Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-11-23 / 24. szám
MAGYAR-ANGOL „lord” címet sem szokták viselni — Káldor pedig a legcsekélyebb akcentus nélkül beszéli a „pesti tájszólást”.) — Min dolgozik most profeszszor úr? — Hicksről írok egy előadást, meg egy cikket is csinálok az Akadémiának. — Önt gyakorta kérdezik a brit gazdaságról és a világ helyzetéről is. Mit válaszol mostanában, hogyan látja a jövőt? — Nem tudom. Félek a nagy depressziótól. . . Egyébként senki nem tudja mi lesz. Soha nem volt még ilyen helyzet, hogy ne lehessen megjósolni, felfelé, vagy lefelé megy a konjunktúra. Rengeteg a munkanélküli, Nagy-Britanniában az emberek 13 százalékának nincs munkája. Aki nem munkanélküli, az jól keres, a reáljövedelme évről-évre emelkedik. A háború előtt a munkanélküliség hatalmas feszültségeket teremtett, most nincs ez a nagy feszültség. Ezt sem értem. Talán a segélyrendszer az oka, az a segélyrendszer, ami szétrombolja az embert. Kijönnek a fiatalok az iskolából és 30—40 százalékuk nem talál állást. Ha nem tudnak elhelyezkedni, két hét múlva kapják már a segélyt. Akár három-négy évig is ebből élnek. Nem dolgoznak, nem tanulnék, csak járkálnak az utcán, hozzászoknak, hogy nem kell dolgozni, a tengődésre munka nélkül is futja. — Hová vezet ez? — Nem tudom. Csak azt látom, hogy a torykat ez nem érdekli és a Munkáspárt sem veszi komolyan a szociális követeléseket. Én mindig labourista voltam, de egyre több a kételyem az állami gazdálkodásról. Az állami vállalatok nem szuperálnak olyan jól, mint a magánvállalatok. A gyáripar pedig már senkit nem érdekel. Ót éve úgy volt. hogy tönkremegyünk, de akkor olajat találtunk. Hogy most mi lesz? segít az Isten. Igen, azt hiszem ő az egyetlen szövetségesünk. Ez hatásosan hangzik, ugye? OXFORD, KÖNYVTÁR Kathy Evans, alias Róbert Kati igazi angol asszony. Angol aszszony megjelenésében, modorában, járásában, a hibátlanul beszélt nyelv miatt. De Kati ugyanakkor magyar asszony. Nemcsak a gyökerek erős tartásában él, hanem „magyar szakos” az oxfordi Bodleian könyvtárban. Ez a kollégiumi könyvtár olyan, ahogy „a nagykönyvben meg van írva”. Évszázados épület, csodálatos faragott bútorok, ódon könyvek. Az idő e falak között időtlenné válik. Katalin asszony 1969 óta él Oxfordban. Feleségnek jött ide, (két gyerek anyja) — s most a könyvtár magyar anyagát gondozza. Szíves fogadtatást készít elő, az olvasóterem hátsó asztalán igazi csemegék sorakoznak. Pázmány Péter „Az isteni igazságok vezérlő hatalma” című könyvét 1625-ben hozta Oxfordba egy Bakai nevű kassai diák. (Milyen jellemző és érdekes apróság! A református diák az ellenreformáció vezéralakjának művét tette csomagjába.) A könyv állapota nagyszerű, lapjai fehérek. „Szemben az Élet és Irodalom című újsággal — mondja Kathy Evans —, mert annak lapjai bizony három hónap után sárgák”. Más. Az asztalon levelek tornyosulnak. Egy angliai asszony, bizonyos Linda White és egy magyar honvédtábornok özvegyének levelezése; a Bach-korszak tükörképe. A levelek mind magyarul íródtak, Linda White Magyarország, és személy szerint Kossuth iránti rokonszenvből megtanult magyarul. ANGOL-MAGYAR Bármennyire meglepő első hallásra, a hazánk iránti érdeklődésnek ma is vannak Linda White-féle megnyilvánulásai. Sőt azt mondhatjuk: az érdeklődés ma szélesebb, és intézmények szolgálják kielégítését. Peter Sherwood (szüleivel gyerekként jött Magyarországról Nagy-Britanniába) a londoni egyetem szlavisztikai és keleteurópai intézetében tanít. Ennek az intézetnek háromszáz hallgatója van, s közülük 10—15-en tanulnak magyarul. Van közöttük olyan (P. S. szavaival: „sült angol” .. .), aki Deák Ferencről írta doktori disszertációját. Ám ez a brit fiatalember valószínűleg igazi feltűnést keltene akkor, ha mondjuk egy budapesti üzletben kérne valamit. Az ifjú tanár ugyanis a XIX. századi magyar nyelvre tanította meg. Akad olyan angol diák, aki Mátyás udvaráról írt dolgozatot. A „miértre” Sherwood sem tudja a pontos választ. A hallgatók egyik felénél kimutatható a magyar háttér (magyar ősök. vagy magyar házastárs), a másiknál azonban nem. Ők volnának a White-utódok ? Péter László, aki történelmet tanít ugyanebben az intézetben, szavaival csak alátámasztja: nem kicsi az érdeklődés irántunk. Mindenfajta kommentár helyett hadd idézzünk „A Habsburgmonarchia története 1790—1918” című előadás-sorozat hosszú címjegyzékéből : — A magyar nacionalizmus fejlődése 1790 után; — Kossuth Lajos politikája; — Tisza Kálmán rendszere; — A nemzetiségi kérdés Magyarországon. S mutatóba egy-két vizsgakérdés: — A „magyar nemzet” (ez így, magyarul szerepel a tételben) a XVIII. század végén csak társadalmi osztály és még nem nemzet. Vitatkozzon ezzel az állítással és fejtse ki véleményét; — Elemezze azokat a körülményeket, amelyek 1848 márciusában Batthyányi grófnak a magyar minisztérium élére történt kinevezéséhez vezettek; — Mennyire volt sikeres tábornok Görgey Artúr? — Az Ausztriával fennálló gazdasági kapcsolat segítette, vagy hátráltatta-e Magyarország iparosodását a XIX. század második felében? Véleményét történészek eltérő nézeteit felhasználva fejtse ki. Ennyit ízelítőül. A vizsgatételjenv7.plc készült 1985-ben, brit diákoknak. Peter László egyébként úgy látia, hogy Magyarországnak 1907 óta nem volt olyan jó sajtója Nagy-Britanniában, mini manapság, elismerik az ország politikai, gazdasági fejlődését egyaránt. „Hivatásos” és értő olvasó, — szavait ezért nyugtázzuk csöndes, jóleső érzéssel. S nemkülönben örüljünk annak, hogy az angliai magyarok is büszkék erre. HALÁSZ GYÖRGY A SZERZŐ FELVÉTELEI 10
