Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-29 / 2. szám

KEMPING VILÁGTALÁLKOZÓ LESZ MAGYARORSZÁGON Kereken 20 év után rendeznek Magyarországon ismét Kemping Vi­lágtalálkozót. Az elsőn, 1966-ban Ba­­latonföldváron, az érdeklődést a több ezer külföldi résztvevő jelezte, a sikert pedig az, hogy az akkor ott táborozok közül az elmúlt két évti­zed alatt sokan jöttek vissza ismét, még jobban megismerni Magyaror­szágot. Azóta sokat változott a világ, na­gyot fejlődött a nemzetközi és a ha­zai kempingmozgalom is. A kempin­gezők ma már nem „hátán háza, keblen kenyere” alapon, hátizsák­kal vagy apró sátorral indulnak el táborozásra. Egyre több a lakóko­csival, sőt valóságos guruló kastély­­lyal útra induló, akik teijesen füg­getleníteni tudják magukat a termé­szeti környezettől, ugyanakkor egyre nagyobb technikai felszereltséget (kulturált környezetet, villanyt, hi­deg-meleg vizet) várnak el a pihe­nőhelyül választott kempingben. Magyarországon az idegenforgalom fejlődésével párhuzamosan nőtt a kempingek száma és azok színvona­la is. Csak az utolsó öt évben több mint 10 ezerrel nőtt az állami kem­pingekben a férőhelyek száma és több tucat magánkemping létesült, ahol két- és háromcsillagos szín­vonalú felszereltség mellett a tábo­rozok ellátását is megoldják. A hazai kempingmozgalom gazdá­ja a Magyar Camping és Caravan­ning Club (MCCC), amelynek jelen­leg közel 20 ezer család a tagja. Az elmúlt években népes küldöttséggel vettek részt a különböző országokban rendezett Kemping Világtalálkozó­kon és a szövetség évenként több­ször rendezett Magyarországon is táborozást, amelyekre elsősorban a Duna-menti országokból, legnagyobb számban az osztrák és NSZK-beli kempingezők jöttek el. A Nemzetközi Kemping Szövetség (FICC) — noha több nyugat-európai ország kérte az 1986-os világtalálko­zó rendezési jogát, legutóbbi közgyű­lésén azt egyhangúlag Magyarország­nak ítélte. A pozitív döntéshez hoz­zájárult, hogy korábban itt járt Ivar Kahl, a FICC elnöke, aki a Magyar Camping és Caravanning Club ve­zetőivel folytatott megbeszélése után személyesen is megtekintette a 47. Kemping Világtalálkozó céljára ki­jelölt helyet és a látottak alapján tartotta meg előterjesztését. Ennek eredményeként született a döntés, hogy 1986 augusztusában Magyaror­szágon, a Debrecen közelében levő Vekeri-tó melletti kempingben ren­dezik meg a kempingezők immár ha­­gyqmányos évenkénti nagy táborozá­sát. Magyarországon több mint 120 különböző kategóriájú kemping mű­ködik az ország minden részében: a Balaton mindkét partján, a hegy­vidékeken, a műemlékekkel gazdag városok mellett, a Duna és -a Tisza 1. A házigazda Debrecen város főutcája a nagytemplommal 2. A debreceni meleg vizű fürdő, ahol hűvös időben is kellemes a strandolás 3. A Világtalálkozó színhelyéhez közeli csónakázótó FOTO: MTI — horgász és a vízi sportolók para­dicsomaként emlegetett — partja mentén. A házigazda a Magyar Cam­ping és Caravanning Club mégis úgy döntött, hogy egy új tábort lé­tesít, amelyik a már bevezetett idegenforgalmi célpontok mellett alkalmas a várható nagyszámú külföldi és hazai kempingező be­fogadására, ugyanakkor az ország­nak egy olyan vidékén van, ame­lyik méltán tarthat érdeklődésre szá­mot a régi és az új kempingezők között egyaránt. A hajdúsági „cívis” város, Debre­cen, amelynek közelében van a vi­lághírű hortobágyi puszta, nagy lel­kesedéssel vállalta a helyi házigazda szerepét. A megye és a város veze­tői a Magyar Camping és Caravan­ning Clubbal együttműködve nagy erővel készül a közel 10 ezer ven­dég méltó fogadására. A rendező bi­zottság már részletes tervet dolgo­zott ki, hogy a szép környezetbe ér­kezőknek megfelelő ellátásban le­gyen részük. A szükséges higiéniai és technikai felszerelés mellett a kulturális és sportprogram szerve­zése is megkezdődött. Sorra jelentkeznek azok a vendég­látó vállalatok, amelyek mindent megtesznek, hogy a messziről érke­ző vendégek megízlelhessék a ma­gyar konyiha nevezetes fogásait. ‘ Feltételezve, hogy akik eljönnek a világtalálkozóra, ki akarják majd használni a lehetőséget Magyaror­szág megismerésére is — a megyei idegenforgalmi hivatalok vonzó programok egész sorát állították ősz­­sze, hogy területükre „csábítsák” a kempingezőket. A határon túlról ér­kezőknek módjuk lesz szervezetten, csoportosan vagy egyénileg eljutni a Balatonhoz, a Szegedi Ünnepi Já­tékokra vagy az egri „Szépasszony völgyben” rendezett borkóstolóra, vagy Mezőkövesdre, ahol a szín­­pompás matyólakodalmas résztvevői lehetnek. Egy- és több napos kirán­dulást szerveznek a fővárosba, Bu­dapestre is. A világtalálkozóra meg­hívták a népszerű magyar népi együtteseket is, a táborozás fiataljai számára pedig mindennap a legjobb magyar rock- és tánczenekarok te­remtenek „testre szabott” szórako­zást. A legutóbbi — a Portugáliában tartott — Kemping Világtalálkozón a magyar küldöttség tájékoztatóján megnyilvánult érdeklődésből felté­telezhető, hogy minden eddiginél több lesz a résztvevő az 1986-os ma­gyarországi táborozáson. Érdemes hát mielőbb elküldeni a jelentke­zést. Jelentkezni lehet az országos kempingkluboknál, amelyek tagjai a Nemzetközi Kemping Szövetségnek (FICC). Határidő 1986. május 1. Részvételi díj személyenként 40 dol­lár, gyermekeknek (10—16 év között) 30 dollár Akik május 1. után je­lentkeznek, 20%-kal többet kell fi­zetniük. További tájékoztatással is szívesen áll rendelkezésre a Kemping Világ­­találkozóra megjelent legújabb, 4 nyelvű Magyarországi Kemping Ka­lauz, amely jó lehetőséget nyújt a tá­borozás feltételeivel kapcsolatos szé­lesebb k'jrű tájékozódásra. PÁLOS MIKLÓS 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom