Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-10-02 / 19. szám
Pesti tőzsde-reneszánsz? KÖTVÉNYPIACI KÖRSÉTA lam, a helyi tanácsok, a pénzintézetek és a vállalatok, illetve szaknyelven a gazdálkodó szervezetek jogosultak. De bármelyiküknek igénybe kell venniük a kötvénykibocsátáshoz egy pénzintézetet, bankot vagy takarékpénztárt, amely a papírokat és iá pénzt kezeli. Ha a vállalat másik vállalat számára bocsát ki kötvényt, azt „saját szakállára” minisztériumi engedély nélkül teheti. Ha viszont olyan, úgynevezett lakossági kötvényt akar kibocsátani, amit magánemberek is megvehetnek, ehhez a pénzügyminiszter engedélyére van szükség. Az állam magánszemélyek részére nem bocsáthat ki kötvényt, viszont, ami nagyon lényeges, garanciát vállal valamennyi lakossági kötvényen szereplő kötelezettség teljesítéséért. Vagyis a magánemberek által megvásárolható, különböző cégek (a Skála, az Alföldi Porcelángyár, a Budapesti Harisnyagyár, a Hajdúsági Iparművek, s még hoszszan sorolhatnánk) által kibocsátott értékpapírok kamatát, lejárati visszafizetését stb. a magyar állam szavatolja. Ugyancsak fontos jogszabály, hogy a magánszemélyek kötvényből származó jövedelme — igaz, már csak az idén év végéig vásárolt kötvényekre lesz ez érvényes — adómentes. A jövőre életbe lépő adórendszerben vásárolt kötvényekből származó jövedelmet a terv-ék szerint ugyanis majd megadóztatják. Aki ma Magyarországon kötvényt bocsát ki, az értékpapír lejárati idejét nem jelölheti meg 15 évnél hosszabb időszakban. De -arra vonatkozólag már nin-cs semmiféle korlátozás, hogy a cégek milyen kamatot fizessenek az értékpapír után. Az eddig kibocsátott kötvények átlagos kamata — vállalatok vállalatok részére — 12-13 százalék volt, a lakossági kötvények után pedig általában 9,5-11 százalék. A kötvényeket eleinte főként a vállalatok vásárolták, a lakossági kötvénypiac kezdő éveként 1984-et tartják számon. A hazai vállalatok eleinte óvátosan fektették pénzüket kötvényekbe, nem így a lakosság! A kötvényvásárlási lehetőség meghirdetésekor hosszú sorokban várakoztak a pénzüket ily módon befektetni kívánók, s az értékpapír egy csapásra feliratkozott a hiánycikkek listájára. Még ugyanabban az évben, vagyis 1984-ben megkezdték — akkor még az Állami Fejlesztési Bankban, ma már Budapest Banknak hívják ezt a pénzintézetet — -a kötvények úgynevezett másodlagos adásvételét. Vagyis aki nem kívánja, vagy nem tudja már pénzét kötvényben tartani, azt a kötvénypiacon kialakult áron eladhatja. Az első lakossági kötvénypiaci akciót is legalább olyan élénk érdeklődés kísérte, mint az első lakossági kötvénykibocsátást. Azóta persze ez is megszokottá vált, a Budapest Bankban bárki adhatvehet kötvényt. A bankszakemberek szerint 1987-foen közel 16 milliárd forint értékű kötvény és 30 milliárd forint értékű részvény van forgalomban Magyarországon. A részvények többségét az idén január 1-jén létrehozott új kereskedelmi bankok bocsátották ki. Az idei első fél év rekordnak számít a hazai kötvénypiacon, ugyanis -az elmúlt 6 hónapban közel 8 milliárd forintnyi kötvényt bocsátottak ki. Ez majdnem ugyanannyi, mint az elmúlt 4 -év alatt kibocsátott összes kötvények értéke. Az -értékpapírok egyharmada van csak gazdálkodó szervezetek, vállalatok, s kétharmada van magánszemélyek tulajdonában. A másodlagos kötvénypiacon is megélénkült a forgalom. A lakossági kötvények tavalyi egész évi forgalma -a Budapest Banknál 300 -millió forint volt, idén az első fél évben közel félmilliárd forintot tett ki. A vállalati kötvények iránt is megélénkült az érdeklődés, az -óvatosabbak is meggyőződtek arról, hogy a kötvény jó befektetés. Ezt bizonyítja, hogy míg tavaly egész évben a vállalati kötvények adásvétele 1 milliárd forintra rúgott, idén -az első hat -hónapban ennék kétszeresét, már 2 milliárd forintot könyvelhették el a banknál. A számok önmagukért szólnák, érzékletesen támasztják alá azt a folyamatot, mely szerint a vállalatok egyre rugalmasabban kezdenek gazdálkodni, s rájöttek, hogy a kötvénykibocsátás vagy -adásvétel pótlólagos beruházási lehetőségeket biztosíthat számukra. Sok hazai cég -azzal is tisztában van, hogy ily módon is növelheti nyereségét. Ezért ma már aligha fordulhat elő, — ami a 4 évvel ezelőtti hőskorban gyakorta megtörtént —, hogy a kötvény -hiánycikk. Ma már oly sok hazai vállalat él kötvénykibocsátási lehetőségével, hogy megszűnt a sorban állás. Igaz, ez azt is magával hozta — értelemszerűen, hiszen ha valamiből elegendő vagy sok van, az kevésbé értékes —, -hogy csőikként -a vállalati kötvények kamata. A bőség következménye az is, hogy a bankóiknak egyeztetniük kell a kötvényeik kibocsátásának idejét, hogy azokra ne egyszerre, dömpingszerűen kerüljön sor. A közelmúltban megalapított „pesti tőzsdének” nem cs-ak az időbeli összehangolás, az értékpapírok nyilvántartása, adásvétele, ennek manuális lebonyolítása lesz -a feladata. Valódi piacként kell működnie ennek a legújabb kori elektronikus tőzsdének is. A szakemberek azt remélik, hogy e funkcióját változatlanul -betölti majd -az új társaság, amelyben 22 bank és pénzintézet, valamint a Pénzügyminisztérium és a Magyar Kereskedelmi Kamara vesz részt. A megállapodás ugyanis nem valamiféle árkartell létrehozását jelenti, Az értékpapírpiac a szakemberek szerint továbbra is öntörvényei szerint működhet majd. Továbbra is minden bank maga állapítja meg, mennyiért adja-veszi az értékpapírokat, de lehet, hogy a mindenki számára elérhető információ -az árfolyamok egységes kialakulásához vezet majd. Remélhetőleg a kötvénykamatok is rugalmasabban változnak a közeljövőben. Aki pedig kötvénytulajdonos, netán szeretne beszállni az értékpapírtőzsdébe, ehhez továbbra .is segítséget kap a Budapest Banktól, amely hetente közli — többek -közt -a Heti Világgazdaság című hetilapban — a kötvények táblázatát. Ebből fo- . lyamatosan figyelemmel kísérhetik értékpapírjaik értékállóságát, vagy éppen értékváltozását. Ha ugyanis van elegendő információ s megfelelően működő információs csatorna, egyelőre valóban -ninos szükség tőzsdeépületre Pesten. Ez esetben ugyanis valóban -a tartalom, s nem a forma az elsődleges. G. BARTA ÁGNES Képeink a kötvénypiac központjában, a Budapest Bank Vörösmarty téri épületében készültek. Valaha itt működött a Pesti Hazai Első Takarékpénztár. 13
