Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-11-03 / 21. szám
Ér 1. Son Lazaro látképe 2. A Santa Maria e Donato-templom Muranóban 3. Szent Gellért földi maradványai az üvegkoporsóban 4. A San Lazaró-i kolostor, ahol Fogolyán Miklós szerzetestanár él A SZENT SÍRJA VELENCÉBEN Lukács páter, San Lazaró-i szerzetes egy kissé bizarr ötlettel' fogadott Velencében: nyomozzam ki — ajánlotta —, hol találhatók Szent Gellért földi maradványai. Annyit elárult, Velencében jó helyen keresem, még akkor is, ha majd furcsálóan néznek rám azok, akiktől érdeklődöm. Megszólítunk hát a Szent Márk téren, turistákat és bennszülötteket egyaránt. Egy német házaspár tudni véli, Szent Gellért hamvai Budapesten vannak, ők maguk ugyan nem látták, de talán a budai hegy oldalában, ahol szolbra is áll, oda rejtették. Aztán útikönyvekben kutatok tovább a magyar szent után. Nyomára azonban nem bukkanok. Lukács atya (világi nevén Fogolyán Miklós) csak mosolyog, hiszen tudta előre, reménytelen vállalkozásiba kezdtem, mert a magyarok megtérítője, a magyar vértanú földi maradványainak sorsáról sem Magyarországon, sem Velencében, nem tudnak. Pedig Velencében tudhatnának, hiszen Szent Gellért bebalzsamozott holttestét az egyik szigeten, Muranóban, a Santa Maria e ■ Donato-temp- 1 ómban őrzik. * Délidőben a templom kong az ürességtől. Ha Fogolyán Miklós nem. figyelmeztet, észre sem veszem a letakart üvegkoporsót, amelyben Szent Gellért nyugszik. Néhány éve még márványoltár állt ebben a templomban tiszteletére, de a renováláskor az oltárt lebontották, darabjai még ma is az udvaron hányódnak. Fogolyán Miklós nem először járt itt, s amikor érkezik a káplán hogy zárja a kaput, Gellért egykori díszes szarkofágja iránt érdeklődik. — Arra gondol, amit 1900-ban a magyarok hoztak ide templomunknak ajándékba? — kérdez vissza a fiatal pap. — Pontosan. A hölgy azért jött Magyarországról, hogy lássa ... A káplán habozik, aztán int, hogy kövessük. Csikorog a rozsdás zár, amikor nyitja a harangtorony ajtaját. Poros, .töredezett lépcsőn — már a harangozó sem használja; itt is gombnyomásra kondidnak a harangok — félhomályban, botorkálunk vezetőnk után. Fenn a padlástérben tengernyi limlom között porosodik Szent Gellért faragott-festett szarkofágja, s mellette a magyar címer. Lukács atya szemébe könnyek gyűlnek, ahogy a sérült címert törül,geti. — Évek óta fáradozom azon, hogy Szent Gellért földi maradványai ismét méltó körülmények közé kerüljenek. Ám sem az egyházi vezetőkkel, sem pedig a helyi műemlékvédelemmel nem jutottam eddig dűlőre. Amióta megtalálták a muránói templom névadó szentjének, Donatónak hamvait, Gellért láthatóan feleslegessé vált, útban van. Lukács pátert otthonába, a festői San Lazaro szigetére kísérem, hogy könyvtárában régi lexikonokat, könyveket lapozzunk fel. Ezek azt írják: Gellért koporsóját 1903-ban megtalálták, és az ócsanádi templom mellékhajójában helyezték el. Am csak a koporsóról esik szó. Fogolyán Miklós kiderítette: Gellért bebalzsamozott holttestét 1384. február 23-án a velenceiek rabolták el Magyarországról. — Hogyan kezdett e témakörben kutatni? — Ha Szent Gellért földi maradványait nem bolygatják, talán ón sem kezdek ezzel a kérdéssel foglalkozni. Napi munkám ugyanis egészen más területre korlátozódik. Szent Lázár szigetén éjek a kolostorban, örmény papnövendékeket tanítok; Velencében pedig örmény származású fiatalokat. Én magam tizenkét éves koromban kerültem a szigetre, Magyarországról. Nagybátyám, Fogolyán Vilmos nyomdokaiba léptem, amikor szerzetestanár lettem. Itt tanultam meg örményül, s itt ismertem meg az örmény kultúrát is. De a magyarországi évek kitörölhetetlen nyomot hagytak életemben. Még gimnazista voltam, amikor egy magyar ifjúsági regényt fordítottam örmény nyelvre, majd később Garai Gábor, Hegedűs Géza műveit, amelyek saját lapunkban a Hay Endanikban és a Biazmavep című folyóiratokban meg is jelentek. Ami műfordítói munkámat illeti, ebben is azóta már elhunyt nagybátyám példáját követtem, aki Petőfiverseket, .az Egri csillagokat, A Pál utcai fiúkat és Az Ember tragédiáját ültette át örmény nyelvre. A paptanári, műfordítói munkámon kívül egyedülállóan gazdag könyvtárunkban a mai örmény folyóiratokat gyűjtöm, és kutatásokat folytatok az örmény liturgiáról. De a leghőbb vágyam most Gellérttel kapcsolatos. Szeretném — és ennek érdekében mindent megteszek —, ha a magyarok szentje visszakerülne méltó helyére, Magyarországra ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA 17
