Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-09-13 / 18. szám
lődtem, valóban „kulcskirály”-e itt Argentínában, vagy csak ez amolyan magyaros túlzás? Azt tanácsolták, nézzem meg a szállodában a szobaajtómat, látok-e a zárján KALLAY-feliratot? Rajta volt.- Szerencsére, kopogjuk le - mondta, mikor sikerült vele találkoznom gyárának irodájában nekem nincs szükségem az öregek otthonának szeretetére. Van mit a tejbe aprítanom. Pedig mikor ötvenhét éve idejöttem, húszévesen, a két kezem volt minden vagyonom. Több, mint egy évtizedig dolgoztam, míg 1500 pesóval a zsebemben, mindössze egy kézifűrésszel nekikezdhettem a lakatgyártásnak. A családi házam udvarán építettem fel egy fészert, az volt a gyár. Ma is áll, a mostani gyár mellett, a legrégibb munkásom lakik benne, ingyen. Hosszan mesélte, milyen keserves úton jutott el a gazdagságig- Megöregedtem - fejezte be az élettörténetét. - Abból is érzem, hogy míg régen, ha valami baj volt, azonnal odarohantam. Ma, ha valami gond van, inkább kifordulok az ajtón. A gyár gyakorlati vezetését a fiam végzi... Aki ott ül velünk az egész beszélgetés alatt, mosolyogva bólogat, de egy szót sem szól. Mindent ért, de beszélni már csak két-három szót tud magyarul. * * * Ne csak mindig a híres, a befutott emberekről készítsünk portrét, rótt meg az egyik újdonsült Buenos Aires-i ismerősöm, a hétköznapi életet élő magyarok élete is legalább olyan érdekes. S elvitt egy Buenos Airestől 160 kilométerre lévő kis faluba, Suipachába, ahol él egy magyar. (Ami nem is olyan meglepő, mert állítólag létezik egy olyan mondás Dél-Amerikában, hogy indián nincs mindenhol, de magyar igen. Úgyszintén csak hallottam, hogy egy kalandvágyó honfitársunk 300 dollárral a zsebében nekivágott a dél-amerikai kontinensnek. Bejárta az egészet, s a végén még maradt 290 dollárja, mert a magyarok kézről kézre „adogatták”.) Sumyák Lajos valóban az idősebb generáció kalandos életet élő tagjai közé tartozik. Mesélt paraguayi dzsungelélményeiről, ötven fokos melegekről, nagy pénzekről, amik ahogy jöttek, el is mentek kocsmákban, nőknél. Dolgozott olajfinomítóban, csak azért, mert a főnök magyar volt. „Mindig szívesen dolgoztam magyarokkal, akik még ha be is csaptak, azért a honfitársaim voltak”. Járt Chacóban, az argentin őserdőben, fát vágott az erdélyi magyarokkal, akiknek termékeny ingyenföldet ígértek, de csak erdőirtónak kellettek, s mikor vissza akartak térni, közölték velük, csak akkor mehetnek, ha kifizették az odaút költségeit is. Végül ott ragadtak. Azután Sumyák elment kikötőt építeni Pemba, nagy pénzért természetesen. „De ha kerestem 170 pesót, 300- at költöttem. Ha azt a pénzt öszszespóroltam volna, ma nagyon gazdag lehetnék...”- Járt odahaza Magyarországon?- Azóta, hogy eljöttem, nem - aztán kicsit hallgatott, s hozzátette -, azt se tudom, mi van otthon, él-e még valaki az ismerősök közül... meg aztán szegényként hazamenni. .. húsz éve nem hagytam el ezt a falut, én innen már csak a temetőbe megyek. A Szent István Kör Egyik nap szóltak: van még egy magyar iskola Buenos Airesben, ha érdekel, megszervezik a találkozót a vezetőivel. így ismerkedtem meg a Szent István Kör és a Szent László Kollégium vezetőivel. Az itt tanuló diákok ugyan már argentinok, de az iskola vezetősége magyar.-A Szent István Kör sajátos tevékenységet végez - mondta Nagy Pál, a Kör egyik vezetője. - 1959-ben alapította Pesthy páter - kulturális, társadalmi egyesületként. Ma is havonta egyszer tartunk egy irodalmi előadást. Tehát gazdasági tevékenységet nem végzünk, nincs jövedelmünk, nincsenek fizetett alkalmazottaink. Ahogy mi mondjuk, ide lehet hozni pénzt, de innen elvinni csoda lenne. A Kör, mint alapítvány, azzal a céllal alakult, hogy segítse a letelepedés kezdeti nehézségeivel küszködő magyarokat. Még 1959-ben hoztunk létre egy hétvégi iskolát is, végül ez lett az alapja a Szent László Kollégiumnak.- Hogyan működik ez a kollégium?- A Szent István Kör védnökségével, de teljesen önállóan - felelte dr. Valentin Ferenc, a Kör titkára. A gyakorlati munkába a Kör nem szól bele.-Mitől magyar ez az iskola?- Tény, hogy a diákok már argentinok, a tanári karban is csak két tanárnő van, aki magyar származású. De az ünnepeken magyar zászlót vonunk fel; a Szent László ünnepen, június 24-én magyarul énekelnek a diákjaink. 1984-ben magyar népművészeti kiállítást szerveztünk az iskolában. Tehát az argentin nép felé népszerűsítjük a magyar kultúrát. Az iskolában oktatunk magyar történelmet is. A magyar kultúra népszerűsítői A „Tisztelet a szülőföldnek” című nagy sikerű budapesti kiállításon részt vett a Buenos Airesben élő és alkotó festőművésznő, Székely M. Mária. Lakásában, amely kis házimúzeumnak is tekinthető, a régi munkák mellett ott sorakoznak az újabb, sajátos technikával készített alkotások. A férj, Kurucz László ugyancsak ismert személyisége az itteni magyar kolóniának: zenekritikusa, írója, újságírója. Örömmel mutatta meg a nagy magyar zeneszerzőket, Erkel Ferencet, Goldmark Károlyt népszerűsítő könyveit, mesélt a Liszt-évfordulóval kapcsolatos terveiről, merthogy ő a Buenos Aires-i Liszt-bizottság titkára. Dél-amerikai táncfesztivál A belvárosban több színházi plakáton olvasható volt egy magyar név: Katalin Zólyomi. Nem került sok utánjárásba, hogy kiderüljön, valóban magyar a név gazdája, az itteni magyar tánccsoport, a Regős vezetője. Sőt azt is megtudtam, hogy augusztusban itt, Buenos Airesben kerül sor a dél-amerikai magyar néptánccsoportok fesztiváljára, amelyen részt vesz az uruguayi Gyöngyösbokréta, a brazíliai Pántlika és a Zrínyi Regősök, s a venezuelai Gyöngyvirág. Elmentem a Regős táncegyüttes egyik próbájára. Érdekes volt látni, ahogy a fiatalok spanyolul beszélgetve érkeztek, majd az ajtón belépve magyarra váltottak, s spanyol szó a próba végéig nem hangzott el. Pedig vagy két órán keresztül gyakoroltak jókedvűen, nagy lendülettel. Igaz, jó okuk volt gyakorlásra, hiszen a házigazdának illik kitennie magáért. Egy megújuló egyesület Vass Dénes, a wildei magyar egyesület új elnöke szintén az „álláshalmozók” közé tartozik, hiszen egyúttal a tánccsoport egyik vezetője, s a cserkészetben is jelentős szerepet játszik. Hangsúlyozta, hogy a wildei egyesületi elnöki minőségében ad információt:- Ez az egyesület is egyike volt a kiöregedő tagságú magyar kluboknak. Nos, az elkerülhetetlen fiatalítás során megválasztott fiatal vezetőségi tagok engem jelöltek elnöknek. Most az a feladatunk, hogy új lendületet adjunk az egyesületnek. Tánccsoportot alakítottunk, sorra szervezzük az ifjúsági megmozdulásokat. Mert a fiatalok a zálogai az egyesület jövőjének, az egész itteni magyar kolónia jövőjének. POKORNY ISTVÁN 11