Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-11-22 / 23. szám

Kártyák, mert a kezdetekben így ne­vezték a képes levelezőlapokat. Az Osztrák—Magyar Monarchiában jelent meg az első. Egy német könyvkereskedő — bizonyos August Schwartz úr — elmés ötlettel kis képet nyo­matott (házi nyomdájában) egy hivatalos postai levelezőlap bal felső sarkába s így adta postára 1870 július 16-án. Ezzel „meg­alkotta" a világ első kártyáját — képes levelezőlapját. A „Fejezetek a képes levelezőlap történe­téből" című nagy sikerű kiállítássorozat Gyökér István építészmérnök mintegy száz­ezer darabos magángyűjteményéből tallóz. A Budapesti Történeti Múzeumban látható ódon pesti kártyákra eleinte csak néhány szavas üdvözletét írhatott a feladó; 1904- ben döntött úgy az Egyetemes Postaegye­sület, hogy a levelezőlapok hátoldalát — amely addig kizárólag a címzés helyéül szol­gált — kettéosztja. Balra az üzenet, jobbra a címzés és a bélyeg helye került. Ezek az ódon pesti levelezőlapok a sokak által nosztalgiával emlegetett „boldog béke­időknek" hű tükrözői. BÁ. 1. Budapest látképe - Blériot repülőjével 2. A Rókus kórház és kápolna ma is régi nevét viseli 3. Élet a Kon ón 4. A pilseni sörcsarnok a Vigadó téren 3. Konflisok „parkol­nak" a Gizella téren, ahol ma Vörösmarty szobra áll 6. Az Izabella téri Ma­gyar Színház jelen­leg a Nemzed Szín­ház otthona 7. Wampetics legendás hírű vendéglője - a mai Gundel - a Vá­rosligetben 5. Az idén újra megin­dított Sikló a múlt század végén 9. Az Oktogon már a századfordulón a fő­város egyik legfor­galmasabb tere volt REPRODUKCIÓ: NOVOTTA FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom