekik. íme néhány kínálnivaló. Bácskai vőlegényfogó 35 dkg lisztből, 15 dkg vajból, fél csomag sütőporból, 2 tojás sárgájából, két-három kanál tejfölből sós omlós tésztát készítünk. Amikor a tésztát összegyúrtuk, cipó alakúra formáljuk és addig pihentetjük, amíg a tölteléket elkészítjük. A töltelékhez 20 dkg sovány főtt sonkát megdarálunk, 20 dkg tehéntúrót áttörünk, hozzáadunk 3 dkg vajat és ha szükséges, sót is. A tojások fehérjét habbá verve, keverjük a töltelékbe, majd az egészet alaposan összedolgozzuk. Ezután a tésztát vékonyra nyújtjuk, kockákat vágunk belőle, a töltelékkel megtöltjük és bukta formára összetekerjük. Tepsibe rakjuk, tojással megkenjük és szép pirosra sütjük. Melegen, hidegen is kitűnő, teához vagy borkorcsolyának is tálalható. 75 éves lenne Lotz János nyelvtudós, egyetemi tanár. Somogy megyéből Amerikába kivándorolt mezőgazdasági munkás gyermekeként született Milwaukee-ban, 1913. március 23-án. A család 1923-ban hazatelepült, s Lotz a budapesti tudományegyetemen végzett. 1935-ben Stockholmba került lektornak, s először 1942- ben vendégprofesszor Amerikában, ahol aztán letelepedett. 1966-ban és 1972-ben Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tartott előadásokat. VÍZSZINTES: 1. Egy tányér étel. 5. Széchenyi István több tanulmányútjának végcélja. 11. Korszak. 13. Folyóirat, amelyben Lotz első írásai megjelentek. 16. Hatvan perc. 17. Római kettes. 18. Avulás eleje! 19. Tiltás szava. 20. Rag, -re párja. 21. Könnyed fenyegetés. 22. Véletlenül talál az útra. 25. Ez évi. 27. Részesül valamiben. 28. AWD. 29. Költő, akinek Lotz az 1930-as évek elején titkára volt. 33. Körültekintően. 36. Szemmel tart. 37. ...móg; dörmög. 38. Kerek számnév. 40. Az olasz szabadságharc magyar hőse volt (István). 42. Kérő egynemű betűi. 43. Hüvelyk (25-27 mm). 45. Kabát része, névelővel. 48. Földrészünk része. 51. Magyar Távirati Iroda. 52. Felsorolást helyettesítő rövidítés. 53. Gertrud királyné öccse a Bánk bánban. 55. Honoló, rejlő. 58. A tizenhárom vértanú városa. 61. Rag, -an párja. 62. Papír mértékegysége. 63. Lányunk férje. 65. Kitartó, hűséges. 67. Nyelvünk mely része volt Lotz vizsgálódásainak középpontjában? 70. Regényszerző. 71. Útra bocsátó. 72. Kortyolta. FÜGGŐLEGES: 1. Világhírű magyar szobrász volt (... Tot). 2. Növekszik, hízik. 3. A gondolkodás szerve. 4. Költő volt (Géza). 5. Bájos, elbűvölő. 6. Rövidítés ismeretlen név helyett. 7. Lovat biztató szócska. 8. Felsőbb hatóságtól jövő papír. 9. Római 49-es. 10. Ünnepélyesen átad. 11. Kis víz. 12. Amely ideig. 14. Menyaszszony népies neve. 15. Az ő tulajdona. 19. Város, amelynek egyetemén Lotz János hosszú ideig vezette az uráli és altaji nyelvek intézetét. 23. Gondoz. 24. Létezik. 26. A megtaláló felkiáltása. 27. Közöny páratlan betűi. 29. Történelmi időszakok. 30. Nagy ragadozó madár. 31. Észleli a szemével. 32. Labdát keresztüljuttat a háló felett. 34. Irodalomtudomány ága, amelyben Lotz új eredményeket ért el. 35. Terézia becézve. 39. Álljunk csak meg! 41. Szőnyeg dísze. 42. Fürkészi. 44. Keletkezik, létrejön, 45. ARB. 46. Állvány szőnyegtisztításhoz, névelővel. 47. „A” királyi fejdísz. 49. Személyragos igeképző. 50. Visszavonuló katonai alakulatot biztosító egység. 53. Az utcán, népiesen. 54. A világ visszatükrözése agyunkban. 56. Kiabál, de csak félig! 57. Védeni, oltalmazni. 59. Tisza menti község (Szarvas Gábor nyelvész szülőhelye). 64. Nagyon régi. 66. Tat betűi keverve. 67. Sípálya talaja. 68. Igen páros betűi. 69. Atmoszféra betűjele. BAJAI ISTVÁN A keresztrejtvény megfejtését és a nyertesek névsorát lapunk 88/16. számában közöljük. Beküldési határidő: 1988. VI. 7. Az 1987. karácsonyi számunk rejtvényeinek helyes megfejtése: ,.0’ aki együtt látta a családot Nem mindennapi boldogságot látott Mi boldogok valánk, mert jók valónk. " Könyvet nyertek: Jandl Jolán, Norvégia; Zoltán Rudi, Svájc; Kerekes Mihály, Nagy-Britannia; Lukács János, Svédország; Holecz Imréné, NSZK; Arnold Margaret, USA; Garami S. Raymond, USA; Hasznos Katalin, Franciaország; Lehel László, Miss Éva, Magyarország. 27
