Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-12-27 / 26. szám
kák . . . anyjuknak ismerik el és hűségesen követik az embert, mármint, ha az ember volt az első élőlény, akivel életükben találkoztak.” Az idén pontosan 199 tojást hoztak be a túzoktelepre, ebből 111 csibe ki is kelt. Persze, azért mégsem lesz évente több, mint száz túzok ..nevelőanyja” a dévaványai telep vezetője és többi dolgozója. Megmentett madárnak csakis az tekinthető, amelyik ősszel a maga szárnyán átrepül a kerítésen. Ahogyan Pálnik Ferenc, a tájvédelmi körzet vezetője mondja: — A hét „szezon” alatt, az ideieket nem számítva, összesen 385 madár repült ki. Hogy a megmentettek hogyan élik tovább az életüket, arról keveset tudunk. A kirepülés idején a csibéket még nem lehet gyűrűzni, hiszen három-négy év is eltelik, amíg a tyúkok és öt-hat esztendő, amíg a kakasok ivarérettek lesznek, elérik végleges nagyságukat. Megfigyelni nehéz őket, mert nem kedvelik az ember közelségét. És bár más országok — például az NDK vagy a Szovjetunió — is átvették tőlünk a tojásmentés már beváltnak mondható módszerét, dr. Bankovics Attila úgy vélekedik, hogy a mesterségesen fölnevelt madarak nem olyan életképesek, mint a végig vadon élők. Ezek kikelésüktől természetes táplálékon élnek, s ami még fontosabb: időben ellesik, megtanulják a fajnak megfelelő „viselkedési normákat”. Ezért is született az idén októberben Magyarországon, a Magyar Madártani Intézet és a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács túzokvédelmi csoportja által közösen rendezett ötnapos szimpóziumon néhány fontos elhatározás. Az első: a túzokok minden élőhelyét védetté kell nyilváníttatni (nálunk is vannak még nem védett területek Békésben vagy Szentes környékén). A második: azokon a területeken, amelyeken viszonylag sok a túzokfészek, késleltetni kell a pillangósok kaszálását, legalább addig, amíg a fiókák lábra állnak. Persze, ezt sem ilyen egyszerű megtenni, mint leírni, hiszen az élőhelyek többségükben állami gazdaságoké vagy termelőszövetkezeteké, tehát a késleltetett vágás miatti kárt valamiből meg- kellene a gazdaságoknak téríteni. Erre pedig „keret”, azaz fedezet egyelőre nincsen. És végül a harmadik: a védett területeken elsősorban lucernát vagy baltacímet kell termeszteni, mert a túzok legszívesebben a pillangósok közt fészkel. A következő, tehát ötödik túzokvédelmi szimpóziumot Ausztriában tartják majd. Addig — ez szintén a szarvasi szimpózium elhatározása — minden „túzoktartó” országban egyazon időben, egyszerre „túzok-népszámlálást” kell tartani. Ha sikerül kiharcolni, hogy a három elhatározás valósággá váljon, akkor Ausztriában bizonyára a magyarországi túzokállomány gyarapodásáról is beszámolhatunk már. GARAMI LÁSZLÓ 17
