Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-05-16 / 10. szám
PULITZER-ÜNNEPSÉG MAKÓN Április 10-e, 2 óra. Makón verőfényes idő volt: a sok száz ember örömére, akik a városháza melletti téren gyűltek össze, a Pulitzer József születésének 140. évfordulójára rendezett emlékünnepségen. A legendás amerikai lapszerkesztő Makón született hazánkfia volt. A megemlékezés szervezését a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és Makó város tanácsa vállalták. Ahol valaha a Pulitzer család háza állott, már régen új épületet emeltek. Ennek falán helyezték el az emléktáblát — Pulitzer szoborportréjával, amely Kiss Jenő szobrászművész alkotása. (Elkészítéséhez hozzájárult az Amerikában élő család.) Avatóbeszédet Pálfy József, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke mondott. Felvillantotta a nem mindennapi karriertörténet néhány kiemelkedő mozzanatát. Ezután a közönség a városháza zsúfolásig megtelt dísztermében két előadást hallgatott meg. Előbb Csillag András helytörténeti kutató beszélt a Pulitzer-életpálya első szakaszáról. Makóról Pestig követte a család útját, majd a tizenhét éves korában az USA-ba kivándorolt későbbi híres újságíró kezdeti nehéz amerikai éveit vázolta. Pontos dokumentációval mutatta be, amit az amerikai életrajzok sem ismertek: a család makói előtörténetének állomásait, Pulitzer születési adatait, a katonáskodás epizódjait, az újságírói pálya első sikereit. Ezután Pethő Tibor, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja, a Magyar Nemzet nyugalmazott főszerkesztője Pulitzer szerepét ismertette az amerikai sajtótörténetben. Sorolta a kiváló szerkesztő jobbnál jobb ötleteit, melyekkel megalapozta lapjainak sikerét, népszerűségét. (ö honosította meg a karikatúrát, hozott először képregényt, egész oldalas sportrovatot, pontosan követve, felmérve és alakítva az olvasási szokásokat. Így érte el a sokszázezres példányszámot és lett ezáltal kiemelkedő politikai tényező, és „mellesleg” többszörös milliomos.) A közönség ezután átvonult a József Attila múzeumba, a Pulitzer életét, portréját bemutató dokumentumkiállítás színhelyére. A kiállítást Szántó Miklós, a Magyar Hírek nyugalmazott főszerkesztője, a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja nyitotta meg, aki az életmű néhány tanulságáról beszélt, mindenekelőtt Pulitzer mélyen átérzett magyarságáról, amelyet magával vitt az új hazába. „Magyarsága és amerikai volta szervesen és harmonikusan egészítik ki egymást. Az erőszakos asszimilálás, az úgynevezett »•olvasztókohó« soviniszta elve főleg a 20-as években nehezedett az amerikai bevándorlókra. Ennek az elvnek a kudarca máig szóló figyelmeztetés: amely állam erőszakosan aszszimilál, eljátssza polgárai ragaszkodását; megnyomorítja azokat, akiket megnyerni kíván.” Emlékeztetett Illyés Gyula egy megállapítására: a mai Magyarország nyitottsága, a kivándoroltakkal való egymásratalálás kettős történelmi elégtétel. Azoknak is, akik kivándorolni kényszerültek az elmúlt század során, és nekünk is, akiknek kötelessége a veszteséget nemzeti nyereséggé változtatni azzal, hogy emlékezünk, visszafogadjuk műveik egy részét, életük dokumentumait. A külföldi magyarság hidat alkot a befogadó ország és a mai Magyarország kö2t. PASKAILÁSZLÓ BEIKTATÁSA Az esztergomi bazilika előtti téren óriási tömeg gyűlt össze, hogy részt vegyen dr. Paskai László beiktatási szentmiséjén. Az esztergomi főegyházmegye új vezetője az Új Ember című katolikus hetilapban így írt céljairól: Az egyház feladata, hogy állandóan hirdesse a húsvét üzenetét és belőle éljen. Ennek a küldetésnek a felelősségét különösen átérzem most, amikor átveszem az ősi esztergomi főegyházmegye vezetését, amelynek a történelmi hagyományok alapján vezető szerepe van a magyar egyház életében. Átérzem különleges feladatomat és felelősségemet. Ezúton is kérem a kedves hívek imádságát, hogy a most kapott és nem könnyű szolgálatomat mindig Isten akarata szerint, az egyház javára, magyar népünk boldogulására tölthessem be. MAGYAR MŰVELŐDÉS SZLOVÁKIÁBAN Pozsonyban tartották meg a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének XIV. Országos Közgyűlését. A szervezet Központi Bizottságának elnöke ismét Sidó Zoltán lett. A közgyűlésen jelen volt Tóth József, hazánk pozsonyi főkonzulja. A beszámoló a szlovákiai magyarok körében végzett munkát értékelve megállapította: megélénkült a kulturális élet, új formákat fejlesztett ki a nyelvművelő, amatőr művészeti mozgalom. A vitában felszólalók különös hangsúllyal szóltak a magyar nyelvű általános és középiskolai oktatás jelentőségéről. Fontos, hogy a kistelepüléseken is megmaradjanak az iskolák. A magyarlakta falvak életében igen nagy jelentősége van a magyar anyanyelvű értelmiség létének és feladatvállalásának. A felszólalók örömmel nyugtázták, hogy a nemzetiség kulturálistársadalmi szervezete rendszeres, jó kapcsolatot tart fenn Magyarországgal. 1. Szántó Miklós a kiállítás megnyitó beszédét tartja 2. Az újságkirályról megjelent írások a múzeumban 3. Pulitzer szoborportréja Kiss Jenő alkotása FOTÓ: GABOR VIKTOR ; Ittállott az a ház amelybe f I SZÜLETETT ES ÉLT 1855-IC. Pulitzer József ; 1847-1911 5 ANERIKABAK VILÁGHÍRŰVÉ VaLT ÚJSÁGÍRÓ IAPKIaDOAROLA ELNEVEZETT DUAlAPIRUA i 5
