Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-29 / 2. szám

ANGOLUL NÉMETÜL MAGYAR EGYETEMEKEN St. John’s-féléi/ Budapesten A töltöttkáposzta, a gulyásleves nem igazán barbecue étlapjára illő fogás. Hiszen a kerti hússü­­tögetés — barbecue néven — Észak-Amerikában dívik. Akik megkóstolták egy ilyen alkalom­mal nemzeti ételeinket — felte­hetően először életükben — a New York-i katolikus egyetem, a St. John’s diákjai, tanárai voltak, s a magyaros jelleg ezúttal tanul­mányi célokat szolgált. A rendhagyó összejövetel — egy budai szálló kerthelyiségében — a St. John’s College Europa nevű programjának megnyitója volt. A főszereplők 18—24 éves fiatalok, számukra ígért a Colle­ge Europa prospektusa „egyedül­álló tanulási lehetőséget minden diák számára elérhető áron, szel­lemi pezsgést, a tudás új mélysé­geit”. — S bár az új ízek sem ma­radtak kóstolatlanul, az amerikai diákok 18 fős csapata elsősorban nem a gasztronómiára koncent­rált az ismerkedési esten. Leendő professzoraikat vették körül, ki­puhatolandó: kiktől várhatják a budapesti székhelyű szemeszter 12—18 „credit”-jét. Az előadók névsora imponáló: élvonalbeli bölcsészeink, közgazdászaink, teológusaink tartják (tartották) az angol nyelvű kurzusokat, kö­zülük kerültek ki a Budapestről a közeli országokba vezető tanul­mányutak oktatói is. A New York-i diákok kísérő ta­nára (ahogyan ők mondják coor­­dinator-a) Alan Seeger profesz­­szor: — Több ok, szempont is közre­játszott abban, hogy Magyaror­szágot választottuk európai sze­meszterünk központjául. Ügy érezzük, hogy az amerikai isko­lák igen kevés információt nyúj­tanak a más politikai rendszer­ben élő országokról. Nemigen is­merjük őket — megjegyzem, ők sem eléggé minket —, és itteni kurzusunkat lépésnek tartom azon az úton, hogy jobban meg­ismerjük egymást. A St. John’s nem azonos a Princetonnal vagy Harvarddal — folytatta Seeger professzor —, van persze néhány jó fakultásunk, kiváló tanárunk, de itt most valóban válogatott ta­nári gárdával találkozhatnak fia­taljaink, olyan színvonallal, amellyel azelőtt talán ritkábban. Amerikai egyetemnek hasonló programja még nem volt Magyar­­országon — ez is hízelgő a szá­munkra. A mi diákságunk egyéb­ként a tipikus amerikai közép­­osztályt képviseli. A többség ma­ga kereste meg a nyolcezer dollá­ros részvételi díjat — jól meg­nézték hát, hogy a pénzüket mire költik. Az oktatáson túl az útiköltség, a szállás, a teljes ellátás, a ma­gyarországi és külföldi tanul­mányutak is bennefoglaltatnak az árban. A szolgáltatások széles köre magyarázza, hogy a Buda­pesti Műszaki Egyetem Mérnöki Továbbképző Intézete mellett — mely az oktatást szervezi — ér­dekelt a programban a MALÉV Airtours és a Danubius szálloda­­vállalat, s a programnak volt-van idegenforgalmi „coordinator”-a is, Thomas Vagi, a New York Learning International elnöke személyében. Előzetesen — szigorú zsűriként — a St. John’s tizenkét dékánja járta végig a budapesti székhelyű College Europa minden helyszí­nét, fázisát. Végül 15 kurzus in­dításában állapodtak meg, zöm­mel kultúrhistóriai és gazdasági tárgykörökből, de az egészség­ügy, a vallástörténet, a formater­vezés is szerepelt az ajánlott té­mák között. A meglehetősen sok­színű kínálatot az összehasonlító jelleg, az Európa-központúság, s ahol lehetett, magyarországi pél-A College Europa prospektusa dák elemzése-bemutatása teszi egységessé. „Egyedülálló, különleges .. — ilyen jelzőkkel hirdette a St. John’s a „College Europa”-t, melynek előreláthatóan több éven át lesz Budapest a központja. Az esemény a magyar házigazdák számára sem mindennapos, ám korántsem előzmény nélküli. Amint Horváth Attila, a Mű­szaki Egyetem Mérnöki Tovább­képző Intézetének igazgatója utalt rá, hosszú évek óta tanulnak külföldi diákok Magyarországon, s az utóbbi években növekvő ér­deklődés mutatkozik a nyugati országokból is: teljes képzés, egy­két szemeszter vagy néhány he­tes, pár hónapos továbbképzés iránt. Mint újdonságot említi a University of South Carolina Trotter professzor által vezetett matematika tanszékének buda­pesti szemeszterét, amelyen leg­jelesebb matematikusaink adnak elő, természetesen angolul. — Vajon milyen meggondolás­ból dönt úgy egy diák, olyan or­szágban, ahol jó egyetemek sora található, hogy Magyarországon tanul? — Szerény magabiztossággal annyit állíthatunk, hogy a ma­gyar felsőoktatás híre nem rossz. Néhány szakterületen pedig a vi­lág élvonalába tartozunk. Ilyen például a kombinatorika — a ma­tematika egyik ága —, a Kodály­­módszer, és elismert teljesítményt nyújtunk az orvostudomány, az agrártudományok, a műszaki- és természettudományi alapképzés területén. Mindemellett — fejte­geti Horváth Attila — az ország általános „goodwilP’-je is befo­lyásolhatja a nálunk tanulni szán­dékozókat. — Mely egyetemeinken hono­sították meg ez ideig az idegen nyelvű oktatást? — Három orvostudományi egyetemünkön: a budapestin né­met, a pécsin és a szegedin angol nyelven is tanítanak. A Budapes­ti Műszaki Egyetemen angol nyel­vű, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen orosz nyelvű képzés is folyik. Annak azonban, aki dip­lomaszerzésig óhajt maradni, szá­mítania kell rá: a negyedik évtől az idegen nyelven indult képzés átvált magyarra. Ügy gondoljuk ugyanis, ha már ennyi esztendőt itt tölt egy diák, tanuljon meg magyarul. — Milyen az érdeklődés? — Meglehetősen élénk, pedig reklámmal nemigen élünk. A 120 orvosegyetemi helyre például több mint kilencszáz fő jelentke­zett. Felvételi vizsgát nem tar­tunk, a jelentkezők közül tanul­mányi eredményük alapján válo­gatunk. A továbbiakban aztán a magas követelmények, a vizsgák is válogatnak. Szigorúak va­gyunk, mert jó hírünket nem kockáztathatj uk. — Hogy látják az eddigi ta­pasztalatok birtokában: milyen irányban érdemes továbbfejlesz­teni az idegen nyelven folyó okta­tást egyetemeinken? — A részképzésnek kell na­gyobb teret kapnia. Mégpedig úgy, hogy teljes „csomagot” ajánl­junk, azaz: az oktatás mellett szállást, ellátást, programot is, hasonlóan, mint a St. John’s ese­tében. Egyéb előnyökön túl, a magyarországi részképzés elfoga­dása előkészítheti a nálunk szer­zett diploma egyenértékűségének elismerését is. A Német Szövetsé­gi Köztársaság orvosi egyetemein például már ma is teljes értékűnek fogadják el az első két év, az ala­pozó tárgyakat magába foglaló, úgynevezett „physikum” magyar­­országi teljesítését. A New York Medical College is a két alapozó évre küld budapestre diákokat, tehát otthon folytatják és fejezik majd be tanulmányaikat. * Az eddigi tapasztalatok, a „pi­ackutatás” biztató jelei alapján úgy tűnik, hogy a magyar felső­­oktatás még számos területe iránt van vagy ébreszthető érdeklődés a nívós egyetemi élettel rendelke­ző országokban is. Az ezredfordu­lóig szeretnénk elérni: egyeteme­ink mindegyikén lehessen tanul­mányokat folytatni valamelyik világnyelven. BALÁZS ISTVÁN 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom