Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-28 / 6. szám
Hogyan, kik, miért hozták létre Amerikában a legnagyobb múltú magyar alapítású szervezetet? A William Penn történetének vázlatos áttekintését előző számunkban kezdtük. Most az első világháború időszakánál folytatódik a krónika. Beszélgetőpartnerünk dr. Puskás Júlianna történész, az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa. — 1917-ben az USA belépett az első világháborúba. Hogyan érintette ez a magyar bevándoroltakat? — Magyarország és az Egyesült Államok az első világháborúban az ellenkező oldalon vettek részt. Amikor az antanthatalmak szövetségeseként az USA belépett a háborúba, fellángolt az amerikai nacionalizmus. A gyanakvás és ellenszenv elsősorban a német etnikum ellen irányult, de nem mentesültek tőle a magyar bevándoroltak sem. Az angolszász protestáns „establishment” jelszava a „100 százalékos amerika” lett. A kultúrpolitika, az oktatás a bevándoroltak minél gyorsabb beolvasztására irányult. A hivatalos „melting pot”-teória szerint Amerika — olvasztótégelyként — új embertípust hoz létre, az amerikait. Ez a folyamat annál gyorsabb lesz — szólt az elmélet — minél inkább elszakadnak az emberek saját etnikai múltjuktól és kötődéseiktől. Ez a múlt a magyar bevándoroltaknak még nagyon közeli volt. Sokan közülük csak néhány éve tartózkodtak az Egyesült Államokban és nem voltak még biztosak abban, hogy életük végéig ott is maradnak. Ebben a légkörben a magyar egyesületek — főleg a háború második felétől — a környezethez való nagyobb alkalmazkodást szorgalmazták. De nemcsak a helyzet rendkívüli volta, hanem a bevándoroltak beilleszkedésének természetes előrehaladása is előkészítette a talajt ahhoz, hogy az egyesületek 1917- től új alapokra helyezzék tevékenységüket. — Milyen változások történtek? — A lényeg, hogy az életbiztosítási tevékenységet szakszerű, vagy ahogyan később is mondták, „statisztikailag tudományos alapokra” helyezték. Megszüntették a korábbi egyenlősdit a tagdíjak fizetésében, és áttértek az életkor szerinti fizetési rendszerre. A közvetlen ösztönzést ehhez a „National Fraternal Congress of America” adta. Ennek az intézménynek az alapjait — 1886-ban — 18 fraternális szervezet rakta le. Feladatköre a testvérsegítő intézmények érdekképviselete volt, védelem és egyben a versenyképesség növelése az életbiztosításokkal üzletszerűen foglalkozó társaságökkal szemben. A National Fraternal Congress of America támogatott minden olyan mozgalmat, rendszabályokat és törvényalkotást, amely elősegítette a fraternális szervezetek tevékenységének egyöntetűségét és erősítette jogi helyzetüket. Ilyen volt az a lépés is, hogy az életbiztosítással foglalkozó fraternális 1. A Verhovay Segély Egylet tagszerzési versenyének győztesei Magyarországon, 1938-ban 2. A Verhovayak basebali-csapata 1938-ban 3. A Verhovay Egylet, a Munkás Betegsegélyező Szövetség és a Rákóczi Betegsegélyező Egylet közlönyeinek fejléce 4-5. A Verhovay Segély Egylet kiadásában megjelent magyar nyelvkönyv címlapja és belső oldala NOVOTTA FERENC REPRODUKCIÓI szervezetek, az USA egyes államainak felügyelete (az úgynevezett Insurance Department-ok) alá kerüljenek. A magyar egyesületek tevékenységének új alapokra helyezése nem ment egyszerre és könynyen. A reformokat követelők és a tradíciókat védők között a legélesebb küzdelem a Verhovay Segély Egyletben bontakozott ki. 1917-ben, Pittsburghben, csaknem két hétig tartott az a közgyűlés, ahol a 145 küldöttel a reformjavaslatot el akarták fogadtatni. Nem sikerült. Belső harc, megosztottság, a gyakori vezetőváltozások jellemezték az egyesületet a következő hat évben. Végül az 1923. évi közgyűlésen sikerült az újításokat megszavaztatni. Ehhez azonban az államok felügyeleti hatóságai is „segítséget” nyújtottak. 1920-ban például New York állama mindaddig megvonta a Verhovay Segély Egylettől a működési engedélyt, amíg nem A WILLIAM PENN SZÁZ ÉVE (2.) 14
