Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-07-11 / 14. szám
Elképzelni sem lehet ideálisabb véletlent annál, hogy a legnagyobb római kori pannóniai villa éppen egy múzeum, történetesen a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum területén kerüljön elő. Hiszen így lehetőség nyílik arra, hogy szemléletesen bemutassák: az évezredek során miként épülnek egymásra a kultúrák. Ám ez csak elméletben ilyen örömteli esemény, a gyakorlatban több gondot jelent: elvész a kiállítási terület jó része, és ami ennél is fontosabb, a feltárás és a műemlék rendbehozatala milliókat emészt fel, s ezeket előteremteni a mostani szűk esztendőkben ugyancsak bajos. A régészek már a hatvanas évek végén, a terepbejárás során felfedezték, hogy itt valaha római kori építmény állt. A múzeum építése során falmaradványok kerültek elő. Ekkor felkérték dr. Topái Judit régészt, hogy derítse ki, hogy mekkora lehetett az épület. Az eredmény minden várakozást felülmúlt, ugyanis az 52 helyiségből álló, melegvízű fürdővel egybeépített, hetvenszer nyolcvan méter kiterjedésű villa a legnagyobb a maga nemében egész Pannóniában. 1975-ig, ha lassacskán haladva is, de folytatták a feltárást, előbb a szentendrei Ferences-, majd a Móricz Gimnázium lelkes diákjainak közreműködésével. Aztán a pénzforrások elapadtak, és így kénytelenek voltak félbehagyni a munkát. 1978- ban a kemény tél annyira megviselte a falakat, hogy sürgősen dönteni kellett: folytatják-e a feltárást, konzerválják-e a romokat vagy a már kiásott részeket is szakszerűen visszatemetik. Az előzetes kalkuláció szerint az állagmegóvás nyolc és fél millióba, a visszatemetés három és félbe került volna, de az utóbbi összegnek is csak a töredéke állt rendelkezésre. így megpecsételődni látszott a villa rustica sorsa. És amikor már jószerével mindenki letett arról, hogy lehet ez ügyben tenni valamit, a skanzen munkatársai — Balázs György néprajzos és Szalai András építész — felajánlották, hogy megszervezik a nemzetközi építőtábort, vagyis a tábor résztvevői — szállás, étkezés fejében — elvégzik a hátralévő munkát. Ennyi a villa tizenkét éves története dióhéjban. Az elmúlt években szinte minden európai országból jöttek ide dolgozni diákok. A feltárt falakat letisztogatják, jelölik, hogy meddig tart az eredeti falrész és meg is magasítják. A rávitt felső réteg egyrészt véd, másrészt értelmezhetőbbé teszi az alaprajzot. Azt tervezik, hogy amint a helyreállítást és a környék parkosítását befejezik, a múzeumlátogatók is megtekinthetik a villát. A villa eredetileg mindössze 1. Az ásatásokon dolgozó hazai és külföldi diákok a villa falát állítják helyre 2. A világon egyedülálló lelet: a tulajdonos nevével maradt fenn ez az ivókészlet 3. Réz és bronz ruhakapcsok 4. Római váltópénzek 16
