Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-02-16 / 4. szám
íM ztiM) RÁTONYI DEDIKÁL... VAN MÁR PROGRAMJA? BOSSÁNYI-HAGYATÉK BAJÁNAK Megkapó jelenetek tanúja voltam az egyik budapesti könyvesboltban, mialatt Rátonyi Róbert színművész dedikálta kétkötetes, frissen megjelent Operett című könyvét. A vásárlók könnyes szemmel köszönték meg a dedikációt és régi emlékeiket idézték fel felejthetetlen színházi estékről: „Én még láttam a Király Színházban Lábass Jucit...” „Mennyit tapsoltam Kosáry Emmynek meg Latabár Kálmánnak!” „Fedák Sári volt a kedvencem .,De nemcsak idősek álltak sorba, hanem fiatalok is. A 845 oldalból álló, gazdag képanyagot is tartalmazó munkában Rátonyi megvédi a műfajt és valótlannak tartja azt az állítást, miszerint az operettnek nincs jövője, hogy a musical legyőzte az operettet. A musical az operett édes gyermeke. Egy gyermeket pedig nem lehet úgy felnevelni, hogy közben a papát agyonütjük. Rátonyi 1792-től, az operett megszületésétől tárgyalja a témát, és ír a francia és osztrák operettről is. Elemzi a primadonnák pályafutását Blaha Lujzától Honthy Hannáig, Küry Klárától a Fővárosi Operettszínház mai népszerű sztárjaiig. Sok mindent megtudunk a szerzőkről, Lehár Ferencről, Kálmán Imréről, Huszka Jenőről, Zerkovitz Béláról, Ábrahám Pálról, Lajtairól, Brodszkyról, Fényes Szabolcsról. Felelevenedik Kacsóh Pongrác alakja s a János vitéz története. Az Operett-kötetek szerzőjének gazdag háttere volt munkája megírásánál. Rendelkezésére állt igen tekintélyes saját gyűjteménye, valamint a Magyar Színházi Intézet hatalmas anyaga. Bizonyára sokan kíváncsiak arra, hogy mióta ír a ma is népszerű, főleg jellemszerepeket játszó operettszínész-táncoskomikus. Azt vallja, hogy tizennégy éves korától kezdve, naponta reggel hat és tíz óra között dolgozik. De rajongása a színház iránt régibb keletű. Négyéves volt, amikor először vitték el a Király Színházba. Tizenhárom évesen már látogatta az egykori Teleki-téri ócskapiac standjait, ahol kiolvasott, gyűrött Színházi Élet és Délibáb című lapokat vásárolt magának a zsebpénzéből. És elkezdett jegyzete-RÁTONYI RÓBERT OPERETT II 7FNF.MI KIADÓ b' 1 két készíteni az operettről. Felnőtt korában szívósan nyomozott színészek, szerzők, rendezők, színigazgatók örököseinél, családtagjainál. Meglett az eredménye. Az Operett köteteiben feltárul előttünk az egykori Népszínház világa éppen úgy, ahogy a Budai Színkör, a Népopera vagy Beöthy László világa. Bilicsi Tivadar, Delly Ferenc és sok más bonviván elevenedik meg Galetta Ferenccel együtt... — Igyekeztem mindenkit megemlíteni, és nem bántani senkit — vallotta Rátonyi a könyv megjelenése után. — 1942-től sorsom és jó szerencsém úgy hozta, hogy hosszú időre eljegyeztem magam az operettel, és huszonöt évig tevékeny részese lehettem a magyar operettszínjátszásnak. így elkerülhetetlenül én is szerepelek a második kötetben — védekezik. — Talán sikerült fellebbentenem a fátylat, mely ma már kissé túlzottan ráborult mindarra, amit úgy hívunk: operett. Rátonyi újabban színpadi szerzőként is jeleskedik, mint a Thália Színház műsoranyagának egyik bővítője. A népszerű színész-írónak az Operett című műve előtt már három könyve aratott sikert: Az operett csillagai, a Ne vegyék komolyan és a Fejvadászok. És most dolgozik legújabb könyvén, amelynek címe: Szeretném, ha szeretnének. KRISTÓF KÁROLY Van már programja szabad szombatra? — kérdezi a kéthavonta megjelenő hatvannégy oldalas Szabadidő Magazin — és ez nem költői kérdés, mert mindjárt válaszol is rá. A Szabadidő Magazin hétvégi programszolgálata minden korosztálynak, minden szombaton 8-13 óráig válogatott, változatos és vidám időtöltést kínál a 830-122 telefonon. Nincs tehát gond, ha a kedves olvasó az év bármely szakában a házunk táján történetesen nem tudja, hogy szombatonként mivel üsse agyon az idejét. Még nyerhet is a szerencsésebb je: minden ötödik telefonáló kétszemélyes belépőt kap egyegy színházi előadásra vagy más színvonalas szórakoztató műsorra. S most lapozgassuk a magazint! Gazdag tartalma miatt csupán néhány címszóra utalhatunk. Díjtalan „Kapcsolatkereső” szolgálata egyre népszerűbb. (Jóllehet azokat a leveleket, amelyek tartalma a házassági hirdetés rovatába kívánkozik, a magazin nem közli.) A felnőtteknek gyerekekről című rovata sok jó tanácsot ad a kicsinyek és nagyobbak foglalkoztatására, de nem feledkezik meg a harmincon felüliekről sem: a magányosok ismerkedésének lehetőségeit vizsgálja. És igazán nem célzatos a Sportrovatból idézett cikkcím, ami idekívánkozik: „Az életkor nem akadály” — különösen akkor nem, ha a beszélgetőpartner a 91 éves dr. Szabó József nyugalmazott jogász, az 1912-es stockholmi olimpia egyik ezüstérmese. A továbbiakban : rengeteg kép- és keresztrejtvény, képes kvíz, tesztek, rejtvényes barangolás szerte a hazában: sorozat a fotózás hőskorából és egyéb érdekességek, hobbik. A sakkrovat vezetője Szabó László nemzetközi nagymester régi híres játszmákat elemez, a bridzsrovatot Zánkay Péter jegyzi. Már csak egy kérdés: hogy hol lehet a lapot megrendelni? Válaszunk : jóformáin az egész világon. — h — Évekkel ezelőtt lapunk már bemutatta Bossányi Ervin festőművészt, színes reprodukciókon csodálhattuk néhány híres alkotását. Szó esett arról is, hogy hagyatékából több festmény — fia, Jo Bossányi ajándékaként — a bajai múzeumba került. A közelmúltban a művész textilgyűjteményének egy része tért haza Bajára. Bossányi Ervin 1891-ben Rigyicén született, de bajainak vallotta magát, hisz gyermek- és ifjúkorának minden szabad idejét itt töltötte nagyszüleinél, rokonainál. Bár 1919-től Németországban, 1934-től pedig Angliában élt, a kapcsolat sohasem szakadt meg az itthoniakkal. Időskori festményein is visszatérnek magyarországi emlékei. Legnagyobb sikereit színes — saját kivitelezésű — üvegablakaival érte el. Ilyenek láthatók például a Tate Galleryben, a Canterbury székesegyházban, a washingtoni katedrálisban, több dél-afrikai templomban. Mint fiatal festő sokat dolgozott Baja környékén, s itt bűvölték el a népi szőttesek, kézimunkák. Ha tehette, megszerezte a legszebb darabokat, és 1975-ben bekövetkezett haláláig őrizte azokat. Jo Bossányi úgy döntött, hogy a Baja környékéről származókat a Türr István Múzeumnak, a többit pedig a British Múzeum néprajzi osztályának, a Mankind Múzeumnak ajándékozza. Az átadásra Windsorban került sor. A mintegy 40 darabból álló hagyatékot Baján is bemutatták. A gyűjtemény kisebb része a Sárközből, pontosabban annak Bács-Kiskun megyébe átnyúló részéből, Szeremle és Érsekcsanád falvakból származik. A többség azonban Hercegszántóról, s ezek sokac ingek és gyapjú szőttesek. A sokacok kötényeiket, ágy- és asztalterítőiket „torontói” technikával gyapjúból szőtték, csak az első világháború után jelent meg náluk egy új stílus. Tekintve, hogy Bossányi több mint 70 évvel ezelőtt szerezte meg ezeket, a régi stílus legszebb darabjaihoz jutottunk hozzá. A Mankind Múzeum konzervátorai az átadás előtt a textileket kitisztították, a kisebb hibákat kijavították, s most a színek és a régi motívumok eredeti szépségükben ragyognak. DR. gOLyMOS EDE múzeumigazgató 1. Festett fadoboz Szeremléről, fejdíszek tartására 2. Hercegszántói sokac gyapjúkötény emberábrázolással 3. Sokac gyapjúteritö-részlet Hercegszántóról A SZERZŐ FELVÉTELEI 2 JVi- * »• o m« o** y\ / X P *ö fut' + » iP , iöo oojl MIBikvl' -18
