Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-12-01 / 23. szám
BÉNYI JÓZSEF Hazánk és a külvilág Az ország adottságai folytán nincs lehetőség bezárkózásra. Nem csak várjuk azonban a jobb világot, külkapcsolatainkban tenni is akarunk ezért. Elsősorban itt a „környékünkön”, Európában, miután kapcsolataink itt a legkiterjedtebbek. A nemzetközi politikai körülmények alakulása és a világgazdaság jelzései azért kiemelkedően fontosak számunkra, mert szándékaink megvalósulása idehaza külső körülményektől is függ. Manapság e külső feltételek általában kedvezőtlenek, nemzetünket egyre keményebb próbatételek elé állítják. Nem akarunk lemaradni a nemzetközi versenyfutásban, ahol nemcsak az iram rendkívül gyors, hanem gazdasági és műszaki-tudományos téren még mesterséges politikai akadályokkal is szembetaláljuk magunkat. Gondjainkért, mert vannak, mégis elsősorban magunkat hibáztatjuk, gyorsabban kellene ugyanis mindezek ellenére alkalmazkodnunk a világhoz. Az előbbiek miatt nagyon szeretnénk, ha a nemzetközi biztonság fogalmán mindnyájan nem csupán katonai kérdéseket értenénk, hanem ez fokozatosan kiterjedne a gazdasági, környezetvédelmi, műszaki-tudományos és emberi jogi kapcsolatokra. A nemzetközi folyamatokban mi az együttműködésre irányuló készséget igyekszünk erősíteni. Egyedül sokszor gyengék vagyunk a hazai tervek megvalósításához. Keressük a kooperációt másokkal. Belső erőfeszítéseinket mutatják a 20 éve elkezdett gazdasági reformok, de közéletünk demokratizálódására szintén felfigyelt a világ. Külkapcsolatainkban partnereink megbízhatóságunkat, kötelezettségeink jóhiszemű teljesítését, kompromisszumra törekvésünket emlegetik erényeink között. A helsinki keretben együttműködő országokkal folyik külkereskedelmünk kb. 85%-a. De mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ne csak ezzel a 34 országgal kössön össze bennünket az egyre bővülő árucsere-forgalom és az ezen is túllépő gazdasági együttműködés. 1987-ben a magyar export teljes összege várhatóan 1 milliárd dollár, nagyjából ugyanennyire rúg valószínűleg az összes import dollárban számított összege. Mindennek majdnem fele a nem szocialista viszonylatokra esik. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök elvére épülnek kapcsolataink. Politikai párbeszédünk sosem szünetelt, változatlanul folyik. Például Kádár János - igen gyakori egyéb tárgyalásai mellett - ebben az évben két tőkés országban tett hivatalos látogatást. 6 államfői találkozó valósul meg az esztendő folyamán. Miniszterelnökünk 11 esetben tárgyalt külföldi miniszterelnökökkel. Minisztereink 34 esetben jártak külföldön és 42 esetben fogadták vendégeiket Budapesten. E sorok, bár karácsony táján jutnak el az olvasóhoz, nem kívánnak év végi külpolitikai összegzést adni. Annál kevésbé, mert amikor papírra vetem őket, még messze vagyunk Szilveszter estéjétől és addig még oly sok minden történhet. Az biztos, hogy t987-ben a nemzetközi életet a mindennapos hírözön jellemezte. Az események bőségéhez képest azonban keveset változott a világ. Tovább uralkodik a szembenállás, fegyveres összeütközések vannak, nehezen oszlik az egymás iránti bizalmatlanság. Bennünket nagyon «érdekel a külvilág mozgása,^hiszen ennek hatását sokszor azonnal és közvetlenül érezzük. A felsőszintű tárgyalásokon, amikor a továbbfejlődéshez a politikai és gazdasági forrásokat keressük, azt tapasztaljuk, hogy kapcsolatainkban általában még jelentős tartalékok vannak és a kölcsönös érdekek mindig új együttműködési területeket tárnak fel. Országunkban újabb mélyreható társadalmi-gazdasági átalakulás kezdődött, ezt partnereink általában kedvezően fogadják. Az új kormányprogram fokozza a külkapcsolatok iránti érdeklődést. Ebben külkereskedelmünk szerepe igen nagy. Óriási a személyek mozgása. Ebben az esztendőben a hazánkat felkereső látogatók száma előreláthatóan minden korábbit felülmúl, jóval több, mint 18 millió. Közöttük ugrásszerűen nőtt a nyugati turisták aránya. A magyarok kb. 5 millió alkalommal utaztak külföldre. Amint ismert, 1988-tól kezdve elhárulnak a korábbi útlevél-rendészeti akadályok, s akkor és oda utazik mindenki, amikor és ahová kíván. Ismét megvizsgáltuk, mennyi idő alatt adunk vízumot másoknak és mennyi ideig kell várni a magyar állampolgároknak a beutazási és átutazási engedélyekre. Tény: nem találtunk olyan országot, amelyik nálunk gyorsabban adna vízumokat, a várakozási idő órákban mérhető. Sajnos a magyaroknak viszont olykor hosszú heteket kell várni egy-egy nyugati vízumra. Nemzetközi tárgyalásainkat már az jellemzi, hogy mi szorgalmazzuk a gyorsabb eljárást. Nincs megoldatlan családegyesítési kérelem nálunk, azonban több nyugati országot sürgetünk ugyanilyen ügyekben. Ebben az évben körülbelül 250 olyan nemzetközi értekezletre került sor Magyarországon, ahol a résztvevők száma meghaladta a kétszázat és több száz volt az ennél kisebb konferencia. E konferenciadiplomáciát nagyra értékeljük. Segít az együttműködés kialakításában és - a résztvevők helyszíni tapasztalatai nyomán - jó hírünket viszi a világban. Kiterjedt diplomáciai szervezetünk (69 nagykövetség, 9 főkonzulátus, 1 konzulátus és 4 állandó képviselet) révén érzékeljük a világban végbemenő folyamatokat és ezek ismeretében cselekszünk. A magyar külpolitika következetes, elvei nem változnak, gyakorlata reális, számot vet a külső körülményekkel. A súlyos elszigeteltség állapotából történelmileg rendkívül rövid idő alatt jutottunk el olyan helyzetbe, amikor hazánkról - a nemzetközi feltűnést keltő belpolitikai fejlődés következtében - igen kedvező külső kép alakult ki. A hazai viszonyok rendje, nyugalma, eredeti gazdasági megoldásaink, az életszínvonal javulása, a belpolitikai demokratizálódás sikerei gyökeresen megváltoztatták korábbi nemzetközi megítélésünket. Mindez természetesen bővíti külpolitikai mozgásterünket. Az elmúlt századok egyik legfontosabb történelmi leckéjének tartjuk mégis, hogy mindig reális célokat kövessünk, tartózkodjunk mindenféle ábrándos nemzeti önáltatástól, túlértékeléstől. A bennünket körülvevő világ szintén erre tanít bennünket. Tudjuk, az emberiség fordulóponthoz érkezett. A fegyverkezés méretei olyan küszöböt értek el, amikor a háditechnika szintje egyre nehezebbé teszi gátak emelését. Csak politikai döntésekkel lehet megakadályozni egy újabb világháborút. A katonai fenyegetettség átfogja az egész világot, nincsenek sérthetetlen vagy megvédhető országok. A nemzetközi biztonság tekintetében teljes a kölcsönös függés és az egymásrautaltság. Ezért kap a magyar külpolitikában kiemelt figyelmet minden, amivel segíthetjük a béke megőrzését. Azért dolgozunk, hogy visszatérjen a nemzetközi enyhülés, ehhez azonban javuló viszony kell Kelet és Nyugat, elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Támogatjuk egy új külpolitikai gondolkodásmód kialakulását és az ezt kísérő gyakorlati kezdeményezéseket. Közvetlenül érdekeltek vagyunk abban, hogy az érdemi fegyverzetkorlátozási folyamat folytatódjék, elháruljon a nukleáris katasztrófa bennünket és mindenkit fenyegető veszélye. Meg lehet szabadulni a nukleáris fegyverektől, ha a biztonság megítélésekor nem egyes államok, hanem mindenki érdekét figyelembe vesszük. Ezt mutatja az a történelmi jelentőségű szovjet-amerikai elvi megállapodás, amely révén az atombomba létezése óta először felszámolják a létező nukleáris fegyverek két osztályát. Azt reméljük, hogy eredményt hoznak az újabb szovjet-amerikai tárgyalások, s a decemberi csúcstalálkozó nyomán jobbra fordulnak a dolgok. Ennek híre mindenki karácsonyfája alá fontos ajándékot tenne. Nyolc év múlva lesz 1100 esztendeje annak, hogy Európának ezen a táján élünk. Jó lenne kiemelkedő állami évfordulónkat majd egy atomfegyvermentes világban ünnepelni. 8
