Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-12 / 3. szám
KI SSÉK NAGYCSALÁDJA \_/\ nyitásával két lány az ebédet főzi, ) a két nagyfiú az étkezőben terít. Észtéi és Ilona felmentést kaptak a délelőtti teendők alól, velük beszélgettünk a leányszobában. — Biztosan megzavartuk ezt a hétvégét. Mi lett volna a program, ha nem jövünk? — Nem udvariasságból mondom: ugyanez. Mi szeretünk itthon lenni. Biztos azért nem kívánkozunk más társaságba, mert mi itthon soha nem unatkozunk. Amíg osztálytársaink gyerekkorukat játékbabákkal, de egyedül töltötték, addig nekünk mindig élő babáink voltak ... Megbeszéltük testvéreimmel, hogy ha majd mi is férjhez megyünk, házasságot kötünk, nekünk is sóik gyerekünk lesz. Pontosan úgy gondolkodunk erről a kérdésről, ahogy a szüléink: a gyermekáldás isten ajándéka, amit el kell fogadni. — Nincsenek barátnőitek, akik szórakozni járnak? — Dehogy nincsenek. Tőlük tudjuk például, milyen egy disco, de mi nem vágyunk oda. Inkább elmegyünk kirándulni vagy egy múzeumba. Televíziónk sincs, nem mintha nem tudnánk venni. .. Egész egyszerűen leszavaztuk a televízióvásárlást. Ügy gondoltuk, sokat ártana nekünk. így is kevés idő jut egymásra, arra, hogy ki-ki elmondja napi gondjait, hátha még a család egy része a televízió rabja lenne ... — mondja Eszter. * Csendélet cipőkkel FOTÓ: STEFKA ÉVA A Kiss család konyhája valóságos nagyüzem. — Hát bizony akad itt munka bőven, de igazságosan megosztjuk — mondja a kedves arcú édesanya. — Minden szobának és minden reszortnak felelőse van, de ezen túl is kapnak tőlem naponta feladatot a gyerekek. Házirendünk szerint mindenkinek napi másfél órát kell dolgoznia a háztartásban. Nem szeretném, ha bárkire túlságosan nagy teher hárulna, és ezért menne el a kedve a nagy családtól. Nem is hagyom, hogy csak a nagylányok mosogassanak, még akkor sem, ha ezt önként vállalnák. — Mennyi élelem fogy egy ekkora családban? — Kenyérből két napra 6 kilót veszünk, tejből 20 litert. Tojásból csak 80—100 darabot érdemes hazahozni. A húslevest nagyon szeretjük, egy 20 literes fazékban szoktuk főzni. Kedveljük az almakompótot és a kelt tésztát is. A kompót nálunk 5 kiló almából, a tészta 3 kiló lisztből készül, palacsintából 120-at sütünk. Burgonyából ősszel 3 mázsát vettünk, paradicsomból 2,5 mázsát főztünk be. Készült még 60 kg káposztából savanyúság, 60 kg egresből és 40 kg ribizliből szörp. Baracklekvárt tavaly egy mázsát főztünk be. — Minderre miből telik? — Az én alapfizetésem 6900 forint ehhez jön még negyedévenként 13 százalék prémium — veszi át a szót a családfő. — A feleségem gyermekgondozási segélyt kap, most már csak egy gyerek után, havi ezer forintot. Tiz gyerek után jár a családi pótlék, ez csaknem 9000 forint. Van már két keresőnk: Eszter, aki 2200 forintot és Zoli, aki 3600 forintot kap. A hét iskolás után 5500 forint rendszeres nevelési segélyt adnak, s évente kétszer egy-egy 20 ezer forintos utalványt a gyerekek ruházkodására. Ennyi a jövedelmünk, ezt kell beosztani. Ahogy látogatásunkkor tapasztaltuk, Kissék nem is akárhogy osztják be havi jövedelmüket. Mint kiderült, ez elsősorban az édesanya érdeme, aki, mielőtt első gyermekét megszülte, pénztáros volt egy nagyvállalatnál. Igaz, a lakás szűkös és berendezése szerény, de a családban mindenki jólöltözött, nagylányok és nagyfiúk is csinosak, divatosak. Persze ennek van egy titka: egy családi egyezség. E szerint a gyerekek nagyon vigyáznak a ruhára, s ha megunták, kinőtték, akkor is megőrzik. Évente kétszer aztán összejönnek az unokatestvéreikkel — anyai ágon van belőlük vagy két tucat —, és ilyenkor „szabad a vásár”, azaz ruha-cserebere. — Itt vagyunk már órák óta, de panaszt még nem hallottunk. Mégis. milyennek találja saját helyzetüket? — kérdettem a tizennégy gyermek édesanyját. — Szerencsére az állam egyre több olyan intézkedést hoz, amely sokat segít rajtunk. A férjem fejből tudja: mikor, milyen rendelet született a nagycsaládosok érdekében. Csak az a baj, hogy a juttatások egy részét utánjárás nélkül nem kapnánk meg. Lakásügyben is váltottunk jó néhány levelet ... — Az alapvető probléma abból adódott — magyarázza férj —, hogy többnyire kis- vagy közepes méretű lakások épülnek Magyarországon. Ezért mi legutóbb kénytelenek voltunk két lakást igény-;]ni. A tanácsnál azonban azt mon dták, még soha nem fordult elő Miskolc történetében, hogy egy családnak két lakást utaltak volna ki. Aztán azzal is érveltek, hogy ha egy panelházban ajtót vágnánk két lakás közé, összedőlne az épület. Erre fogtam magam, megcsináltam a lakásegyesítés műszaki tervét. A két lakás közös folyosóját lezártam egy fallal, a két lakás ajtaját leszedtük, az egyiket visszaadtam a tanácsnak, a másikat fölszereltük az új bejáratra. így nyertünk egy előteret, falat sem kellett vésni, bontani, s a ház sem dőlt össze. Mégis minisztertanácsi támogatás kellett a két lakás kiutalásához. Most pedig ez a két lakás, a 120 négyzetméter is szűknek bizonyul, ezért arra gondoltunk, ezúttal saját erőből oldjuk meg gondunkat. Egy 160 négyzetméteres családi ház építését tervezzük. Abban kényelmesebben elférnénk. Az udvaron játszhatnának a kisebbek, a kertben pedig megteremne egy kis zöldségféle. Minden gyerek vállalta az elmúlt nyáron, hogy munkával tölti a szünidőt. Mégsem tudtuk megkezdeni az építkezést, mert a formaságok intézése elhúzódott. Ennek ellenére szép nyarunk volt. Az egész családdal három hétig üdültünk a Balatonnál. A munkahelyemen kaptam a szakszervezeti beutalót. Három gyerekért kellett fizetnünk, összesen háromezer forintot, a többiek után a szakszervezet fizetett, öt szobánk volt az üdülőben, és teljes ellátást kaptunk. — Hogyan, miből építik fel majd az új házat? — Abból a pénzből, amit a törvény nekünk, nagycsaládosoknak biztosít. Megtakarítani semmit sem tudunk, a nagyszülők pedig nyugdíjasok, nekik is megvan a maguk baja. Ezért azokra a juttatásokra és támogatásokra számítunk, amelyeket a kormányrendeletek szerint kaphatunk. Először is az építkezéshez adnak szociálpolitikai támogatást, a tizenegy kiskorú gyerek után ez 480 ezer forintra rúg. Ha a mostani két lakást viszszaadjuk a tanácsnak, azokért 620 ezer forintot fizetnek. Számítunk továbbá a munkahelyem, az Országos Villamos Távvezeték Vállalat miskolci üzemigazgatósága támogatására, azaz 300 ezer forint kamatmentes kölcsönre, amit 35 éves törlesztésre adnak. Az Országos Takarék Pénztár 380 ezer forint kölcsönt nyújt 3 százalékos, további 50 ezret pedig magasabb kamattal. Ezen kívül a tanács a nagycsaládosoknak adhat további 200 ezer forint vissza nem térítendő kölcsönt és 30 ezer forintos kedvezményt a telekvásárláshoz. Aztán összefogunk valamennyien, kicsik és nagyok egyaránt, és dolgozunk az építkezésen. Kétkezi munkánk becslésem szerint 200 ezer forintot ér majd. Azzal bíztatjuk egymást, hogy tavasszal, ha beköszönt a jó idő, végre elkezdhetjük az építkezést. ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA 12
