Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-07-11 / 14. szám
három helyiségből és egy nagy udvarból állott. A legelső építtető _mondta dr. Topái Judit, az ásatást vezető régész — 220—230 kö' rül telepedett le itt. Valószínűleg Aquincumban leszerelt, légiós veterán lelhetett. A feltárás során több metszőkés és rengeteg venyigemaradvány került elő, amik arra vallanak, hogy az itt lakók szőlőműveléssel foglalkoztak. Húsz-harminc ev múlva a család leszármazottja kibővítette a villát két félkör alakú oldalsó toronnyal. Jól jövedelmezhetett a szőlőtermelés, meggazdagodott a família, és arra is futotta hogy a lakóhelyiségeket freskóval díszítsék. Az előkerült Diodettanus-érmékből ítélve 280—290 tájékán került sor újabb építkezésre. Északi traktussal bővítették |es megépítették a melegvízű fülelőt, illetve a díszes oszlopokkal ellátott folyosót. Ekkoriban készülhetett a padlófűtés és az észak-nyugati nagy helyiségek freskói. Az utolsó nagy építkezésre 320— 330 körül került sor, a Constantinus-dinasztia idején. Ekkor alakították ki a központi nagy udvart. , ólomcsövekkel cső HHbIWHH agyai vízvezetéket. Az közepére katalmas szökókutat telepítettek. az a Becs felé ve■ -J zetö rövidebb romai út mentén H^^Hp||||gg helyezkedett valószínű, hogy a ji ■, együttest már /’ nemcsak a csa-Iád tagjai használták — a bővítés 9 léptéke legalábbis erre vall , hanem afféle pihenőhely is lehetett azoknak, akik ezen az úton közlekedtek, a császári tisztviselőknek. futároknak. Itt megpihentek, lovakat cseréltek, korait javíttattak. A római előkelők adtak arra, hogy méltó körülmények között jelenjenek meg bárhol, ápoltan és frissen érkezzenek meg úticéljukhoz. 370—380 tájékán errefelé is egyre gyakoribbak voltak a barbár betörések. Az épületeket gyorsan felhúzott, meglehetősen silány kivitelű, védelmet alig nyújtó kerítő fallal és árokkal vették körül. Negyven év múlva a rómaiak a területet szabályos szerződéssel átengedték a hunoknak. A villa lakói békében elvonulhattak. Semmi jel nem utal arra, hogy pánikszerűen menekültek volna, szépen összecsomagoltak minden értéket. Leszedték még az ajtó és ablakvasalásokat is, egyszóval magukkal vittek minden mozdíthatót. A népvándorláskor az épületet nem lakták. Nemrégiben az út melletti fal tövében előkerült egy közepes nagyságú, ezüst cikáda fibula. Ilyen rangjelzőket a hun kor harcosai viseltek, ami tehát arra utal, hogy későbbi korok népei is megfordultak e tájon. 5. A villa labirintusa 6. Brom karperec és ruhadisz 7. Szőlőműveléshez használt metszőké 8. Csontból faragott hajtű 9. A szentendrei ásatások dr. Topái Judit vezetője FOTO: NOVOTTA FERENC NAGY EMŐKE 17
