Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-08-15 / 16. szám
Ll&llk: Kultúra - tudomány PATAKI ÖSSZEHAJLÁS Borsi Ernő és kórusa sályi és pataki dalokkal kedveskedett a diófa alatt egybegyűlteknek A SZERZŐ FELVÉTELE 40 éves a budapesti Francia Intézet. A jubileum alkalmával rendezett fogadáson Christiane Malitchenko nagykövetasszony bemutatta vendégeinek a budai Fő utcában felépülő új intézet terveit és makettjét. * Ifjúság, egészségvédelem, szenvedélybetegségek címmel nemzetközi ifjúsági nyári egyetemet tartottak Salgótarjánban. A tíznapos találkozóra 18 nemzet 260 képviselője érkezett a városba. A program részeként a magyar ENSZ-társaság vendégeként hazánkban tartózkodó ENSZ- főtitkárhelyettes, az ENSZ bécsi központjának vezetője, Tamar Oppenheimer asszony, ismertette a világszervezet „Egészséget 2000-re mindenkinek” programját, valamint a bécsi kábítószer-ellenes világkonferencia tanulságait, tapasztalatait. * Budapesten tartotta végrehajtó bizottsági ülését a Zsidó Kulturális Emlékalapítvány. A zsidó kultúra emlékeinek megőrzésével, oktatási, nevelési programok készítésével és a nemzetközi kulturális kapcsolatok erősítésével foglalkozó szervezet ülésére a világ számos országából érkeztek tudósok, szakértők. A magyar izraelita felekezet mint a nemzetközi szervezet tagja vett részt a tanácskozáson. * Nemzetközi restaurátorkonferencia volt Veszprémben. A hatodik alkalommal megrendezett egyhetes tapasztalatcserére mintegy másfélszáz hazai és külföldi vendég, huszonhárom ország múzeumi restaurátorai, műtárgykonzerválással foglalkozó szakemberei jöttek el. Az immár hagyományosan kétévenként megtartott szeminárium idei fő témái a bőr és a fa műtárgyak helyreállításával kapcsolatos szakmai kérdések voltak. * A Zsigmond-kor történelméről és művészetéről négynapos nemzetközi tudományos konferenciának adott otthont a Budapesti Történeti Múzeum. A Luxemburgi Zsigmond magyar trónra lépésének 600. és halálának 550. évfordulója alkalmából megrendezett konferencián neves hazai történészek, valamint külföldi tudósok, egyebek között az NSZK- ból, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Svédországból, Ausztriából és Kanadából érkezett szakemberek vettek részt. A tanácskozáshoz kapcsolódóan a Budapesti Történeti Múzeumban kiállítás nyílt Zsigmond és kora a művészetben címmel, amely hazai és külföldi múzeumok és gyűjtemények alapján, gazdag tárgyi és írásos dokumentumokkal és képzőművészeti alkotásokkal elevenítette fel a korszak művelődés- és művészettörténetét. * Első alkalommal került sor hazánkban a felvilágosodás történetével foglalkozó történészek nemzetközi kongresszusára. Jelzi ez annak a tudományos munkának az elismerését is, amelyet a XVIII. század hatásával foglalkozó nemzetközi társaság magyar szekciója végzett az utóbbi évtizedben. A tudományos rendezvénynek ezren felüli résztvevője volt, és mintegy félezer előadás hangzott el. A konferencia vendégeit számos budapesti közgyűjtemény várta a témához kapcsolódó új kiállítással. Az Országos Széchényi Könyvtárban látható volt a felvilágosodás történetével összefüggő kiadványokat és dokumentumokat felvonultató bemutató, a Néprajzi Múzeumban, a korabeli életmódra vonatkozó emlékekből nyílt tárlat, s új kiállítással köszöntötte a rendezvényt az Orvostudományi Múzeum, a Zenetudományi Intézet, valamint a Ráday Könyvtár is. * Kiállítás nyílt Burgenlandban Nyugat-Pannónia 1900-as évekbeli népi kultúrájáról. A több mint négyszáz kiállított tárgy német, magyar és horvát nyelvterületek viseletét, lakáskultúráját mutatja be a századforduló táján. A látogatók egyebek közt négy teljesen berendezett parasztszobát is láthatnak, amelyek Kapuvárról, Hornsteinből, Stegersbachról és Oberwartról származnak. A kiállítást, amely Győr-Sopron megye és Burgenland kulturális együttműködése keretében jött létre, szeptember végéig a felsőőrsi Burg Schlainingban, októbertől pedig Győrben tekinthetik meg az érdeklődők. * Az Izraeli Magyarul Beszélők Klubja (Nahariya) tisztújító közgyűlésén Péter Ferencet elnökké, Csillag Lászlót alelnökké, Bárány Elemért titkárrá választották. * A „Contemporary Art Promotions” rendezésében a londoni „The Guild Gallery”-ben tartott „Art to live with” kiállításon részt vett tíz művész között Kovács Eszter, a Londonban élő brazíliai magyar szobrászművésznő három szobrával szerepelt. RÁKÓCZI-PÁLYÁZAT: EREDMÉNYHIRDETÉS A kanadai Rákóczi Alapítvány — mint arról lapunk is hírt adott — II. Rákóczi Ferenc halálának 250. évfordulója alkalmából pályázatot hirdetett II. Rákóczi Ferenc szellemi hagyatéka címmel. A felhívásra hét országból harminc pályázat érkezett, melyek elbírálása a közelmúltban megtörtént. A tízezer dolláros jutalomdíjat tíz résztvevő között egyenlően osztották szét. A nyertesek közül hatan magyarországiak, egy németországi, egy USA-beli, egy erdélyi és egy angliai pályázó részesült a díjból. Egy névtelen torontói adakozó a budapesti városmajori nagytemplom Rákóczi-emlékünnepélyét jutalmazta ezer dollárral. Magyarországi kutatóösztöndíjat kapott dr. Vladimír Baumgarten, tallehassee-i professzor (USA). Aki Sárospatakon tanult, ott eszmélkedett, mindhalálig pataki diák marad. Patakinak lenni márka a magyar szellemi piacon, oly érték, mely viselőjét kötelezi, mely vonzhatással bír azokra is, kiknek más alma mater adatott. Tanúi lehettünk ennek ezen a júliuson is, amikor — mint rendesen — összejöttek, „öszszehajoltak” a volt patakiak, pontosabban pataki népfőiskolások: gazdaember, agrármérnök, lelkész, pszichológus, tanár. Tavaly múlt 50 esztendeje, hogy a Sárospataki Népfőiskola, a tehetség tiszteletét, a magyar jövő iránti felelősséget hirdetve, először hívta a Bodrog-parti várasba többnyire paraszti gyökerű hallgatóságát; együttgondolkodásra, elmepallérozásra. Amint egy társuk, Jakab Sándor írta a jubileumon: a cél „az önművelés elemi vágyának felkeltése volt, hogy majd a kialakuló egyéniség megfontoltan, harmonikusan és hasznosan építse önmagát és környezetét”. A volt tanárok, hallgatók évről évre összehívott találkozóinak célja sem kevesebb ennél. Nem csupán emlékezni jönnek össze (persze azért is). Sokkal inkább az éppen aktuálisnak érzett gondok, kérdések megvitatására, áttekintésére. S ha az előadók, hozzászólók a múltról is szót ejtenek, azt mindannyiszor a mának, holnapnak szánt tanulsággal teszik. Ilyesfajta programot csak az utánuk jövő generációkkal együtt tudnak el-A ceglédi születésű, jelenleg Torontóban élő Középajtai Nagy László a ceglédi Kossuth Múzeumnak ajándékozta magángyűjteménye néhány érdekes darabját Ezek a tárgyak fontos helytörténeti dokumentumok is egyben, amelyek az alföldi város múlt századi életének és 1848/49-es hagyományainak megismeréséhez szolgáltatnak újabb adalékokat. Így például az az ezüstláncon függő érem, amely a 115 esztendővel ezelőtti ceglédi Kossuth teret ábrázolja. Az adományozó anyai nagyanyja városi szülésznő volt Cegléden, akinek a bábamesterség gyakorlására jogosító és eredeti kutyabőrre írott diplomája szintén a múzeumba keképzelni a pataki „öregek”. Az idézőjel nem puszta szemérmességből, udvariasságból tétetett ki. Tanúsíthatja, aki ott volt, micsoda eleven kíváncsiság tartja ifjan a „hatvankodókat-hetvenkedőket”, a századunkkal csaknem egyidősöket. Az ő érdemük a program. Hogy csak vázlatosan idézzük: Széchenyi és Kossuth szellemi öröksége, magyar reformmozgalmak 1930-tól 1945-ig, a népzene, a népdal közösségformáló szerepe, a regös cserkészet hagyományai, írók és költők szóltak szülőföldjükről, az általuk legfontosabbnak tartott teendőkről, előadást hallottunk egy dán vendégtől az ottani népfőiskolákról, fontos pontja volt az idei „összehajlásnak” a kistelepülések jelene-jövője, a magyarországi társadalmi-gazdasági reformfolyamat kérdése. Tanúsíthatja, aki ott volt ezen a kánikulai hétvégén: generációs ellentét pedig nincs. Nincs, ha a generációkat — a nyolcvanastól a gimnazistáig — a közös haza iránti szeretet, a sok-sok közös tennivaló fűzi össze. Patakon ennek szép jelképe is termett. Termett, a szó szoros értelmében, a nyugalmazott teológiai tanár, Üjszászy Kálmán kertjében. Az ő diófája alatt zárul immár évről évre a baráti találkozó, itt számoltak be az idén is eredményeikről, elképzeléseikről az újjáéledő népfőiskolák vezetői: Somogyországtól Sárospatakig. B. L rült. A nagymama lelkes rajongója volt Kossuth Lajosnak és a negyvennyolcas eszméknek, és élete végéig tagja a helybéli Kossuth Egyletnek. Az ő tulajdona volt az úgynevezett Kossuth-pohár, amelyen Kossuth Lajos színes, festett képét látjuk, kezében kibontott zászlóval s ezzel a felirattal: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség. Megemlíthetjük még a feltehetően 1848-ból származó, címeres, koronás nemzetőr- vagy honvédcsapatzászlót, amelyet a múlt emlékeit gondosan őrző család óvott meg az utókor számára. Az említett tárgyak, most néhány más családi vonatkozású emléktárggyal együtt a Kossuth Múzeum gyűjteményébe kerültek. HELYTÖRTÉNETI EMLÉKEK TORONTÓBÓL 4
