Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-07-11 / 14. szám
JÁK HÍRES TEMPLOMA POLGÁRHÁZAK, PALOTÁK, PARÓKIÁK A templom északi oldala az apszisokkal A nyugati határ közelében, Szombathelytől 14 kilométerre dél-nyugatra fekszik a bencés apátsági templomáról híres Ják község, a magyar honfoglalást követően az ősi Ják nemzetség szálláshelye, a nemzetség monostorának kiépültével a környék központja. A nagyméretű háromhajós nemzetségi templomot 1241-ben alapította Jáki „Nagy” Márton, de csak az alapító halála, s a tatárjárás (1242) után, 1256-ban szentelték föl. Az alacsony dombon álló katedrális uralja a környéket, 10—15 kilométerről is jól látható. A nagy hírű román stílű templom 1660—1666 között renoválásra szorult, mivel villámcsapás miatt megrongálódott. Az átépítés Folnay Ferenc apát nevéhez fűződik (ekkor készült a késő reneszánsz kapu, a kapu fölötti timpanonban látható a Folnay-címer). A vaskapu mostanában készült, Pölöskey József tehetségét dicséri. Az utolsó átalakítás és helyreállítás Schulek Frigyes tervei alapján, 1896—1904 között történt, amikor a templomot eredeti állapotában állították helyre, a barokk hagymasisakos kupolák helyére is súlyos kősisakok kerültek. Igen szép a nyugati főhomlokzat bélletes kapuja, a szobrokkal díszített homlokfallal, és a kapu mélyülő bélletében a hat pár oszloppal, a homlokzat kis fülkéiben Krisztus és öt-öt apostol szobraival. A szoborfejek későbbi munkák (valószínűleg a törökök lefejezték a szobrokat). Krisztus és a mellette lévő két apostol feje eredeti, hasonlóak a bambergi dóm hercegi kapuján lévő apostolszobrokhoz. A két oldalsó fülkében Mária látható, ölében a Kis Jézussal, jobbról pedig az oroszlánnal birkózó Sámson. A szobrok a megtestesülést és a krisztusi megváltást szimbolizálják. 22 If . ii 1 A főkapu A kapubéllet két külső oszlopa oroszlánokon nyugszik. A bal oldali vadállat egyik lábát egy szakállas fejre /helyezi (ez a gonosz hatalmába jutott embert jelképezi), a jobb oldali oroszlán pedig egy sárkányra tipor. A kapu fölött elhelyezett dombormű: két angyal között a trónoló Krisztus, a bécsi Szent István dóm „óriáskapuján” láthatóhoz hasonló. Hajdan gyönyörű falfestmények díszítették a templomot. A freskókat 1256 előtt festette egy bizánci stílusban dolgozó festő, ám napjainkra csak a szentélyfalon és a déli torony aljában maradtak freskórészletek. A szentély freskóján Szent György és a sárkány harca látható. A jáki katedrális naponta látogatható és állandó idegenforgalmi szolgálat várja a vendégeket a katedrális előtti téren. (borbély) Az utazó nehezen állja meg, hogy képeslapokat, kisebb albumokat, fényképeket ne zsákmányoljon, hiszen ezek is emlékeztetik az élményekre. A világnak bármely táján is jár az ember, örömét leli a helyi kiadványok, prospektusok olcsó kínálatában. Hazánk múzeumaiban aki emlékképekre vágyik, egy érdekes sorozat könyvecskéit vásárolhatja meg. Amikor vagy évtizede az „Ismerd meg hazádat!” mozgalom már valóban múzeum járó tömegeket, érdeklődők sokaságát tudhatta maga mögött, szépen csöndben életre kelt egy szerény, kis könyvsorozat, amely egyegy múzeum anyagáról adott hírt, térképet, szakirodalmat. Azóta ez a szorgalmasan szaporodó füzetes könyvtár elérte a kétszázötvenedik kiadványát is. Filigrán, zsebbevaló kalauzok ezek a kötetecskék, afféle alkalmi bédekkerek, ám a füzetek kis mérete és olcsó ára csalóka. Csalóka, mert az egy könyvívre való szakavatott tollal írott tájékoztatóval vaskos köteteket helyettesítő szakirodalomhoz jut az olvasó, s olykor könyvben még föl sem dolgozott témákat is megismerhet. A kiadványok egy része több idegen nyelven is megjelent. Tájak — Korok — Múzeumok címet viseli ez a sorozat. A címből is következik, hogy mindegyik füzet táj- illetve korképet ad a helyi múzeum anyagának ismertetésén kívül. Nagyobb múzeumainkkal, nemzeti büszkeségeinkkel több füzet is foglalkozik. Történelmi városaink (Sopron, Kőszeg, Eger), régészeti feltárások (Visegrád, Székesfehérvár, Budavár), egyházi és világi kincstárak (Esztergom, Pécs), kastélyok (Keszthely, Fertőd, Nagycenk) és a képtárak (Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményei) kitűnően szerkesztett és megírt füzetekben jelentek meg. Várak régi képei, történetei elevenednek meg, például az egrié, a visegrádi fellegváré, a középkori budavári palotáé. Történelmi emlékhelyeinket: az ópusztaszeri emlékművet, a fehérvári királysírokat is bemutatja a sorozat; valamint olyan érdekes gyűjteményekről, emlékházakról, patikákról szól, mint például a Georgikon Múzeum, az esztergomi Főszékesegyház, a visegrádi ispánsági központ, a soproni Tűztorony. A füzetek között akad olyan is, amelyik arborétummal, ősparkkal, nemzeti parkkal, jellegzetes tájegységi, természeti egységekkel foglalkozik. Rendkívül népszerűek a közkedvelt hazai tájakról készült füzetek (Őrség, Palócföld, kunsági vidékek), s ugyancsak nagy megbecsülésnek örvendenek a templomainkat bemutató és a műemléki rejtelmeket boncolgató alapos plébánia-kötetek is. A sorozaton belül önálló egységet alkotnak a tájházakról, nemzetiségi és néprajzi területek építészetéről, valamint a szabadtéri néprajzi múzeumokról szólók. A Tájak — Korok — Múzeumok füzetsorozat egy országjáró mozgalom szerény ismeretterjesztő sorozataként indult, de napjainkra közismertté, keresetté vált mind a honi vándorok, mind a külföldről hazánkba látogatók körében. A. GERGELY ANDRÁS SiftS fcíju ÚL' ii 1* 1 í[i