Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-09-21 / 19-20. szám
A PIACRA FIGYEL VE Magyar Agrárszakemberek Tudományos Találkozója Hat szekcióban, két napon át tanácskozott a budapesti Kertészeti Egyetemen százhúsz magyar agrárszakember; hazaiak és külföldön élők, tizenkét országból. A Magyar Fórum kezdeményezésére, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület közreműködésével ismerkedtek egymás tudományos eredményeivel, nézeteivel a tanácskozás címének — „A mezőgazdaság fejlesztésének fő irányai" — szellemében. S a fő irányt — mint kiderült — igen markánsan és egyre közvetlenebbül a piac szabja meg, itthon és külföldön egyaránt. Ez a piacra, azaz a végtermékek eladhatóságára, gazdaságos megtermelhetőségére való figyelés nem csupán természetes helyén, az agrárgazdasági szekcióban volt megfigyelhető; az állattenyésztők, a növénynemesítők, a laboratóriumokban dolgozó szakemberek sem kerülték — kerülhették — ki a gazdasági-érdekeltségi mozgatókat. „Ami körünkben elhangzik, anyanyelvűnkön hangzik el. Azon a nyelven, amely külföldről érkezett kollégáinkban is felidézi a család, az iskola, a gyermekkor emlékeit” — ezekkel a szavakkal utalt Dimény Imre akadémikus, a Szervező Bizottság elnöke, a Kertészeti Egyetem rektora a tanácskozás sajátos jellegére, arra, hogy a résztvevőket szakmai érdeklődésükön túl magyarságuk is összeköti. A szakmaszeretet, a hivatástudat mellett ez utóbbi kapocs is arra kell, hogy serkentsen — hívta fel a résztvevők figyelmét —, hogy bíráló megjegyzéseinket is őszintén tárjuk kollégáink elé. A fő referátumot Láng István akadémikus, az MTA megbízott főtitkára tartotta. Szólt globális problémákról, az élelmiszer-túltermelés és -hiány, a túltáplálkozás és éhezés együttes jelenlétéről, egy új nemzetközi termelési rend körvonalairól. Láng professzor a magyar mezőgazdaság eredményeit és gondjait öszszefüggéseiben mutatta meg. A termésátlagok látványosan növekedtek, hazánk az elmúlt évtizedek során önellátó, majd jelentős élelmiszerexportáló országgá vált. Az egy lakosra jutó mezőgazdasági termék tekintetében Magyarország Európában a harmadik lett, ugyanakkor a munka termelékenysége kisebb az élenjárókénál. A hetvenes évek végétől mezőgazdasági exportunkat a csökkenő jövedelmezőség jellemzi, mégis számítanunk kell az exportbevételének egyharmadát jelentő termékmennyiségre, mivel azt egyelőre nem tudjuk helyettesíteni más jellegű cikkekkel. Láng István szólt a mezőgazdaság környezetvédelmi vonatkozásairól: a — sajnos — már nálunk is előforduló savas esőkről; a nitrátos vizekről; a talajpusztulásról; arról, hogy a mezőgazdaság előidézője és szenvedője is a környezet károsodásának. A következő évtizedekben is a gabonatermesztés képviseli majd a legnagyobb súlyt a hazai mezőgazdaságban. S Láng professzor szerint nálunk is várható a biotechnológiai eljárások széles körű alkalmazása. Ezt követően a külföldi résztvevők köréből dr. Szabó-Pelsőczi Miklós (USA) és dr. Komáromi János (Svájc) beszélt. A New Yorkban élő agrárközgazdász a magyar élelmiszerexport amerikai lehetőségeiről, a zürichi állatorvos a Budapesti Állatorvostudományi Egyetemmel kialakult kapcsolatairól szólott. A szekcióülések őszintén vitázó, nyílt, jó légkörben folytak. A záró, plenáris ülésen ezt hangsúlyozták a szekciók elnökei, akik rövid összefoglalását adták a megvitatott témáknak. A növénytermesztés és -feldolgozás témakörében — mondotta Alexander Bánlaki professzor (Ausztria) — az előadások zöme négy haszonnövénnyel, a búzával, a cukorrépával, a burgonyával és a napraforgóval foglalkozott. Különösen nagy teret kaptak a minőség javításának kérdései, az értékesítés lehetőségei, valamint azok a korszerű módszerek — szövettenyésztés, génmanipuláció —, amelyekkel a korábbiaknál jóval gyorsabban lehet lényeges javulást elérni a fajták genetikai adottságaiban. Török Dénes professzor (Egyesült Államok) a talajtan, agrokémia és növényvédelem szekcióelnöke azt emelte ki, mint általa leszűrt fő tanulságot, hogy „a legfontosabb magyar termék a magyar tudományos géniusz”, amely a mezőgazdaság területén is sokat adhat a világnak. Ugyanakkor megjegyezte, hogy benyomása szerint — s e vélekedésében többen osztoznak —, mintha a kelleténél több ellenőrző fórum, nagyobb bürokrácia venné körül a tudományos műhelyeket, s ez lassítja az eredmények gyors gyakorlati hasznosítását. Az előadások témái közül azt emelte ki, amely a kiskertek, hobbikertek műtrágyázásával, permetezésével foglalkozott. A szekció véleménye szerint itt viszont éppenhogy elkelne a nagyobb ellenőrzés, mert az egészségre és a környezetre egyaránt ártalmas szerekkel sokan laikus módon, könynyelműen bánnak. Dr. Komáromi János (Svájc), az állategészségügyi szekció elnöke elmondta, hogy előadások helyett inkább vitadélutánt tartottak, s a résztvevők elsősorban a tömeges állattartásból fakadó állategészségügyi problémákat taglalták. Julius G. Nagy professzor (USA) az állattenyésztés és -feldolgozás szekción elhangzottakból elnöki öszszefoglalójában megemlítette: a szarvasmarha-tenyésztésben tovább kell fejlesztenünk a tej- és húsirányú szakosítást, kívánatos növelni a kérődzők arányát, s az állatnemesítésben élénkebb nemzetközi kapcsolatok szükségesek. Dr. Faust Miklós (USA) a kertészeti termesztés, feldolgozás szekcióban elnökölt. Mint mondotta, egyebek mellett a természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő, környezetkímélő termesztési módszerek álltak az érdeklődés középpontjában, valamint a gazdaságossági problémák, lett légyen szó akár dísznövényről, akár zöldségről, gyümölcsről. A legélénkebb vita az agrárgazdasági szekcióban folyt. Itt dr. Szabó-Pelsőczi Miklós elnökölt. Egyebek között a következő kérdésekre keresték a választ a hazai és külföldi magyar szakemberek: Indokolt-e a mai nyomott árak mellett mindenáron növelni a termésmennyiséget? Hogyan rangsoroljon a magyar mezőgazdaság, mely területeinek fejlesztésére fordítson elsősorban energiát? Milyen fejlesztéspolitika javasolható az élelmiszeripar számára? Mit várhatunk a jövőben a kisüzem (pl. a háztáji) s a nagyüzem (pl. a szövetkezetek) eleddig virágzó kapcsolatáról? A tanácskozás résztvevői ellátogattak a 70. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásárra, szakmai tanulmányutakon vettek részt, találkoztak agrár-felsőoktatásunk vezetőivel. Az elhangzott előadások kötetben is megjelennek. A külföldi és a hazai résztvevők körében egybehangzó volt a vélemény: a hazai és külföldi magyar agrárszakemberek közötti kapcsolatokat érdemes szélesíteni, egyebek között a közös tudományos tanácskozások gyakorlatával is. B. I. Szőlőkóstoló a Velencei Állami Gazdaságban. Középen: Kocsis István és Kocsis Ibolya Kaliforniából FOTÓ: NOVOTTA FERENC Negyven külföldi és tíz hazai könyvtáros részvételével rendezték meg a Magyar Könyvtárosok 11. Tudományos Találkozóját a nemzeti könyvtárnak új otthont adó Budavári Palotában. Az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Magyarok Világszövetsége által rendezett konferenciára — a legkiválóbb hazai szakemberek mellett — Ausztria, Dánia, Franciaország, Írország, Kanada, NSZK, Svájc és Svédország magyar könyvtárosai jöttek el; a legtöbb külföldi résztvevő az Egyesült Államokból érkezett, szám szerint tizenhét. „Elérkezett az ideje a magyarságtudományi és az összehasonlító nemzetiségtudományi kutatások áttekintésének — hangsúlyozta bevezető előadásában Havasi Zoltán, a Széchényi Könyvtár megbízott főigazgatója. — El kell végezni az ilyen értelmű kutatások összehangolását; a magyarságtudományt most már a tágabb értelmezésben fogva fel, vagyis az etnikai jegyek-jellegzetességek kutatásában, az etnikum helyzete sokoldalú elemzésében látva a tudományos feladatokat.” A tudományos találkozó három szekcióban ülésezett. Az elsőben a könyvtárak fejlesztésének technikai módozatairól, a gépi adatfeldolgozásról folyt az eszmecsere, a másodikban a külföldi magyarság olvasási szokásait, igényeit elemezték. A legnagyobb érdeklődés a külföldi hungarika-gyűjteményeket bemutató szekció munkáját kísérte. Ferenczy Endréné, a Széchényi Könyvtár főosztályvezetője a nemzeti könyvtár hungarika-gyűjteményét ismertette. Basa Molnár Enikő (USA), a Washingtoni Kongresszusi Könyvtár főmunkatársa bemutatta azt az új, komputerizált katalogizálási rendszert, amelybe 33 millió könyvegységet tápláltak. Kovács László (USA), az Indiana állambeli Lafayette bibliotékájának kutatója az Egyesült Államok általa felkeresett mintegy negyven könyvtárának magyar vonatkozású anya-20
