Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-07-25 / 15. szám
feme AZ MTK BAJNOKSÁGA Verebes József, a manapság sokat emlegetett futballtréner, szinte csodát művelt a Hungária úton. Bajnokságra vezette a nagy múltú MTK labdarúgócsapatát, méghozzá olyan bravúrral, hogy amikor tavaly ősszel átvette az együttes szakmai irányítását, két forduló után egyetlen pontjuk sem volt, a sereghajtók között álltak. Innen kapaszkodtak a csúcsra. A kék-fehérek változatlanul lelkes hívei huszonkilenc éve vártak erre a diadalra, hiszen utolsó bajnoki címüket még 1958-ban szerezték, amikor Csikar, a szegedi Móravárosból felkerült apró termetű jobbszélső. Sándor Károly lőtte a gólokat. A kék-fehér színekben játszó MTK a legnépszerűbb, legsikeresebb magyar sportklubok egyike. Jövőre ünnepli megalapításának százéves évfordulóját. Az egyesület labdarúgói viszonylag későn, az alapítás után majdnem másfél évtizeddel, 1902-ben kapcsolódtak be a bajnoki pontvadászatba. Két évvel később nyerték első bajnokságukat. Az akkori sportlapok tudósításaiban már jellegzetes MTK-stílusról lehet olvasni, ami azért valójában jóval később, az első világháború, a hadi bajnokságok idején alakult ki, amikor Brüll Alfréd. a tekintélyes elnök, Jimmy Hogan személyében skót edzőt szerződtetett a csapathoz. Ekkoriban lépett át a rivális Fradiból az MTK-ba Schlosser Imre, a hőskor nemzetközi klasszisú játékosa. Az MTK első igazi nagy csapata 1916 és 1925 között megszakítás nélkül kilenc (!!) alkalommal nyert bajnokságot. A karikalábú Schlosser, azaz Slózi mellett olyan játékosok rúgták a labdát a kék-fehérek mezében, mint például Orth György, a minden idők egyik legjobbjának tartott sokoldalú középcsatára, akinek emlékét szobor őrzi a Hungária úti pályán. Schaffer Alfréd. a német földön csak „Fussballkőnig” néven emlegetett derék Spéci, Braun Csibi. a villámgyors jobbszélső, Mándi Gyula, a vékonypénzű, de így is kiváló hátvéd, Molnár György, a technikás összekötő és mások. Micsoda csapat lehetett ez! A következő nagy gárdát Schaffer Alfréd kovácsolta össze a harmincas évek derekán. Szabó Tóni védte a kaput, a még mindig játszó technikás Mándi mellett az erőteljes Bíró Sándor állta útját az ellenfél támadásainak. A fedezetsor tengelyében Turay, a Suttyó néven emlegetett zseniális futballista dirigált. A csatársorban pedig a két nagyszerű szélső, Sas Ferenc és Titkos Pál között az úgynevezett „agytröszt”, a Müller, Kardos. Cseh Matyi belsőhármas szédítette az ellenfél védőit. A kék-fehérek játékosai azonban nemcsak a bajnokságot nyerték meg, hanem 1938-ban, a párizsi világbajnokságon második helyen végzett csapatnak is a gerincét adták, hiszen Szabó. Bíró, Turay, Sas és Titkos is játszott a meggypiros mezben és a nemzeti tizenegynek is Schaffer Spéci irányította az edzéseit. A magyar futball végleges előretörését igazoló világbajnokság után, az egyesület egyre nehezebb helyzetbe került. A fasizálódó országban, ahol a sportban is megkülönböztető intézkedéseket vehettek be. az MTK sem működhetett tovább, s 1940. július 18-án feloszlásra kényszerült. A háború befejezése után nemcsak a szinte teljesen romokba dőlt pálya lelátóit kellett rendbe hozni, hanem a klubot, a csapatot is úgyszólván a semmiből kellett életre hívni. Brüll Alfréd, a korábbi elnök is koncentrációs táborban végezte életét, sok kiváló sportoló, még több szurkoló, támogató pusztult el. A csapat marsallbotját Bukovi Márton, a zöld-fehérek egykori kiváló középfedezete vette a kezébe, s 1951-ben már újra bajnokságot ünnepeltek a Hungária úton. Gellér Sándor, a Püspökladányból felkerült egykori vasúti kalauz őrizte a kaput. Lantos Mihály, a 1. Boldogság minden mennyiségben, 29 év után újra bajnok az MTK 2. John Izsó, lapunkban olvasta az MTK felhívását, s a klub jövő évi, százéves jubileumára értékes filmet adományozott, amelyet Berzi Sándor elnökhelyettes vett át. A film az MTK 1962- beli New York-i túrájáról készült 3. Híres Gábor, a jeles védő a támadásokban is részt vett, ezúttal azonban Szendrei, az újpesti kapus hárít FOTÓ: DANIS BARNA ES HEGEDŰS GABOR középcsatárból lett balhátvéd volt a védelem legjobbja. Az idősebb Kovács fivér. Imre. a későbbi edző és a hangyaszorgalmú Zakariás József szervezte a játékot. Elöl a Sándor, Hidegkúti jobbszárny vezérelte a támadásokat, a 9-es mezt pedig Palotás Péter, a fiatalon elhunyt volt óbudai futballista viselte. Ez a csapat még a hatalmi szóval megerősített nagy Honvéd előtt is kétszer (1951 és 1953) nyerte meg a bajnokságot, öten-hatan tartoztak a sikert sikerre halmozó úgynevezett „aranycsapat” keretéhez. Az 1958 óta eltelt 29 esztendő alatt hol jobban, hol gyengébben szerepelt a csapat. Még az is megesett, hogy az MTK 1981-ben búcsúra kényszerül* az első ligától, igaz egy év múlva visszakerült. Verebes József, a Győrben szép sikereket aratott mester, a Rába ETO csapatát kétszer is bajnokságra vezető edző hozott alapvető, kedvező fordulatot. Már a bajnokság megkezdését követően, 1986 augusztusában két vesztett mérkőzés után került a Hungária útra. Somogyi Jenő. a Pannónia Vendéglátó Vállalat vezérigazgatója. a szakosztály akkori elnöke hívta a csapathoz, s a magyar labdarúgás történetében szinte páratlan sorozat következett. Az első két fordulóban vesztes csapat ugyanazokkal a játékosokkal hétről hétre csak győzött. Nyolc fordulón át veretlen maradt, és miután az őszi idény hajrájában a listavezető Újpesti Dózsa Megyeri úti stadionjából is elhozták a két pontot, majd Győrben is nyertek, őszi bajnokként térhettek rövid, téli pihenőre. A csapat, a klub szerencséje, hogy Verebes olyan segítőtársakat választott maga mellé, mint például Kiss László, akivel tökéletes egyetértésben dolgozott, s aki valóban kiválóan helyettesítette. S ha voltak is megingásaik, kikaptak Tatabányán, nem bírtak a Siófokkal, a bajnoki címet védő Honvéd csapatát jó játékkal verték meg. győzelmükhöz, bajnokságukhoz nem fért kétség. Az újabb, tizenkilencedik bajnokságra 29 évet kellett tehát várniuk. A nagy öröm tehát érthető, de a diadal fénye szerencsére még a leglelkesebb szurkolókat sem vakította el. — Orth Gyuri góljait is láttam Titkos Palinak is tapsoltam, Hidegkúti Nándinak majd minden mérkőzésén ott voltam, de hát bizony ez a mai csapat nem hasonlítható a régiekhez ... — mondta például Schlanger József, az erzsébetvárosi szabómester, a klub régi főszurkolója. — A mai együttesben nincsenek igazi klasszisok. Igaz ügyes, szorgalmas, lelkes játékosok — ez sem kevés —, akiket Verebes megtanított harcolni, küzdeni, hitet öntött beléjük. Manapság sok szó esik a Verebes-titokról. Ez a Haller téren felnőtt, szókimondó, céljai érdekében következetes, kitartó sportember pedig csak mosolyog és szívja egyik cigarettát a másik után. Sikereihez egy adalék: Híres Gábort a Vasas eltanácsolta. Both József, az MTK akkori trénere tavaly nyáron befogadta. A 29 éves Híres ezt követően, a Verebes-időszakban nemcsak a kék-fehér védelem egyik legjobbja lett, hanem a válogatottba is bekerült. De folytathatnánk Gáspár kapus parádés alakításaival, Szeibert és Boda góljaival, a csapat minden* elsöprő győzni akarásával. Verebes ugyanis tud valamit, amit mások nem tudnak, önbizalmat, hitet ad játékosainak, bizalmát úgy juttatja kifejezésre, hogy közben valósággal fanatizálja a csapatot. Olyan lelki állapotba tudja hozni együttesét, hogy az egyes játékosok valóban tudásuk legjavát nyújtják a mérkőzéseken. Így emelkedett ez a lényegében közepes tudású gárda a mezőny fölé, így nyert bajnokságot az MTK. — ősszel olyan csapatot vettem át, amelyik az elmúlt évek eredményei alapján már nagyon vágyott a sikerre — mondta Verebes József egyik nyilatkozatában. — Ezek az emberek a szó legszorosabb értelmében győzni akartak. S számomra is a minden körülmények közötti feltétlen győzni akarás az egyetlen lehetséges sportolói mentalitás. Ezért voltak képesek eleget tenni mindazoknak a feltételeknek, amelyeket eléjük állítottam. S azt senki sem vitathatja, hogy az MTK volt a fizikailag legjobban felkészült csapat, mi akartunk a legjobban győzni a bajnokság minden egyes mérkőzésén. Az MTK 29 éves szünet után újra bajnok lett. S ahogyan Fekete János, a klub elnöke, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, a nemzetközileg elismert pénzügyi szaktekintély a közelmúltban mondta: — Hagyományainkat ápolva, merész célok megvalósításával készülünk a klub centenáriumára. VAD DEZSŐ 23
