Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-07-11 / 14. szám

ÜZENET A

Snllemcs humoréinak, paródiák és diáktörténetek írójaként él a köztudatban az egyik legfilozoffkusabb elme, legmélyebben látó költő.

Magyarázom a bizonyítványom

Hát (kérem szépen, először is: ez még nem végleges bizonyítvány — ez csak afféle lenyomat, amit ideiglenesen kiosztottak nekem. Hogy ma van a féléves bizonyítványnap, az nem jelent semmit. A többiek tényleg kikapták a bizonyítványt, de az enyémet föl kellett küldeni a minisztériumba, mivel tévedések derültek ki, amiket sürgősen orvosolni kell. Igen. Különben a bizonyítvány-ellenőrző és -kiegészítő konferencia foglalkozni fog az esettel, tanfelügyelői középülésen. Az osztályfőnök úr, amikor ideadta nekem a bizonyítványt, beszédet tartott: kicsit zavarban volt, és tiszteltette a papát. Kérlek, kedves Bauer, mondta, légy szíves, közöld a szüléiddel, miszerint sajnálatos tévedés történt a bizonyítványoddal, hibás tételek csúsztak bele. A bélyeghatósági szabályrendelet szerint, sajnos, így is ki kell adni a bizonyítványt, de kérnélek kell, kedves Bauer, közöld a szülővel, miszerint ez csak olyan ideiglenes okirat, aminek az adatai néni jelentenék semmit. Kérd meg kedves szüléidét, ne haragudjanak ezért a tévedésért, az igazi bizonyítványt csakhamar kiállítjuk — egyelőre kéretem őket, hogy írják alá ezt, mert az összes iratokat átküldtük a rendőrségre, ahol a nyomozás miatt szükség van erre az aláírásra: de hangsúlyozd, kérlek, hogy ez csak formaság. A főkapitány személyesen átírt a fiumei tengerészeti gimnáziumba, derítenék ki, hogy került bele a bizonyítványodba történelemből ez a ... ez a ... ez a ... szám itten, ami ugyan csak egy közönséges szám, azt jelenti, hogy négyszer feleltem történelemből — de esetleg félreérté-Az így írtok ti irodalmi paródiáit, a Tanár úr károm történeteit kívülről tudjuk Mióta is? Azt hiszem: már úgy születtünk, hogy tudtuk. Egy biztos: a legtöbb ember előbb ismeri a Karinthy-paródiákból mint sajáteredeti alkotásaikból a Nyugat-folyóirat nagyjait, Karinthy klasszikus barátait De a betegséggel, a halálos kórral való fegyelmerótt szembenézés és számvetés pontos leírása, az Utazás a koponyám körül is örök példázat a modem ember számára. Sorolhatnám a remekműveket amelyekben műfajteremtő zsenije maradandóan él tovább. Mégis: talán a legrendhagyóbb klasszikusunk. Divatos volt életében, az maradt mindmostanáig halála óta, életműve sok kötetben, sokszor megjelenik, hozzáférhető. Es mégis: mintha valami titka maradt volna, mintha valamit még mindig, mindennek ellenére még várnánk tőle.

A modern próza egyik elindítója és példaképe Franz Kafka néhány németre fordított Karinthy-írás alapján éppen a teljes életmű belső paradoxonára érzett rá: „Magát a történetet igazán jónak találom, de K(arinthy)e történeteinél egy nem kellemes mellékérzésem is támad, mintha az önmagában véve elég jó ötlet már csak az utolsó ötlete lett volna, és mint a szegényember, utolsó garasát adná ki mindig, és beláthatnánk a már üres zsebébe. Nem tudom, hogy ennek mi az oka, mert gadagsága kétségen felül áll." Mindnyájan így vagyunk Karinthyval. Ogy érezzük még ma, születésének centenáriumán is, hogy valami meglepetést még tartogat a számunkra. A legnagyobb magyar humoristának tartjuk, de ebből az alkotóműhelyből, amely ezeket az írásokat mintegy ontotta magából, valami nagy mű létrejöttét várjuk továbbra is.

Mert a jólismert írások között annyi öszszefüggés van, az egynek annyi oldalról való, sziporkázóan szellemes bemutatásával találkozunk, hogy menthetetlenül keressük a szintézist, amelyben mindezt összerakja. Es ő maga is, egész életében erre készült: belőle sugárzik ez a vágy, és őt magát is rabul ejti, boldogtalan, mert délibábként látja távolodni. De - ne feledjük - a délibáb látszik is. Látni lehet, csak elérni nem. Ebben a csapdában él az író és ugyanennek a csapdának a szuggesztióját vesszük át mi is: hátha csak a fantázia csalárd játéka az egész. Hisz éppen ő tanít arra, hogy az élet jelenségei mennyire könnyen megcsalhatnak. Hátha a szellemes csillogás semmit sem takar. Hátha? Hátha nem? Az ellentétes kérdés megbénítja a kiváncsi érdeklődést

Művei öntörvényűkkel szövik a hálót, mely nem engedi továbbjutni a kíváncsi tekinteteket Mire jó ez a csalafinta játék? Bíztatás és védekezés. Bíztat, mert von mit mondania, védekezik, mert nem úgy mondta el, ahogy szokás. Ez a szokással ellentétesség persze nem külsődleges formabontást jelent ő eltér a formabontóktól éppúgy mint a formatartóktól. A szokás: hegy egy íróegyéniség hű képet adjon a világról műveiben az alkotó egyéniségén átszűrve. Ez utóbbit ő is akarja, gyakorolja is. Minél többet, minél sokszínűbben elmondani a világról, lehetőleg egyéni jelleggel. Annyira, hogy az extremitás, a groteszkség világába jut. Mégis ő valamiben eltér a megszokott alkotói úttól : a nagy mű, a nagy szintézis, az egyetlen alkotás, amelyre egy életen át tudatosan készült, - nincs meg. Tulajdonképpen nem is születhetett meg. Kár okolni - mint ő maga is tette - személyes és családi körülményeit

Fia, Karinthy Ferenc a Szellemidézésben írja meg a zeuszligeti nyomasztó látomást amelyben apja a már halott barát Kosztolányi árnyának könyörög időhaladékért hogy rendezhesse dolgait hogy megírhassa.

sekre ad alkalmat.

Tudniillik Mangold, a történelemtanár, az csak helyettes tanár nálunk, még nem is osztályozhat, mert előbb vizsgáznia kell osztályzástanból a főegyetemen. Ő csak helyettes osztályzatot adhat, amit másképpen kell érteni — egyes helyett kettest, kettes helyett négyest —, majd ha letette a vizsgát, akkor az összes bizonyítványokban kiigazítják az osztályzatokat igazi osztályzatokra. Most egyelőre kéreti a papát, ne tessék haragudni egyelőre, és üzeni, hogy én négyszer feleltem történelemből, egyszer aláhúzott kétharmadra, egyszer egyesre, egyszer háromnegyed kettesre, tessék ezt összeadni, mértani középarányost venni, kijön a háromnegyed egyes, aláhúzva. Először Második Józsefből feleltem, de akkor csengettek; másodszor kérdezte az örökösödési jogot, mondtam: schmalkaldeni szövetség, láttam, mikor beírta az egykettedet, de akkor elvesztette a noteszt.

Fizikából. Hát fizikából már novemberben feleltem, kérdezte, hogy a Nap körül, mondtam, hogy ellipszis alakú pályán, melynek egyik gyújtópontjában a Nap van, és ezt

a Newton érdeme. De akkor a mellettem ülő fiúval összetévesztett, akinek háromnegyede van fizikából, és nekem írta be véletlenül. Akkor szóltam, a tanári kar megnézte a noteszt, mondta, hogy tényleg a Csekonics helyett írta be véletlenül, de ezt most már nem lehet kiigazítani, mert ebből neki a kormánynál kellemetlenségei támadnak, nagyon kért, hogy ne firtassam a dolgot most egyelőre, és tegyem meg neki, hogy most egyezzem bele a hármasba, év végére kijavítja jelesre, és nem is kell felelni a következő félévben. A jelest mindjárt be is vezette a születési bizonyítványomba, főigazgató-aláírással.

Fröhlichnek pikkje van rám algebrából, arról nem tehetek. A határozatlan együtthatóval kellett megoldani az egyenletet, és akkor mikor kihívott, és akkormikor megmondtam, hogy akkor beszerzők lambdával, erre kiesik a második egyenlet, de akikor nem esett ki a második egyenlet, persze azért nem, mert iksszel is be kellett volna szorozni, csakhogy ezt Fröhlich nem vette észre, mire megmondtam, hogy be kellett volna, akkormikor észrevette, hogy ő nem tudta, szégyellte magát, és azt mondta, hogy menjek helyre, és azóta pikkje van rám, mert jobban tudtam az algabrát, és nem akart kihívni javítani, pedig a törvényszékben benne van, hogy januárig ki kell hívni a fiút javítani, mert másképpen nem érvényes az osztályzat, és a Steinmann, a legjobb tanuló is mondta, hogy föl lehet jelenteni Fröhlichet, de nem akartam, mert úgyis pikkje van rám. pedig a dolgozatba nekem ugyanaz jött ki, mint Steinmann-nak.

Magaviseletből azért van kettes, mert ha van három hármas, akkor nem lehet magaviseletből se egyes, hanem akkor külön bizonyítványt adnak magaviseletből, amit postán küldenek el a szülőknek.

Ez?!... Ez nem hármas, ez kettes, csakhogy az osztályfőnök úr olyan furcsán írja a kettest, véletlenül felül írja a végét a kettesnek. Csak a vezetéknevet tessék aláírni... de mostanában ne tessék bemenni az iskolába ... a kaput kiemelték ... most átalakítják ... nincs kapu ... nem lehet bemenni... majd egy-két hét múlva ...

20