Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-28 / 6. szám

tartásdíjak az usa-ból Áprilistól magyarországi kezdemé­nyezésre is behajtható tartásdíj az Egyesült Államokból. Mint a Ma­gyar Hírlap című napilapban meg­jelent interjúban dr. Kiss-Lukács Margit, az Igazságügyi Minisztérium főelőadója elmondta, a magyar il­letékesek csak Kalifornia állam képviselőjével folytattak tárgyalá­sokat, ám az ezek eredményeként megkötött ,megállapodás végül is az USA egész területére érvényes. Erre az ad lehetőséget, hogy az egyes tagállamok hatáskörébe tar­tozó családjogi ügyekkel — így a tartásdíjfizetéssel — kapcsolatos jogalkotást viszonylag egységes elvi alapokon, szövetségi „modelltörvé­­nyek” alapján szabályozzák. Ezek módot adnak viszonosság vállalá­sára külföldi államokkal éppúgy, mint taz USA más tagállamaival. A Kaliforniával kötött viszonossági megállapodást Kalifornia megküldi a többi tagállamnak, amelyek tör­vénybe iktatták a modelltörvényt. Ezzel gyakorlatilag létre is jött ve­lük a viszonosság — a tartásra öt­venegy, a gyermekelhelyezésre pedig negyvenhat tagállammal. Az eljárás menetét a szakértő így összegezte: Ha magyar bíróság már hozott határozatot az ügyben, a magyaror­szági jogosult a megfelelő magyar hatósághoz fordul, ahol jegyzőkönyv­be veszik a kérelmét. Ezután a pa­pírokat az Igazságügyi Minisztérium továbbítja az USA-ba. Ott az ille­tékes bírósághoz kerül az ügy, ahol a magyar jogosult képviseletére ingyenes jogi képviselőt rendelnek ki. Az USA-ban létrehoztak egy szülőkereső szolgálatot, és az isme­retlen lakcímű apával szemben is megindítják az eljárást. Ha már van magyar ítélet, ezt az USA-ban re­gisztrálják, aminek olyan hatálya van, mintha a határozatot amerikai bíróság hozta volna. Ezután csak a végrehajtási eljárás van hátra. Ha ítélet még nincs, a kérelmet Ma­gyarországon kell benyújtani, és a tartásdíjat megállapító per az ügy­fél döntésének megfelelően vagy Magyarországon, vagy az USA-ban zajlik. Tehát az első esetben már csak a végrehajtási eljárás folyik az USA-ban. A tartásdíj összegét ezentúl fix összegben állapítják meg az USA- ban élő kötelezettel szemben. Visszamenőleg történő behajtásra is van lehetőség. Azt, hogy hány év alatt felgyülemlett hátralékot hajta­nak be, az USA-beli gyakorlat fogja eldönteni, ugyanis a nemzet­közi magánjogban általános alapelv, hogy egy határozat végrehajtására a határozatot végrehajtó állam joga irányadó. A gyermekelhelyezési ügyekről dr. Kiss-Lukács Margit elmondta: a gyermek jogellenes külföldre vi­telének polgári jogi vonatkozásairól szóló 3 980-as hágai egyezményt vesz­­szük át. Ez arra szolgál, hogy az egyik szülő tudta, akarata ellenére jogellenesen külföldre vitt gyermeket visszahozzuk. Az Igazságügyi Minisztérium fő­előadója úgy véli, hogy bár tartani lehet tőle: rosszhiszeműen, jogelle­nesen ezután is meghiúsíthatják egyesek a bíróság döntését, az új helyzet meglepetésként fogja érin­teni az Amerikában élő apák né­melyikét. A minisztérium ugyanis több, jelenleg is folyamatban lévő olyan üggyel foglalkozik, amikor a tartásdíjra kötelezett apát megtalál­ták a Német Szövetségi Köztársa­ságban, megindult vele szemben az eljárás, remény is volt a tartásdíj megállapítására, ám az illető az utolsó pillanatban kivándorolt az Egyesült Államokba ... BÁL BECSBEN Február 28-án a bécsi Sophian­­halléban került sor az Ausztriai Független Magyar Egyesületek nagy sikerű farsangi báljára. A bál fővédnöke H. Zilk, Bécs város pol­gármestere volt. A rendezvénynek több mint 1300 résztvevője volt, a bevételét a mozgássérült gyermekek javára ajánlották fel az egyesületek. Rossmy Rudolf elnök rövid beve­zetőt tartott, üdvözölte a bécsi pol­gármester személyes képviselőjét, a Magyar Népköztársaság bécsi nagy­követét, Nagy Jánost, és a Magya­rok Világszövetsége képviseletében megjelent Kerékgyártó László fő­titkárhelyettest, valamint Lelkes Lajosné főmunkatársat. A bált a bécsi magyar egyesületek tánckara palotással nyitotta meg és fellépett a grazi Magyar Kultúregyesület tánckara is. Az Osztrák Televízió felvételt készített a bálról. KALENDÁRIUM - NÉMETEKNEK Harmincadik alkalommal látott napvilágot a Német Kalendárium, a Magyarországi Németek Demokra­tikus Szövetségének évkönyve. A német nyelvű kiadvány évről évre nagyobb példányszámban jelenik meg, az idei már csaknem 15 ezer példányban, ám ez is kevésnek bi­zonyult: a könyvterjesztők már je­lezték, hogy a Deutscher Kalender szinte napok alatt elfogyott. A húsz ív terjedelmű, 350 fotóval illusztrált évkönyv szerkesztői arra töreked­tek, hogy a Kalendárium minden réteghez és minden korosztályhoz szóljon, hű tükrét adja a nemzeti­ségi politikának, krónikása legyen az előző esztendőnek. Az évkönyv­ben megjelent írásoknak az az el­sődleges célja, hogy serkentse a magyarországi németeket a német kultúra és nyelv megtartására. Va­lamikor a német nemzetiségűek falun, zárt közösségekben éltek, akkor még természetes volt az anya­­nyelv megtartása. Az urbanizáció és a fiatalok továbbtanulása azon­ban oda vezetett, hogy napjaink­ban szinte az egész ország terüle­tén szétszórtan él a német nemze­tiség. Nem véletlen tehát, hogy a Kalendárium nagy teret szentel a nyelvoktatás kérdésének, az óvo­dáskortól a felsőfokú képzésig. Az 1986-os Kalendárium is — a korábbiakhoz híven — számos kul­turális csoporttal ismerteti meg az olvasót. Érdekes fejezete az év­könyvnek a kihalóban lévő ősi kéz­műves mesterségeket bemutató rész, amely foglalkozik a kötélverő, a mézeskalácsos, a bocskorkészítő szakmák történetével és mai kép­viselőivel. Az irodalmi részben mai magyaror­szági német költők és írók verseit, el­beszéléseit olvashatjuk. Végül, de nem utolsósorban említésre érdemes a „Ma, tegnap, tegnapelőtt” címet vi­selő rovat, amely a magyarországi németek múltjával és jövőjével foglalkozik, valamint bemutatja azo­kat a német szellemi nagyságokat, akik hozzájárultak a magyar kul­túra értékeihez. Á. É. MAI MAGYAR PILLANATOK A fenti címmel 1984 októberében hirdettük meg fotópályázatunkat. A legsikerültebb felvételek bemutatá­sát ebben a számunkban fejezzük be. Olyan képeket kértünk, ame­lyek a mai Magyarország életének egy-egy pillanatát, jellegzetesen ma­gyar tájainkat, városainkat, fal­­vaínkat s bennük az embert örö­kítik meg, arra is számítva, hogy ily módon a már külföldön szüle­tettekben is elültethetjük-táplálhat­­juk az érdeklődést szüleik egykori hazája iránt. Pályázatunkra a világ minden tájáról 291 pályázó 1871 képet kül­dött be. Huszonnégyük 82 felvéte­lét közöltük. A pályázaton két fődíjat adunk ki. Az egyiket neves szakemberek­ből álló zsűri ítéli oda, míg a má­sik fődíjas kiléte olvasóink szava­zatainak összeszámilálása után de­rül ki. A pályázat eredményét és a díj­nyertes alkotásokat 8. számunkban közöljük. Az egyházak életéből A vallásszabadság érvényesülésé­nek kérdéséről rendeztek tanácsko­zást Miskolcon, a nemzetközi egy­házi szervezetek, köztük az Európai Egyházak Konferenciája támogatá­sával. A 11 ország 26 képviselőjé­nek részvételével, Kürti László re­formátus püspök elnökletével meg­tartott rendezvényen megvitatták a vallásszabadság történelmi, jogi és gyakorlati kérdéseit. Hangsúlyozták, hogy a vallás- és lelkiismereti sza­badság minden ember egyetemes joga, aminek azonban kapcsolódnia kell az adott társadalmi viszonyok között érvényesülő szabadságjogok és állampolgári kötelességekhez. A Magyarországi Egyházak öku­menikus Tanácsa tisztújító közgyű­lést tartott. A protestáns, az orto­dox és a szabadegyházakat tömö­rítő ökumenikus Tanács elnökévé ismét Bartha Tibor református püs­pököt választották meg. A Magyar­­országi Egyházak ökumenikus Ta­nácsa felhívással fordult minden keresztény emberhez: tegyen meg minden tőle telhetőt, hogy az em­beriség atomfegyverek nélkül lépje át a 2000. év küszöbét. Hazánkban járt Jósé Maria Bal­­cells, a piarista rend generálisa. Találkozott Lékai László bíboros­sal, esztergomi érsekkel és a magyar katolikus egyház több más vezető­jével. Glen G. Wiliams t, az Európai Egyházak Konferenciájának (EEK) főtitkárát fogadta Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A szívélyes légkörű találkozón — amelyen jelen volt Nagy Gyula evangélikus püspök, az EEK teológiai tanácsadója — esz­mecserét folytattak a különböző társadalmi rendszerű országok és az egyházak közös felelősségéről az enyhülési folyamat erősítésében. A müncheni magyar református gyülekezet Lázár József Csaba sze­mélyében új lelkipásztort választott. Kéthavonta — részletes tanterv alapján - továbbképzést rendeznek a balatoni nyári táborokban magyar nyelvet és magyarságismeretet tanító pedagógusok számára. Legutóbb a Váci Mihály nevét viselő budapesti általános iskolában került sor a be­mutató tanításra FOTO: BALÁZS ADAM 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom