Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-05-16 / 10. szám
AMagyar Hírek Kincses Kalendáriuma közölte tizenhárom képét, a címlapot és a különböző hónapokat illusztrálták a festmények, a disznóperzselés, a locsolkodás, a májusfaállítás, a vetés, a szüret és a többiek. Harsány színű, kedvesen bumfordi figurák, dimbes-dombos tájak, falusi szobabelsők — egy hajdani világot idéző mesekönyv képei. Ügy látszik, hogy a mesét sokan szeretjük, hiszen egyremásra jöttek a levelek: ki ez a festő, kicsoda Török János? A válasz lehet kiábrándítóan egyszerű. Egy középkorú férfi, aki Budapesten a belváros közepén, egy zajos utca bérházában él, műterme a belső udvar borongós betonmezejére néző konyha, és festészetet soha az életben nem tanult. Ám a válasz lehet olyan is, mint a képek: megejtő, érdekes. Csaknem hatvan évvel ezelőtt, Csongrádban a hármas határhoz közel eső Deszken születik egy emberke, aki már hatéves korában fest. Tanyán élnek, a környező világot rögzíti a palavessző, és ami a mából nézve fontosabb: rögzíti a szem. ..Ma is úgy festek — mondja Török János —, hogy magam elé képzelem a régi tájat, az embereket, az állatokat. Ha behunyom a szemem, élesen, pontosan látom azt a cséplőgépet is, ami már vagy negyven éve nem létezik.” Tizenévesen aratja az első sikereket, kicsiket persze, de egy legényke az ilyesmit megítélni még nem tudja. Tehát nagyokat. . . A deszki mozi tulajdonosa rokon, így minden filmet ingyen nézhet meg, és megfesti a színészek, a színésznők arcmását. Boldog, amikor jönnek a szomszédok: „Nahát, ez a Szeleczky Zita!”, „Nézze már, ez meg a Karády!” Utána azonban nagy fordulatot vesz Török János élete, a középiskolát nem tudja befejezni, dolgozni kezd. Később aztán tanul a munka mellett, főiskolát végez, a jogra is beiratkozik, sok mindennel foglalkozik, csak eggyel nem: a festészettel TÖRÖK JÁNOS VILÁGA 16
