Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-10-12 / 21. szám
1. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete ülése a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. (A háttérben Amerigo Tot alkotása.) 2. Havasi Zoltán, a Széchényi Könyvtár megbízott főigazgatója megnyitja a tanácskozást. Mellette Randé Jenő, a Magyarok Világszövetsége főtitkára 3. A találkozó plakátja 4. A tanácskozás szünetében 5. Gosztonyi Péter, a Svájci Kelet-Európai Könyvtár ügyvezető igazgatója 6. Basa Molnár Enikő (USA), a Washingtoni Kongresszusi Könyvtárból 7 Oroszlán Judit (USA), a Washingtoni Kongresszusi Könyvtár munkatársa 8. Köpeczi Béla művelődési miniszter üdvözli a tanácskozást FOTO: GABOR VIKTOR f ovács László amerikai könyvtárkutatóval nemrégiben az Anyanyelvi Konferencián találkoztunk. — Mire használta fel a két konferencia közötti időszakot? — Veszprémből — egy meghívásnak eleget téve — Debrecenbe utaztam, ahol a Tudományegyetem és a Református Kollégium könyvtárát látogattam meg. Ezután szülővárosomat, Hódmezővásárhelyét kerestem fel. Volt tanárokkal, diáktársakkal, barátokkal találkoztam. Idei „körutam” utolsó állomása Budapest volt. A legtöbb időt itt a Széchényi Könyvtárban töltöttem. Rendkívül nagy előrelépést jelent, hogy a világ különböző helyein lévő hungarika-anyagot „egy tető alá” lehet hozni. — ön az elmúlt években az amerikai könyvtárak magyar gyűjteményeit mérte fel. „Vándor könyvkutatónak” nevezi magát... — Minden évben felkeresek két-három könyvtárat. Néha csodálatos dolgokra bukkan az ember, mint például Thuróczy „Krónikájára”. Sokszor elmondom kollégáimnak, hogy ez a krónika, amelyet 1488-ban adtak ki, körülbelül egybeesik azzal az időponttal, amikor Columbus bárkáit készítették. Tehát félezer éves nemzeti kincseinkből az Egyesült Államokban négyet találtam. Élményszámba megy ezek kézbevétele. Sajnos nem sok könyvtárnak van lehetősége arra, hogy magyar szakkönyvtárost tudjon alkalmazni. Éppen ezért a könyvállomány sokhelyütt nincs megfelelően gondozva. Az egyik könyvtárban például a régi magyar nyomtatványokat igen rossz körülmények között találtam: a hőmérséklet 40—45 fok körüli volt, a páratartalom 100 fokos. Ezen változtatni kellett. A könyvtárigazgató a kérésemre megfelelő védettségű helyre helyeztette át ezeket a ritkaságokat. * Dr. Rajnai Margit Franciaországból, a Sorbonne Egyetem Könyvtárából érkezett. — Milyenek a benyomásai? — Nagyon kellemesek. Gyönyörű a Széchényi Könyvtár új épülete. Igaz, én nagyon sok emléket találtam volna a Múzeumkerti épületben, de el tudom képzelni, hogy a magyar kollégáknak mennyivel könnyebb itt dolgozni. — Előadásában ön a Sorbonne Egyetem Könyvtárának magyar anyagáról beszélt. — Nagy meglepetéssel tapasztaltam, hogy a Sorbonne hatalmas, hárommillió kötetet tartalmazó könyvtárában értékes magyar könyvek bújnak meg. Ez még az évtizedek óta ott dolgozó kartársaknak is meglepetés volt. — Milyen szempontok alapján dolgozza fel ezt a gyűjteményt? — Mindenben igyekszem alkalmazkodni az Országos Széchényi Könyvtár 1977-es hungarika-meghatározásához. Ezt én magam fordítottam le franciára. * Buttler Erwin a New York Public Library könyvtárosa. Ö vásárolta hosszú évtizedeken keresztül a könyvtár számára a magyar nyelvű könyveket. Tapasztalatait ,,A magyar könyvkiadás 25 éve (1960—1985-ig) — egy idegennyelvű könyvtáros szemével” című előadásában ismertette. — Óriási fejlődést látok a könyvkiadás terén technikailag is — hangsúlyozza Buttler Erwin. — A könyvek kötése, a papír minősége például összehasonlíthatatlanul jobb ma, mint korábban. — Mely hazai könyvek keltenek érdeklődést az Egyesült Államokban? — Olyan íróknak a művei, akiket a hazai közvélemény is jelentősnek könyvel el. A regényirodalomból összeállítottam egy listát, amelyet megvételre ajánlunk a közkönyvtáraknak: Csoóri Sándor, Fekete Gyula. Fekete István, Galgóczi Erzsébet, Gerencsér Miklós. Illyés Gyula, József Attila, Kós Károly műveit. * — Mit olvasnak szerte a nagyvilágban a magyarok? — kérdem Gereben Ferenctől, az OSZK tudományos főmunkatársától. Az ő szerkesztésében készült a Határon túli magyarság olvasáskultúrája című tanulmánykötet. — Hadd hívjam fel a figyelmet — mondja Gereben Ferenc — egy szembetűnő jelenségre. Ügy tűnik, hogy a határokon túl élő magyarok olvasáskultúrája valamelyest konzervatívabb, mint a magyarországi magyaroké. Ebben rendkívül sok értékőrző mozzanat van. Ügy tűnik, mintha a határokon túl élő magyarok hűségesebbek maradtak volna nemzeti klasszikusainkhoz. Dél-Szlovákiában például az olvasottsági lista a következő nevekkel kezdődik: Mikszáth, Petőfi, Gárdonyi, Móricz. Nagyon hasonlít ehhez az erdélyi lista is. Itt már megjelenik Tamási, Sütő is. Az ausztriai magyaroknak az olvasottsági listája ehhez nagyon hasonló, ám Németh László Jókai után a második helyen áll. Nyugaton Márai Sándor, Krúdy Gyula, Passuth László a sorrend, utána Illyés Gyula következik, majd szintén Németh László, végül Déry Tibor. Tehát a klasszikusok iránti — a hazainál nagyobb — vonzódás a határokon túl egységesnek mondható. A. K. — B. K. 7
