Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-09-21 / 19-20. szám

Bényi József KULTURÁLIS Most volt 10 éve annak, hogy Helsinkiben 33 európai állam, valamint az Egyesült Álla­mok és Kanada aláírta a több éves tanácsko­zássorozat eredményeit összefoglaló Záróok­mányt. Ez a dokumentum elvi és cselekvé­si keretet adott, azt ígérte, hogy a 35 részt­vevő állam kapcsolataiban megerősödik majd a politikai biztonság és minden területen nö­vekedni fog az összeurópai együttműködés lehetősége. „Nemcsak a Záróokmány szavait tartjuk szem előtt, hanem szellemét is" Magyarország mindebben mélyen érdekelt. Múltunk is tanít bennünket, 1100 éves euró­pai történelmünk tanulságai, csodálatos, oly­kor tragikus eseményei. A levont tanulságok nyomán, most új úton járva, számunkra a béke, a biztonság, a barátság és az együttmű­ködés hosszú távú politikát jelent. Ezért vol­tunk egyik kezdeményezője az európai biz­tonsági értekezlet összehívásának, ezért va­gyunk eredményeinek védelmezői között. Igyekszünk elősegíteni a Helsinkiben aláírt ajánlások egyidejű, kiegyensúlyozott valóra­­váltását. Nemcsak a Záróokmány szavait tart­juk szem előtt, hanem szellemét is, számos esetben többet tettünk, mint amit a Záróok­mány szövege ajánl, viszonosságot sem igé­nyeltünk cserében. Helsinki, mindent összefoglalva, megegye­zésre törekvést jelent, a különböző társadalmi rendszerű országok között erősíti a politikai bizalmat, bátorítja az együttműködést. Ami­kor a Záróokmányt és a Helsinkiben megin­dult politikai folyamatot védjük, legfontosabb nemzeti érdekeinket szolgáljuk. Nálunk ugyanis — sokszor jobban, mint más országban — helyzetünk és adottságaink folytán kivételes fontossága van a külkap­­csolatoknak. Sajátos körülmény már az, hogy a magyarok egyharmada nem az anyaország­ban lakik. Ilyen az is, hogy nemzeti jövedel­münk fele külkereskedelmünkből származik. A Helsinki Záróokmányt aláíró országokkal folyik külkereskedelmünk több mint 80 szá­zaléka. Kivételes, hogy a lakosság számát jó­val meghaladó külföldi látogató, turista tö­meget fogadunk országunkban évente. 10 és fél millió magyarból 5 millió fordul meg évente külföldön a legutóbbi esztendők visz­­szatérő számadata szerint. Minden szomszé­dos ország állampolgára vízum nélkül láto­gathat Magyarországra. A magyar televízió­tulajdonosok 70 százaléka külföldi programo­kat is láthat. Hazánkban rendkívül erős a külföldi kul­turális jelenlét. A mi nyelvünket viszont csak kevesen beszélik. Ahol a magyar kultúra „nyelve” nemzetközi, így például a zenében, a képzőművészetben, ott alkotásaink elisme­rést keltenek. Máshol, például az irodalomban, Dr. Bényi József külügyminiszterhelyettes, a Kulturális Fórumon résztvevő magyar küldöttség helyettes vaze­­tője a nyelv korlátáival találkozunk. A Záróok­mánnyal összhangban partnereinktől kor­mányzati támogatást igénylünk, ahogyan mi adunk számukra azért, hogy az egymás nyel­vén kiadott irodalmi művek száma kölcsönö­sen bővüljön. A kulturális jelenlétben ugyanis olyan elfogadhatatlanul nagy különbség van hátrányunkra a nagy nyugati országokban, hogy az már nem csak politikai kérdés, ha­nem olykor nemzeti önérzetet sért. „Részesei voltunk és vagyunk az európai folyamatoknak" Mindez mutatja, hogy részesei voltunk és vagyunk az európai folyamatoknak, azok aka­runk maradni. Élvezői szeretnénk lenni a helyzet javulásának, e helyett az utóbbi esz­tendőkben a politikai okokból támasztott akadályok, tiltások terheit érzékeljük. Volt, amikor a Helsinkiben született nem­zetközi okmány értékét vonták egyesek két­ségbe, sőt politikai össztűz célpontja lett. Volt, amikor a nemzetközi feszültség mérete tette kérdőjellé az elkezdett politikai folya­mat erejét. Az idő múlása, a mindennapok kapcsolatai azonban igazolták értékét és ere­jét. Azt mindenekelőtt, hogy a 35 ország kap­csolatai közösen kidolgozott alapelvekre tá­maszkodnak, kapcsolatrendszerük elképzel-FÓRUM hetetlen nélkülük. Nemrég, az aláírás 10. év­fordulóján a 35 ország külügyminisztere adott értékelést Helsinkiben a Záróokmányról. Egy sem tudott jobbat ajánlani az elfogadott ve­zérlő elveknél. Nincs ésszerű alternatívája. Épp ezért egybehangzó véleménnyé alakult az, hogy ezek fenntartása és gyakorlati érvé­nyesülése minden államra felelősséget ró. „A továbblépés közös érdek" Helsinki nemcsak kivételesen fontos tör­ténelmi okmányt jelent, hanem egy olyan politikai folyamat megindítója lehet, amely — közös akarattal — új korszakot nyithat a há­borúk sorozatától szenvedő emberiségnek. A Záróokmány mindenki számára előnyt és se­gítséget ad, aki alkotó módon jobbá szeretné tenni a nemzetközi viszonyokat, gazdagabbá a kétoldalú államközi kapcsolatokat. A továbblépés közös érdek és közös elha­tározás. Már a Záróokmányban hangsúlyt ka­pott. Közös egyetértés vezetett el ahhoz is, hogy a kulturális együttműködés és csere továbbfejlesztésének módját a résztvevő ál­lamok külön összejövetelen vizsgálják meg. Ennek nyomán a 35 állam madridi érte­kezletén — többek között — arról hoztak ha­tározatot, hogy Budapesten összehívják az európai Kulturális Fórumot. Ezen — a mad­ridi mandátum szerint — a kormányok kép­viselőin kívül jelen lesznek a résztvevő ál­lamok kiemelkedő kulturális személyiségei. Először vizsgálja külön konferencia a kultú­ra kérdéseit. Első esetben találkoznak a 35 ország képviselői a Varsói Szerződés egyik tagállamának fővárosában. „A kultúra, a művészet, az irodalom mindig túllépett a határokon, összekötött embereket, népeket, országokat" Nem tagadom el a jóérzést, amellyel a 34 ország megtisztelő felkérését fogadtuk, majd meghívásunkat bejelentettük. Szövetségese­ink és partnereink elismerését látjuk ebben. Azt, hogy hazánk belső fejlődését ismét jól érzékelhetően nemzetközi tekintélyünk növe­kedése kíséri. Azt, hogy ezzel elismerést kap a magyar kultúra értékes hozzájárulása az európai civilizáció fejlődéséhez. Mindez tá­volról sem a kérkedés hangja. Reméljük, sze­retnénk csupán, hogy a magyarok, akárhol élnek is, jóérzéssel fogadják a tényt. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom