Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-08-15 / 16. szám
zázharminchárom évig pihent idegen földben, mígnem hamvai hazatérhettek, és vég- I só nyughelyre leltek a siklósi vár középkori kápolnájában. Az emlékezés és tiszteletadás napjaiban döbbentünk rá, hogy alakjáról és munkásságáról úgyszólván megfeledkezett a történettudomány. Személyes tárgy, levelezés, irat is kevés maradt a neves reformpolitikus, az líi-19-es Szemere-kormány külügyminisztere után. Neve és néhány életrajzi adata éppen csak felbukkan az 1848 49-es eseményekről, illetve az emigrációról szóló történeti munkákban. A reformkorban és szabadságharcban betöltött szerepét a polgári történetírás elnagyolta vagy erősen alábecsülte. Jelenkori történetírásunk pedig tevékenységét még csak most kezdi árnyaltabban értékelni. Különös és érthetetlen ez a mellőztetés. hiszen ez az önzetlen, tiszta jellemű férfiú a Védegylet elnökeként majd kormánybiztosként és az első valóságos magyar külügyminiszterként nem tartozott korának jelentéktelen mellékszereplői közé. Mai kifejezéssel élve, józan reálpolitikus volt, aki a negyvenes években felismerte a hazai gazdaságfejlesztés és népművelés sürgető szükségét, a forradalom és szabadságharc során pedig hajlott az uralkodóházzal való .méltányos kiegyenlítésre, de „békepártisága” mellett lehetőséget talált a radikálisokkal való együttműködésre. és a külügyminiszteri tárcát is akkor vállalta, „amikor legtöbben már saját maguk menekítésével voltak elfoglalva”. Közreműködésével Siklós városa kezdeményezte BATTHYÁNY KÁZMÉR HAMVAI HAZATÉRTEK folytak eredményes tárgyalások a román nemzetiség megbékítésére, és Szemere miniszterelnökkel ő tett kísérletet az orosz intervenció megállítására. „Az általa is követett cél — mondotta kiállítási megnyitójában Perics Péter, a Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör elnöke —, ami fiatalkori tanulmányútja során fogalmazódott meg benne: az angol mintájú polgári demokrácia volt. Ezt reformok útján képzelte kivihetőnek. Volt ereje azonban ahhoz is, hogy amikor a nemzet függetlenségét a fegyveres ellenforradalom veszélyeztette, vállalja a fegyveres harcot”. A szabadságharc leverése után Kossuth környezetével emigrált, majd útjaik elvileg és gyakorlatilag is elváltak egymástól. A kormányzó Angliába és Amerikába utazott, Batthyány Kázmér Párizsban telepedett le, és Szemere Bertalannal tartott elvbaráti és bensőséges emberi, családi kapcsolatot. Itt érte a halál, feltehetőleg egy sérvműtét során elkövetett orvosi műhiba következtében. A montmartre-i temetőbei pihent 1987 3 BATTHYÁNY KÁZMÉR (1807-1854) Az 1839 40. évi Oiszággyűlésen a főrendi ellenzék egyik vezetője. Elsők között kötött jobbágyaival örökváltság szerződést Birtokain óvodákat, iskolákat alapított. Rohonci könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiának adományozta. 1844-ben a Védegylet elnökévé választották. 1846-tól Vörösmartynak két jobbágytelek évi jövedelmét kitevő évdijat juttatott. 1848. április 22-től Baranya vármegye főispánja, utóbb kormánybiztosa. Önkénteseivel részt vett a délvidéki hadműveletekben. 1848. február 12-től a Kiskunság, Szeged, Szabadka, Zombor teljhatalmú polgári és katonai biztosa. 1849. május 2-ától augusztus 11-ig a Szemere-kormány külügyminisztere, ideiglenesen az ipar-, kereskedelem- és földművelésügyi tárcát is vezette. A szabadságharc leverése után Törökországba, 1851-ben Franciaországba emigrált. Párizsban halt meg, 1854. július 12-én. 1. Battyhány Kázmér arcképe (Eybl körajza 1846) 2. A siklósi vár bejárata 3. Battyhány Kázmér hamvai a siklósi várkápolnában 4. Battyhány- Strattmann László herceg feleségével és fiával az ünnepségen FOTO: GÁBOR VIKTOR március 17-ig. Ekkor a magyar és a francia kormány közötti megállapodás alapján, földi maradványait exhumálták és hazaszállították. A birtokai és 1848 49-es tevékenysége alapján is dél-dunántúli, baranyai illetékességű politikus hamvainak hazahozatalát Siklós kezdeményezte és vállalta magára egyben a végső nyughely biztosításának tisztességét is. A hamvak megérkezésekor, életét és korát bemutató kiállítás nyílott a vármúzeumban, amelyet tudományos emlékülés követett. Szabad György akadémikus Batthyány Kázmér gazdaságpolitikai gondolatait és a Védegylet elnökeként folytatott gazdasági szervező tevékenységét állította előadása középpontjába. Bemutatta mindazon felfogásokat és Magyarország jövőjét illető korabeli gondolatokat, amelyek Batthyány Kázmér eszmevilágát is alakíthatták. E szerint fel kellett ismernie — mondotta Szabad György —, hogy „Ha a fejlődést Magyarországon a Habsburg-hatalom monopolizálja, ennek két hátránya van. Az egyik, hogy ennek a mortopolizálásnak különleges árat szabhatnak. A másik, hogy maga a Habsburg-birodalom nyugati fele európai viszonylatban elmaradott. Akkor tehát, amit a fejlettebbtől közvetít — a tőkétől a technikáig — tulajdonképpen általa kölcsönzött tényezők, és ha számára az előzmények alapján itt előjogok maradnak a fejlesztési szakaszban is, akkor égi. viszonylag fejletlennek biztosítjuk *zt a lehetőséget, hogy a mi rovásunkra nyújtsa vagy tagadja meg azt számunkra. Ezért, és nem mohó nacionalizmusból, nem pusztán kapzsisa. - hói. nem egy hajdan volt rendi kuruc szemlélet valamiféle újraélesztés zként” szerette volna a reformellenzék a „polgárosodást a nemzeti önrendelkezéssel és a nemzeti gazdaságpolitikával összekapcsolni.” Urbán Aladár és Füzesi Miklós történészek a politikus még nagyrészt feltáratlan pályaívének legfontosabb eseményeit, állomásait — főispáni, kormánybiztosi és külügyminiszteri szereplését — vázolták fel előadásaikban. Ezúttal is felhívták a figyelmet arra, hogy az események, részletek pontos felkutatásával még adós a történettudomány. Másnap, június 6-án délelőtt, a siklósi vár udvara volt a helyszíne a hamvak végső elhelyezése előtti tiszteletadásnak. A tisztelgők között voltak a város és a megye vezetői, Péter János, az Országgyűlés alelnöke, Várkonyi Péter külügyminiszter, Christiane Malitchenko. a Francia Köztársaság budapesti nagykövete, Batthyány-Strattmann László herceg é£ családja, valamint a tágabb és a szűkebb haza hagyományőrző lakosainak sokasága. Megemlékezésében Péter János utalt rá, hogy a magyar ipar fejlesztését egykor gáncsoskodás és gúnyolódás ellenében védő Batthyány Kázmért egy olyan Magyarországra hoztuk haza, amely ma hasonlóképpen nagy erőfeszítéseket tesz a műszaki-tudományos fejlődés, gazdaságunk versenyképessé tétele érdekében. Az emlékszavak elhangzása után, megszólaltak a város harangjai, miközben a gróf Battyhány Kázmér földi maradványait tartalmazó koporsót leeresztették a várkápolna kriptájába. Meghitt, családias ünnep volt ezekben a napokban Siklóson, a hazafiság és hagyományőrzés ünnepe. Hangulatát, várakozását, úgyszólván lehetetlen pontosan felidézni, elég talán csak azt az egyetlen példát említeni, hogy a Himnusz kezdő hangjait még csak próbáló zenekar játékára is illendő vigyázzállásba csendesült a várudvar ünneplőbe öltözött sokasága. PUSZTASZERI LÁSZLÓ 5
