Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-08 / 9. szám
Magyar tudósok, világhírű találmányok (5.) £7 £7 £7 iwrr SSÍLÍMIBSilSIS Ä MIMSÍlPÍESBS W3ÍÍMM3 SOROZATSZERKESZTŐ: PUNGOR ERNŐ AKADÉMIKUS A rajzkamerának is nevezeti camera obskura festőműhelyekben való alkalmazása és az a tény. hogy a hallei Schultz professzor 1790-ben felfedezte az ezüstsók fényérzékenységét, már megteremtette a fényképezés feltalálásához szükséges feltételeket. Thomas Wedgewood már 1798 körül kísérletezett a camera dbskura segítségével képvetítésekkel, csak a vegyi-lenyomatok rögzítése nem sikerült neki. Kísérleteit 1801-ben publikálta és ezek felhasználásával készültek 1826-ban az első természet utáni tartós fényképek. Niepce és Daguerre ezt az eljárást tökéletesítette és 1839-ben Arago, ?. híres fizikus és csillagász jelentette be a Francia Akadémia előtt. Daguer-re találmánya az első valóban használható fotográfiai eljárás. Felvételeit — a róla elnevezett dagerrotipiákat egy Chevalier nevű optikustól beszerzett lencsék segítségével készítette, de ezekneK a lencséknek az alkalmazásánál kitűnt, hogy a kéo halvány, merev, mert a lemezek fényérzékenysége és az objektívek fényereje gyenge. Az első, kimondottan a fényképészet céljaira készített lencserendszer megalkotása Petzval József érdeme. Petzval 1806-ban született és bölcsészdoktori oklevele megszerzése után 1832-től matematikát, erőműtant és geometriát tanított Pesten. 1837-ben meghívták a bécsi egyetemre, ahol 40 évig dolgozott. A matematika és a fizika különböző ágaiban sok újat alkotott. Foglalkozott a messzelátók és mikroszkópok fejlesztésével és nagy feltűnést keltettek a hangrendszerek matematikai elméletéről tartott előadásai. VilágPetzval József hírnevét azonban az optika területén kifejtett munkásságának köszönheti. Petzval megállapította, hogy a Daguerre által használt objektívak fényerejének növelése két úton érhető el: nagyobbítani kell a nyílást, hogy több fény érhessen be a rendszerbe, és kisebbíteni kell a gyújtótávolságot, azaz, a képet. Rájött arra, hogy ez úgy érhető el, ha egyetlen lencse helyett két vagy több lencsét alkalmaz. A kép minőségében a képmezőhajlás okozta problémákat bizonyos matematikai számítások útján kiküszöbölte, és az így meghatározott P összeget a szakirodalom „Petzval összegnek nevezi” 1840-ben szerkesztette meg a világon első fényerős objektívét. A „Petzval objektív” oly tökéletesre Gothard Jenó sikerült, hogy hosszú ideig a legcsekélyebb javításra sem szorult. Tizenhatszorta nagyobb fényereje volt, mint az akkor használatos objektíveknek, és ezáltal a megvilágítási idő másodpercekre, sőt a másodpercek törtrészére zsugorodott. Petzval objektívjét korszerűsített formájában a legmodernebb filmfelvevő és vetítőgépek objektívjeként ma is használják. Gothard Jenő (1857—1909) csillagász, az asztrofizika egyik úttörője nem csak a csillagászati fizika müvelőjeként szerzett elismerést, hanem mint műszerkészítő és mint az égbolt fényképésze is nagy hírnévre tett szert. 1881-ben Szombathely melletti birtokán magánobszervatóriumot rendezett be, s itt készítette maga szerkesztette speciális gépével, feltűnést keltő fényképeit. 1889-ben például félmásodperc alatt lefényképezte a holdfogyatkozást, de a szakemberek körében nagy elismerést aratott a Lant csillagkép bolygószerű ködének lefényképezése is. Figyelemmel kísérte a fényképezés elméletének és gyakorlatának fejlődését és elsők között ismerte fel, hogy az asztrofotográfiában a tükrös-teleszkóp eredményesebben használható a lencsés távcsöveknél. Fotógrafikus módszerrel fedezte fel a Lira csillagkép gyűrű alakú ködének központi csillagát. Először neki sikerült halvány üstököst fényképen megörökítenie (1886), és elsőként készített használható spektrum-felvételt üstökösökről. Műhelyében számos fo-Az, elsi Petzval gép Petzval objektivje Gamma-Dulovits „Dutle*" fényképező gépe Gothard fotópuskája Agfa-Riszdorfer féle fényképezőgép 18
