Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-07-25 / 15. szám

A keszthelyi Festetics kastély mögül keskeny bekötő út indul Kézi község felé. A városból kiérve szelíd hajlású, szőlővel telepített dombok között emelkedik az út. majd átjutva az erdős hajlaton, különös hangulatú fennsíkra érkezünk. A környező kúp alakú zöld hegyek egyikén várrom látszik.

A Rezi vár 1378-ban szerepelt először okleveleinkben. A török időkben a környék végvárai — Hegycsd, Vázsony, Tihany, Csobánc, Szigliget, Tátika, Sümeg — mind nagyobbak lehettek, de Rezi is több dologról nevezetes. Az ország azon kevés várai közé tartozik, amely feltehetően soha nem volt török kézen. Korábban, a XV. század végén, amikor Miksa császár hadai elfoglalták a Dunántúl jelentős végvárait, Rezi várát néhány év mijlva Kinizsi Pál vette vissza. A vár birtokosai gyakran változtak, míg végül 1711-től a Festetics család tulajdonában volt 1945-ig.

A várrom alatt tengerként hullámzó kukorica-. napraforgó- és búzatáblák közepén három dombon épült Rezi község. 1236-ban kelt oklevél einfclt-sclöször minV'a várjobbágyok földjét. A települést a múlt század közepén kétezren lakták.

A szőlőhegyi öreg présházak, pincék ma is őrzik a száz évvel ezelőtti Rezi hangulatát. Gótikus eredetű, barokkosán átépített templom áll a falu közepén, és a Templom téren a Szent Flórián szobor még sok öreg parasztportára vigyáz.

Kép és szöveg: REZES M. ESZTER

p - I, TH*

T Ű

w v ÍV * IS

k