Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-09-21 / 19-20. szám
BUDAPEST, 1985 Házigazdaként különös felelősséget érzünk a Kulturális Fórum sikeréért, szerény erőnkkel mindig ott akarunk lenni, ahol ezért dolgoznak. S ez sokkal több a jogos nemzeti presztízsnél. A kultúra, a művészet, az irodalom mindig túllépett a határokon, összekötött embereket, népeket, országokat. Az európai kulturális együttműködés fontosságáról már különböző nemzetközi tanácskozásokon szó esett, sőt a népek békevágya sokszor a kulturális kapcsolatok erejében látott eszközt a háború elhárítására. Történelmi érdekesség, hogy 1936-ban a Népszövetség szellemi együttműködéssel foglalkozó bizottsága épp Budapesten hívott össze nemzetközi találkozót a szellemi együttműködés elmélyítésére. Szavát akkor elfojtotta az erősödő fasizmus és a Népszövetség politikai korlátái eleve reménytelenné tették az ügy sikerét. Pedig a tanácskozás résztvevői között ott voltak a legnagyobbak közül: például Magyarországot Bartók Béla képviselte, Németországot Thomas Mann, Franciaországot Paul Valéry és Georges Duhamel, Csehszlovákiát Karel Capek. Az 1985. évi Kulturális Fórumnak, amely teljesen megváltozott világban találkozik, de hasonlóan veszélyes időszakban, emlékeznie kell arra, hogy Thomas Mann a „humanizmus militáns szellemében” látott gátat a fenyegető háború erőivel szemben. Ha ez a szellem, a múlt tanulságaival és a jelen realitásaival együtt, jelen lesz az 1985. október 15-e utáni hat hét alatt Budapesten, akkor e tanácskozás most segíthet a háború? veszély csökkentésében, megerősítheti az európai kulturális együttműködés politikai alapját, Európa kulturális identitását és biztató jelt adhat a feszültség évei után jó híreket váró európai közvéleménynek. Nem kétséges ugyanis az, hogy a Kulturális Fórum — a Helsinkiben 10 évvel ezelőtt megindult folyamat részeként — tárgyalási témáiban kulturális jellegű lesz, de légkörét, sikerét, eredményességét majd a politikai szándékok döntik el. Örömmel várjuk a résztvevő államok küldöttségeiben a kiemelkedő, neves kulturális személyiségeket, az irodalmi és művészeti világ nagyjait. Tudjuk, hogy a kulturális alkotás, terjesztés és együttműködés kérdéseiben még nemzeti keretekben is nehéz egyetértésre jutni, hát még 35 ország véleményében, szándékában konszenzust elérni. E konszenzushoz ily módon bizonyára viták vezetnek el. A cél fontossága azonban mindenki számára nyilvánvaló és a pozitív szándékok ereje remélhetően átsegít bennünket az értékelésben, elképzelésekben jelentkező nézeteltéréseken. Az előkészítő értekezlet döntése szerint a Kulturális Fórum a tárgyalás összegezéseképp megfogalmazza majd következtetéseit. Azt hiszem a szellemi élet kiválóságai nem adhatnak elutasító választ arra, hogy lehetséges-e előrelépés a kulturális kapcsolatokban. A Kulturális Fórum adta lehetőségek kihasználásra várnak, az összeurópai kulturális együttműködés jelentősen gazdagítható, s így a Helsinkiben megindult politikai folyamat pontosan mérhető gyakorlati következményeket hozhat. „Az előkészítő értekezleten minden állam hangoztatta érdekeltségét a sikerben" Nem illúzió, hanem a kor realitásai diktálnák, hogy az kapjon hangsúlyt, ami a konfliktusoktól, ellentétektől súlyosan terhes világunkban előrevisz bennünket, kifelé a mostani helyzetből, amelyikben közel van a mindent elpusztító nukleáris háború veszélye. A kultúra szavának ebben szerepe lehet, a kiemelkedő kulturális személyiségek mindig a kapcsolatok és a jó viszony hirdetői, elkötelezettjei voltak. Tudjuk azonban azt is, hogy a Kulturális Fórum része a nemzetközi politikai viszonyoknak, s elháríthatatlanul tükrözni fogja a világ állapotát. Miután ebből nem hiányzik a politikai rossz-szándék, zavarkeltő kísérlet, a Kulturális Fórum nem lehet eleve mentes ilyenektől. Minden résztvevő állam felelős azonban azért, hogy ezekből mennyit enged eljutni a Kulturális Fórumra. A világ mai állapotában megvannak a javulás jegyei is. A Kulturális Fórum kapcsán az, hogy az előkészítő értekezleten minden állam hangoztatta érdekeltségét a sikerben. Azóta is ezt halljuk minden résztvevő állam részéről kétoldalú külügyminisztériumi konzultációk során. Az bizonyos, hogy a 35 állam együttműködésének bővülése csak a Záróokmány keretei között képzelhető el. Növekszik az igény, hogy ez minél gyakorlatiasabb formákat öltsön, kiegyensúlyozott legyen, minden területre kiterjedjen. A Kulturális Fórum eredményessége segíthetné azt, hogy később más kérdésekben, mindenekelőtt a gazdasági-kereskedelmi téren, szintén esetleg hasonló fórumok keressék a javulás útját. „A legalkalmasabb részterület az előrelépésre az összeurópai kulturális együttműködés lehet" A Kulturális Fórumot 1985. októberében kedvezően segítheti annak politikai előszele, hogy novemberben a világ sorsát, a nemzetközi viszonyok stabilitását alapvetően befolyásoló találkozó lesz Genfben Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan között. A jelenlegi nemzetközi politikai körülmények, mint azt események mutatják, nem teszik lehetővé, hogy a Záróokmány teljességében előrelépjünk. De a sikertelen konferenciák sem adnak előnyt senkinek sem. Az egymás belügyeibe való beavatkozást megkísérlő terméketlen viták folytatása sem. (A legalkalmasabb részterület az előrelépésre az összeurópai kulturális együttműködés lehet.) A tavaly őszi előkészítő értekezleten megszületett a Fórum napirendje és munkarendje. E szerint a hathetes munkát majd a magyar küldöttség vezetője nyitja meg. Magyar elnökökkel kezdődnek a munkabizottságok ülései is. Az ügyrendet már 12 éve, még a Záróokmány előkészítésekor dolgozták ki, azóta egy hosszú Konferenciasorozat tevékenységéhez adott eljárásjogi keretet, ez érvényesül majd Budapesten is. Túl az általános érdeken, amely a Kulturális Fórum sikeréhez fűz bennünket, eredményét számos javaslattal kívánjuk majd előmozdítani. Ez idő szerint a magyar kultúra legjobbjait hallgatjuk meg. Több mint száz nemzetközi hírnevű kulturális személyiségünk mond véleményt mindarról, amit előterjesztünk a konferencia plenáris és munkabizottsági ülésein. A Kulturális Fórum négy munkabizottságban tárgyal arányosan tagolt és kiegyensúlyzott módon a fontos részletekről: az elsőben a képző- és iparművészetről (festészet, grafika, fotó, szobrászat, formatervezés, építészet, műemlékvédelem); a másodikban az élőadóművészetről (színház, tánc, népművészet, zene, film, a rádió és a televízió kulturális műsorai); a harmadikban az irodalomról (irodalom, könyvkiadás, műfordítás, a kevéssé elterjedt nyelvek támogatása); a negyedikben egymás kultúrájának ismeretéről (kutatás, művészeti képzés és nevelés, könyvtárak, kulturális örökség, a kulturális sokszínűség és eredetiség megőrzése, múzeumok, kiállítások). „Dolgozunk a KuWá'is Fórum sikeréért" A Kulturális Fórum idején — de annak szervezett keretein kívül — több magyar kulturális intézmény, együttműködve a 35 ország hasonló intézményeivel, rangos nemzetközi seregszemlét szervez. A résztvevő államok érdeklődése a meghirdetett programok iránt igen nagy. Tervezünk televíziós gálaestet, már folyik minden héten a résztvevők televíziói által felajánlott filmek vetítése, rangos képzőművészeti, valamint bélyegkiállítás lesz, egyik filmszínházunkban pedig a résztvevő országoktól kapott filmeket fogják bemutatni. Mindent összefoglalva: a 35 résztvevő állam egyikeként — de a házigazda külön felelősségével — dolgozunk a Kulturális Fórum sikeréért, szeretnénk, ha ez nyugodt, tárgyszerű és eredményes nemzetközi összejövetelként maradna meg a történelem emlékezetében. 23
