Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-10-18 / 20. szám
Magyar muzsikusok a nagyvilágból CARELLI GÁBOR operaénekes AMERIKAI ÁLLAMOK Megértem Carelli Gábor tanítványait, hogy rajonganak mesterükért, hiszen nemcsak az operaéneklés rejtelmeibe vezeti be őket. hanem gazdag pályájának tapasztalatait is megosztja velük. A kellemes légkört vidám sztorik és a tanár úr saját készítésű feketekávéja biztosítja. A világhírű tenorista mesélőkedvét. élvezetes előadásmódját a magyar rádióban elhangzó visszaemlékezéseiből ismerhettük eddig, az új televíziós sorozat jóvoltából pedig a kellemes csevegő, a szenvedélyes amatőr filmes lépett elénk. A zenei találkozó színhelyein, Budapesten. Kecskeméten s a Bugaci pusztán is szorgalmasan működött a filmfelvevő gépe. Carelli Gábor szenvedélyes utazó, dokumentumfilmjein világhírű partnerein kívül megörökítette a felkeresett városokat, országokat is. A New York-i Fészek klubban mindig kíváncsian várják, milyen újabb csemegével érkezik viszáza. A szülőváros, Eger varázsos hangulata ma is elevenen él Carelli Gábor emlékezetében. Gyermekkora megannyi kedves emlékében meghatározó szerepet játszott az életet igen kedvelő, bohém nagyapa, s a szeretetteljes otthoni légkör. Édesapja kívánságára a jogi diplomát is megszerezte — nem gondolta, hogy majd ez menti meg egyszer az „éhenhalástól”. Amikor Amerikában a klíma miaitt egy időre elvesztette a hangját, egy kölcsönkönyvtárbán kapott munkát, amit a jogi diplomájának köszönhetett. Olaszországban debütált 1938-ban, a Bohéméletben. Atyai mestere Benjamino Gigli volt. akit Amerikába is követett. Küzdelmes évek következtek . . . Akkor figyeltek fel rá, amikor Doráti Antal meghívta Beethoven IX. szimfóniájának egyik szólószerepére. Ezután szerződtette Toscanini, és ez minden ajtót kinyitott a számára. Akkor került a New York-i Metropolitanbe, ahol több évtizedét töltött el. Carelli Gábor közel ötven esztendeje ment el Magyarországról, mégis erős szálakkal kötődik a szülőföldhöz. New Yorkban a Fészek Klub vezetőjeként kovásza a magyar társaságnak. Sokszor vendégeskedett a budapesti Operaházban, s az aktív éneklés befejezése után többször vezetett mesterkurzust Budapesten. Szívesen tölt időt kedves barátai, itthoni kollégái között. Egyetlen énekes résztvevője volt a mostani zenei találkozónak, amit azért tartott izgalmasnak a maga számára, mert hangszeres muzsikusokkal, karmesterekké]. pedagógusokkal ismerkedhetett meg. EGYESÜLT A külföldön élő magyar muzsikusok első magyarországi találkozója — amelyet Magyarok a világ zenei életében címmel rendeztek — nemcsak a művészeknek, szakembereknek jelentett élményt, hanem a szakmán kívülieknek is. A nagyvilágban élő magyar muzsikusok között nagyszerű, színes személyiségekkel ismerkedhettünk meg. JÁRAY ISTVÁN | űűk! fim; karmester-' * * f Ál AMERIKAI Iy -EGYESÜLT ÁLLAMOK ,Vr A Sárospataki Református Kollegium alapításának 450. évfordulójára megjelentetett egyik emlékkönyvben Barsi Ernő zenetanár az igen színvonalas zenei életről emlékezik, és a tehetséges diákok között említi Járay Istvánt, az Amerikai Egyesült Államokban működő karmestert. A kollégium fészekmelege nagy összetartó erő — New Yorkban is van pataki diákok köre. Járay István örömmel mesél az életre szóló útravalót adó, méltán híres iskoláról és kedves tanárairól. — Az angol internátus „elsőszülöttje” vagyok — büszkélkedik —, hiszen 1931-ben, a megnyitásával egy időben születtem. Ott nőttem fel, s nemcsak az angolnyelv-tudást, a zenei nevelést is a kitűnő tanároknak köszönhetem. Az angoltanítás eredményességére jellemző. hogy Budapesten a Madách Színházban angolul adtuk elő Shakespeare Julius Caesar]át. Hálás szeretettel gondolok Szabó Ernő tanár úrra, aki ingyen tanított hegedülni, ő hozott fel Budapestre a Zeneakadémiára. Ugyanígy Ujszászy Kálmán professzor úrra, a rendkívüli pedagógusra. Járay István zenei pályája akkor kezdődött, amikor apró fiúcskáiként egy hegedűt talált. Édesapja felhúrozta az öreg hangszert, és megtanította egy-két nótára. Az élső nyilvános szereplésre 5 éves korában került sor az ipartestületi bálon. A szülők maguk is zeneszeretők voltak, örömmel támogatták a kisfiú zenei érdeklődését. Énekelt a kórusban, játszott a gimnázium zenekarában s amikor csak tehette, orgonáit. A Zeneakadémián hegedű szakon végzett, tanárai Garay György, Ligeti György és Kodály Zoltán voltak. 1956- tól Londonban a Royal College of Music-ban folytatta tanulmányait hegedű—karmester szakon. Egy ideig az operaházban és különböző szimfonikus zenekarokban játszott, majd Kanadába költözött és a Vancouveri Szimfonikusok hegedűse lett. Itt ismerkedett meg Otto-Werner Müller német karmesterrel, aki meghívta vezényelni. Karmesteri pályafutása az Egyesült Államokban kezdődött. Járay István jelenleg a johnstowni és a livingstone-i szimfonikus zenekarnak dirigense. Otthon és külföldön elismerő kritikák kísérik koncertjeiket. A tavalyi év egyik nagy sikerű koncertjének szólistája az éppen amerikai turnén szereplő Onczay Csaba csellóművész volt. A johnstowni zenekar tagjai nagyon megkedvelték a kiváló művészt és embert. A karmesterrel, Járay Istvánnal is barátságot kötöttek, remélik, hogy folytathatják a közös munkát — talán Magyarországon. Járay István rendszeresen jár haza, de nyári látogatásai a szakmai kapcsolatteremtésre nem megfelelőek — ilyenkor szinte senkit sem lehet itthon találni. A zenei találkozó jó alkalomnak ígérkezett erre, de most is inkább a külföldön élő kollégákkal beszélhettek a közös munka lehetőségeiről. Ő is, mások is szeretnék, ha a következő összejövetelen nagyobb teret szentelhetnének a hazai muzsikusokkal folytatott kötetlen eszmecseréknek. Jó lenne elérni, mondja —, például egy új kiadvánnyal —, hogy folyamatosan tudjanak egymás munkájáról. GERLE RÓBERT hegedűművész AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK A New York Times legjobb lemezeinek listáján Gerle Róbert eleddig öt lemezzel szerepeit. A halk szavú, szerény hegedűművész és karmester Baltimore-ból érkezett. A Kecskeméti Kodály Intézetben büszkén hallgatta tanítványa az ugyancsak baltimore-i Szabó Zoltán előadását, majd ő beszélt a kifejezésteljes vonótechnikáról (a gyakorlás művészetéről szóló könyve Magyarországon is megjelenik). Meghatottan emlékezett a Zeneakadémiára. második otthonára. Tizenegy éves (!) volt, amikor felvették a hegedű tanszakra. A világszerte ismert zenepedagógushoz, Kresz Gézához került, s tanára vdlt Weiner Leó, Kodály Zoltán, Molnár Antal is. Már 15 éves korában Paganini-műveket játszott és 17 évesen a Hubay-díj egyik nyertese lett. — Kivételes korosztály volt a miénk — emlékezik Gerle Róbert. — Annyi tehetség adódott, hogy közülük többeknek külföldön kellett szerencsét próbáim, mert Magyarországon nem volt elég lehetőség. Gerle Róbert egy párizsi zenei verseny nyerteseként négy évet töltött a Szajna-parti városban. Innen Roland Pál hegedűművész meghívására települt át az Amerikai Egyesült Államokba. Jelenleg Baltimore-ban él, ott és Washingtonban tanít. Régi vágya valósult meg. amikor húsz évvel ezelőtt a karmesteri 13
