Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-11-03 / 21. szám

Ér 1. Son Lazaro látképe 2. A Santa Maria e Do­nato-templom Mura­­nóban 3. Szent Gellért földi maradványai az üvegkoporsóban 4. A San Lazaró-i kolos­tor, ahol Fogolyán Miklós szerzetestanár él A SZENT SÍRJA VELENCÉBEN Lukács páter, San Lazaró-i szerzetes egy kissé bizarr ötlettel' fogadott Velencében: nyomozzam ki — ajánlotta —, hol találhatók Szent Gellért földi maradványai. Annyit el­árult, Velencében jó helyen keresem, még akkor is, ha majd furcsálóan néznek rám azok, akiktől érdeklődöm. Megszólítunk hát a Szent Márk téren, turistákat és bennszülöt­teket egyaránt. Egy német házaspár tudni véli, Szent Gellért hamvai Budapesten van­nak, ők maguk ugyan nem látták, de talán a budai hegy oldalában, ahol szolbra is áll, oda rejtették. Aztán útikönyvekben kutatok tovább a magyar szent után. Nyomára azonban nem bukkanok. Lukács atya (világi nevén Fogolyán Mik­lós) csak mosolyog, hiszen tudta előre, re­ménytelen vállalkozásiba kezdtem, mert a magyarok megtérítője, a magyar vértanú föl­di maradványainak sorsáról sem Magyaror­szágon, sem Velencében, nem tudnak. Pedig Velencében tudhatnának, hiszen Szent Gellért bebalzsamozott holttestét az egyik szigeten, Muranóban, a Santa Maria e ■ Donato-temp- 1 ómban őrzik. * Délidőben a templom kong az ürességtől. Ha Fogolyán Miklós nem. figyelmeztet, észre sem veszem a letakart üvegkoporsót, amely­ben Szent Gellért nyugszik. Néhány éve még márványoltár állt ebben a templomban tisz­teletére, de a renováláskor az oltárt lebontot­ták, darabjai még ma is az udvaron hányód­nak. Fogolyán Miklós nem először járt itt, s amikor érkezik a káplán hogy zárja a kaput, Gellért egykori díszes szarkofágja iránt ér­deklődik. — Arra gondol, amit 1900-ban a magyarok hoztak ide templomunknak ajándékba? — kérdez vissza a fiatal pap. — Pontosan. A hölgy azért jött Magyaror­szágról, hogy lássa ... A káplán habozik, aztán int, hogy köves­sük. Csikorog a rozsdás zár, amikor nyitja a harangtorony ajtaját. Poros, .töredezett lép­csőn — már a harangozó sem használja; itt is gombnyomásra kondidnak a harangok — félhomályban, botorkálunk vezetőnk után. Fenn a padlástérben tengernyi limlom kö­zött porosodik Szent Gellért faragott-festett szarkofágja, s mellette a magyar címer. Lu­kács atya szemébe könnyek gyűlnek, ahogy a sérült címert törül,geti. — Évek óta fáradozom azon, hogy Szent Gellért földi maradványai ismét méltó körül­mények közé kerüljenek. Ám sem az egyházi vezetőkkel, sem pedig a helyi műemlékvé­delemmel nem jutottam eddig dűlőre. Amióta megtalálták a muránói templom névadó szentjének, Donatónak hamvait, Gellért lát­hatóan feleslegessé vált, útban van. Lukács pátert otthonába, a festői San La­zaro szigetére kísérem, hogy könyvtárában régi lexikonokat, könyveket lapozzunk fel. Ezek azt írják: Gellért koporsóját 1903-ban megtalálták, és az ócsanádi templom mellék­hajójában helyezték el. Am csak a koporsóról esik szó. Fogolyán Miklós kiderítette: Gellért bebalzsamozott holttestét 1384. február 23-án a velenceiek rabolták el Magyarországról. — Hogyan kezdett e témakörben kutatni? — Ha Szent Gellért földi maradványait nem bolygatják, talán ón sem kezdek ezzel a kérdéssel foglalkozni. Napi munkám ugyanis egészen más területre korlátozódik. Szent Lázár szigetén éjek a kolostorban, ör­mény papnövendékeket tanítok; Velencében pedig örmény származású fiatalokat. Én ma­gam tizenkét éves koromban kerültem a szi­getre, Magyarországról. Nagybátyám, Fogo­lyán Vilmos nyomdokaiba léptem, amikor szerzetestanár lettem. Itt tanultam meg ör­ményül, s itt ismertem meg az örmény kul­túrát is. De a magyarországi évek kitöröl­hetetlen nyomot hagytak életemben. Még gimnazista voltam, amikor egy magyar ifjú­sági regényt fordítottam örmény nyelvre, majd később Garai Gábor, Hegedűs Géza műveit, amelyek saját lapunkban a Hay En­­danikban és a Biazmavep című folyóiratok­ban meg is jelentek. Ami műfordítói mun­kámat illeti, ebben is azóta már elhunyt nagybátyám példáját követtem, aki Petőfi­­verseket, .az Egri csillagokat, A Pál utcai fiú­kat és Az Ember tragédiáját ültette át örmény nyelvre. A paptanári, műfordítói munkámon kívül egyedülállóan gazdag könyvtárunkban a mai örmény folyóiratokat gyűjtöm, és ku­tatásokat folytatok az örmény liturgiáról. De a leghőbb vágyam most Gellérttel kapcsola­tos. Szeretném — és ennek érdekében min­dent megteszek —, ha a magyarok szentje visszakerülne méltó helyére, Magyarország­­ra ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom