Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-05-16 / 10. szám
„A váltójogot egy nagy költő tanította... V Aki egyidős a századdal, azzal még az is megeshet, hogy már klasszikussá vált nagyságok tanították. A Kanadában élő Friedlich Lajosnak is kijutott e szerencséből. Egy lapunkban megjelent Füst Milán-versre hivatkozva kereste fel szerkesztőségünket hétévtizedes emlékeivel. Fiatalosan, szálfaegyenesen. Jó hetven éve, hogy beírattak az Izabella utcai felsőkereskedelmi iskolába. Abban az évben kétszerannyian jelentkeztek, mint rendesen, ezért aztán kölcsönkértek a Kertész utcai polgáritól négy tantermet, magam is odakerültem. Egy napon beállított az osztályba Székely László igazgató: „Uraim, a következő órán új tanáruk érkezik. Neve dr. Füst Milán, a közgazdaságtant és a jogot fogja tanítani. Fogadják kellő tisztelettel.” Füst tanár úr hamar megkedveltette magát. Tömören, érthetően adott elő, a biflázni valót ránk hagyta, ő a száraz elmélet helyett inkább a valóságról beszélt. Az egyetlen volt tanáraink közül, aki tegezett minket, s ezt mi szívesen vettük. Feleltetéssel nemigen vesződött. Aztán az érettségi év végén bejelentette: a jövő órán évzáró felelés lesz, mégpedig három év anyagából. Ötösével szólított ki minket. Az én ötösömben a többiek családjogi tételt kaptak azzal, hogy gondolkozzanak. Aztán hozzám fordult: „Mi az intézményezett saját váltó?” „Amikor a kibocsájtó és a rendelvényes egy személy” — vágtam rá, s már fel is lélegezhettem, mert beírt a nevem mellé három egyest és jeles osztályzatot adott. Hát hogyne tartottam volna meg jó emlékezetemben ... Hetvenöt éves születésnapjára is írtam neki — ez 1963-ban volt — vissza is írt, nagyon kedvesen. Szerencsénk volt megismerni egy másik nagyszerű tanárt is, a később lapszerkesztőként mártírhalált halt Somogyi Bélát. Már a bemutatkozása is emlékezetes: megáll a küszöbön egy sárgás bőrű, teljesen kopasz úr. Bonjour! — köszön be a.z osztályba. Néma csend a válasz. Bonjour! — Köszön még egyszer, aztán még jó néhányszor, addig, amíg nem viszonoztuk. Az első perctől kezdve csak franciául beszélt. Egészen oda voltunk, mi lesz velünk? Hát az lett, hogy az év végére már folyékonyan dadogtunk franciául. Csak egy évig élvezhettük hasznos szigorát, a mi iskolánkból került a Népszavához. De ez az egy év elég volt ehhoz, hogy hatására többen is előfizettünk francia lapokra és egészen szépen megtanultuk a nyelvet. * A Füst Milán-tanítvány karrierje? Abban nincs semmi különös, akad jobb is, rosszabb is. 1918. június 1-én érettségiztem. A Nasici Tannin gyárnál pályáztam meg egy gyakornoki állást. Reggel kilenctől délután hatig vizsgáztunk: szépírás, számtan, német, magyar... Aztán az igazgató, hogy elébe kerültem, fanyalgott: „Találtunk a német levelében két hibát... Látom, az érettségije csak jó rendű... Mi nem szoktunk csak jeles éretteket felvenni... És mikor tudna belépni? Szeptember elsején? Azt nem lehet. Hétfőn kellene!” Háromszázhúsz korona volt a kezdő fizetésem, ami évről évre emelkedett egy előírt összeggel. Tisztességes pénz volt ez, bár volt néhány osztálytársam, aki leszólta: mi egy óra alatt többet keresünk a tőzsdén, mint te egy hónapban a vállalatnál. Persze, amikor jött a krach, már azt fújták: neked könnyű, te tudod, hogy elsején mennyit kapsz! A cég fűrészárut termelt. Mint új embernek, hat hetet kellett eltöltenem egy fenyő-fűrésztelepen, aztán hat hetet egy keményfatelepen. Ezt követően négy évig jártam az országot, mint ügynök. Hétfő, kedd, szerdán utaztam, csütörtök, péntek, szombaton az irodában voltam és vasárnap este már vonatra ültem, hogy amikor a többiek elindulnak, én már a célnál, a reménybeli vásárlónál legyek. Hja, szigorú világ volt akkoriban. Talán nem tanulság nélküli, ha erről beszélünk. Csak annyi kellett, hogy egy ügynök harmadosztályon utazzék, amikor a másodosztály dukált neki. Ha kitudódott, már ki is penderítették a cégtől. Házasodni is csak engedéllyel lehetett a Nasici Tanninnál, akár a. katonatiszteknek ... Harminchárom évesen, tizenöt évi munka után lettem cégvezető, nem kisrészt a nyelvtudásomnak köszönhetően, merthogy jelentős exportunk volt. Pár év múlva igazgatóvá léptem elő, a háború után ügyvezető igazgatóvá. Egyik utolsó nagy üzletünk is 1945-ben volt. Április körül hangzott el a felhívás az első tízezer vasúti vagon felépítésére. Jelentkeztem Bebrits Lajos kormánybiztosnál: a. barcsi fűrésztelepünkön van elég fa. Segítettek a telepet rendbehozni, mi meg rendben leszállítottuk a kellő mennyiségű fűrészárut a vagonépítéshez. Kanadában is a fás szakmában tevékenykedtem, előbb társként, majd önállóan vagy huszonöt éven keresztül. Az egyik fiúnk sebészorvos, a másik mint elektromérnök energia-megtakarítási szaktanácsadó. Elsősorban hotelláncok megbízásából dolgozik, járt a budapesti Hyatt-ban is. Mostanság az ő „alkalmazottja” vagyok,1 végzem az adminisztrációt. Én vagyok a.z irodában ;.z úgynevezett „Somebody”, aki elvégzi azt, amire nem akad más jelentkező. B. I. Seón Deibler Budapesten Seán Deiblert örömmel üdvözöltük ismét Budapesten. Az elmúlt évben a Miskolci Szimfonikus Zenekar élén emlékezetes koncerteken mutatkozott be Magyarország több városában. Ezúttal Esztergomban és a pesti Vigadóban lépett pódiumra, a MÁV Szimfonikusok vendégkarmestereként. Műsorán Händel Vízi zenéje és Cherubini Requiemje hangzott föl, az utóbbi az Egyetemi Énekkar közreműködésével. Deibler rátermettsége, árnyalt stílusérzéke és magas színvonalú zenei igényessége ezúttal is bebizonyosodott. Megint csak megmutatkozott az a képessége, hogy az együttesekből tudásuk leg-KODÁLY-MÓDSZER AMERIKÁBAN 1966-ban Kodály és Szőnyi Erzsébet Michiganben és később a Stanford Egyetemen tartott előadást. Itt ébredt fel Denise Bacon érdeklődése a módszer iránt, aminek eredményeként egy teljes évet töltött Magyarországon 1968—69-ben. ö alapította meg Wellesleyben (Massachusetts) az Amerikai Kodály Intézetet (American Kodály Institute), amelynek alapvető funkciója a Kodály tanítását követő tanártovábbképzés. 1975-ben alakult meg az Amerikai Kodály-módszert Tanító Zenetanárok Egyesülete (Organization of American Kodály Educators OAKE). Kiadványuk az évente egyszer megjelenő Kodály Envoy. Az egyesület támogatja a Kodállyal kapcsolatos kutatómunkát; Kodály-képzésben részt vett tagjai számára állást kutat; konferenciákat szervez. Az Amerikai Kodály Központ Hetvenéves tabló. Csillaggal jelölve dr. Füst Milán és a tanítvány, Friedlich Lajos 6
