Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-15 / 1. szám
ÚJ KAPUNK A NAGYVILÁGBA Aki az elmúlt években repülőgéppel érkezett Budapestre, az első pillanattól kezdve érzékelhette: a magyar főváros „kinőtte” a régi ferihegyi repülőteret. Az úgynevezett „utasforgalmi épület” például még 1950-ben épült. Ki gondolhatott annak idején a tervezők közül arra, hogy egyszer majd évente 35 ezer érkező és induló gép fordul meg itt, kétmillió kétszázezer utassal? Az elmúlt évtized során volt ugyan több, jelentős korszerűsítés is, elsősorban a megnövekedett forgalom biztonságossá tétele érdekében. Megépült egy új kifutópálya, amelyen bármelyik ma használatos utasszállító gép landolhat. (A régi kifutót most kezdik felújítani, s két év múlva már két korszerű pályarendszer fogadhatja a gépeket.) Űj irányítótorony kezdte meg a működését, melyet a legkorszerűbb berendezésekkel láttak el. Épült még hatalmas javítóhangár, ebben a legnagyobb utasszállító is elfér. — Ám mindezeket a modernizálásokat az érkező és az induló utasok alig érzékelték. A több mint harminc éve elkészült épület minden toldozgatás-foldozgatás ellenére sem felelt meg a mai követelményeknek. Ennek a sok kényelmetlenséget okozó helyzetnek a felszámolására kezdtek hozzá 1983- ban az új utasforgalmi épület felépítéséhez. Első egységét 1985. november 1-én adták át a Magyar Légiközlekedési Vállalatnak. A tervek szerint még két hasonló épület készül el a századfordulóig, ezeket használja majd a többi légitársaság, akik addig a régi épületben maradnak. Az építésre meghirdetett nemzetközi versenypályázaton az ARGE osztrák—német szövetségi köztársaságbeli konzorcium lett a nyertes. A vállalat az osztrák PORR és az NSZK- beli HOCHTIEF építőcégeket bízta meg a kivitelezéssel. Az új utasforgalmi épület belső tereinek carrarai márvány- és rozsdamentes acélburkolat kölcsönöz diszkrét eleganciát, beosztása, elrendezése az utasok kényelmét szolgálja. Elválasztották a különböző irányú forgalmat, az érkezés és az indulás két szinten zajlik. S ha az érkező MALÉV gépet az úgynevezett „közeli álláshelyre” irányítják, akkor utasai a géphez csatlakoztatott utashídon át sétálhatnak át az alsó szint fogadótermébe, ahol információs központ, vízumkiadó szoba és vámmentes bolt is található. Innen juthatnak az útlevélkezelő fülkék után a poggyászterembe, majd a vámkezelést követően az előcsarnokba, ahol a szokásos üzletsor várja őket. Az indulás „hivatalos” részét is gyorsítani igyekeztek, ezt biztosítja a húsz utasfelvevő pult, a tizenhat útlevélkezelő folyosó. Az indulási szinten az étterem, a presszó, a snack bár, az üzletsor mellett zuhanyozó, gyerek játszó, pelenkázó-helyiség is található. Gondoltak a tolókocsival közlekedő mozgássérültekre is, mindenütt lift áll a rendelkezésükre, s külön vécét alakítottak ki számukra. Ferihegy 2 átadásával tehát most már az utasok számára is érzékelhetően javult a magyar légiközlekedés színvonala. S ha néhány éven belül elkészül a két másik hasonló épület, ezt tapasztalhatja majd minden Budapestre érkező repülőgép utasa. (pokornv) i LÉGHAJÓ Múzeumi kiállításnak aligha volt mostanában Magyarországon akkora közönségsikere, mint a közelmúltban megnyílt repüléstörténeti és űrhajózási bemutatónak. A látogatók valósággal megrohamozták a városligeti Petőfi Csarnokban elhelyezett legújabb budapesti múzeumot, olyannyira, hogy a rohamnak a kiállítási tárgyak is kárát látták. Néhány — a szemtanúk szerint ifjú — látogató kedvet kapott ahhoz, hogy apró alkatrészeket, csavarokat vigyen haza magával emlékbe. Bár tettüket nem menti, „kísértés” kétségtelenül volt: ebben a múzeumban a kiállított tárgyakat akinek kedve van megfoghatja, végigsimíthatja az űrhajókat, a hajtóműveket, a gépmadarakat és az egyéb repülő csodákat. Az itt bemutatott eszközök többségét még soha nem láthatta a budapesti közönség. Mielőtt a repüléstörténeti múzeum megnyílt, a ritkaságszámba menő repülők, motorok raktárakban, pincékben, elhagyott hangárokban porosodtak. Nem kis társadalmi összefogásra is szükség volt ahhoz, hogy a hányódó tárgyakat megmentsék, helyreállítsák. Millió forintokban mérhető annak a munkának az értéke, amelyet az egykori repülőgép-konstruktőrök, és pilóták, valamint a repülésért rajongó fiatalok ingyenesen végeztek el a kiállítás előkészítése során. A négyezer négyzetméteren rendezett bemutató nemcsak a temérdek látnivalónak, hanem a számos, sokakat meglepő információnak is köszönheti vonzerejét. Talán azt sem mindenki tudja, hogy Magyarországon már 1897-ben készült — Schwarz Dávid feltaláló tervei alapján — alumínium szerkezetű és borítású léghajó, amelynek nyomán később Zeppelin kifejlesztette a róla elnevezett léghajókat. A kiállítá-ÉS ŰRKABIN son fény derül arra is, hogy a magyar repülőgépgyártásnak milyen nagy és fényes múltja volt, annak ellenére, hogy fejlődését nemegyszer politikai-gazdasági megfontolásból mindenféle eszközzel akadályozták. A magyarok azonban így is „szárnyaltak”, már a kezdet kezdetén. Zsélyi Aladár például már 1909-ben — a repülés első igazi sikerének évében (Blériot ekkor repülte át a La Manche csatornát) — komoly és eredményes repülési kísérleteket folytatott a Rákosmezőn. Pár évvel később a magyar repülőgépgyártó ipar remekeire is felfigyelt a világ, hiszen a magyar gépekkel rekordok sorát állították föl pilótáink. Az idősebbek emlékezetében bizonyára még ma is él az 1925-ben készült L—2 Róma, Lampich Árpád mindössze 200 kilós együléses sportrepülőgépe, amelynek 18 lóerős motorját Thorotzkay Péter tervezte. A Róma hírnevét három világrekordnak, majd a maga korában egyedülálló tejesítrnénynek, egy ötezer kilométeres európai túrának köszönhette a húszas évek második felében. A kiállítás egyik szenzációja ez a pillekönnyű gép. De jön, tódul a kíváncsi nézősereg azért is, hogy az első magyar kozmonauta, Farkas Bertalan visszatért űrkabinját megcsodálja. A szakmabeliek is szívből örülnek az új budapesti múzeumnak, bár van amit hiányolnak. Idősebb Rubik Ernő Kosuth-díjas konstruktőrünk — aki félévszázados munkássága során 31 gépet tervezett, és legsikeresebb sportrepülőit a kiállításon is láthatjuk — a repülés magyar bajnokainak és hőseinek szentelt volna nagyobb teret. Aztán gyorsan hozzáteszi: a lényeg az, hogy ma már létezik Budapesten repülési múzeum. Ezt tökéletesíteni, fejleszteni már gyerekjáték. ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA 18
