Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-09-21 / 19-20. szám

A PIACRA FIGYEL VE Magyar Agrárszakemberek Tudományos Találkozója Hat szekcióban, két napon át ta­nácskozott a budapesti Kertészeti Egyetemen százhúsz magyar agrár­­szakember; hazaiak és külföldön élők, tizenkét országból. A Magyar Fórum kezdeményezésére, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudo­mányok Osztálya, valamint a Ma­gyar Agrártudományi Egyesület közreműködésével ismerkedtek egy­más tudományos eredményeivel, né­zeteivel a tanácskozás címének — „A mezőgazdaság fejlesztésének fő irányai" — szellemében. S a fő irányt — mint kiderült — igen markánsan és egyre közvetlenebbül a piac szabja meg, itthon és külföl­dön egyaránt. Ez a piacra, azaz a végtermékek eladhatóságára, gazda­ságos megtermelhetőségére való fi­gyelés nem csupán természetes he­lyén, az agrárgazdasági szekcióban volt megfigyelhető; az állattenyész­tők, a növénynemesítők, a laborató­riumokban dolgozó szakemberek sem kerülték — kerülhették — ki a gazdasági-érdekeltségi mozgatókat. „Ami körünkben elhangzik, anya­nyelvűnkön hangzik el. Azon a nyel­ven, amely külföldről érkezett kol­légáinkban is felidézi a család, az iskola, a gyermekkor emlékeit” — ezekkel a szavakkal utalt Dimény Imre akadémikus, a Szervező Bi­zottság elnöke, a Kertészeti Egyetem rektora a tanácskozás sajátos jelle­gére, arra, hogy a résztvevőket szak­mai érdeklődésükön túl magyarsá­guk is összeköti. A szakmaszeretet, a hivatástudat mellett ez utóbbi ka­pocs is arra kell, hogy serkentsen — hívta fel a résztvevők figyelmét —, hogy bíráló megjegyzéseinket is őszintén tárjuk kollégáink elé. A fő referátumot Láng István akadémikus, az MTA megbízott fő­titkára tartotta. Szólt globális prob­lémákról, az élelmiszer-túltermelés és -hiány, a túltáplálkozás és éhezés együttes jelenlétéről, egy új nem­zetközi termelési rend körvonalairól. Láng professzor a magyar mezőgaz­daság eredményeit és gondjait ösz­­szefüggéseiben mutatta meg. A ter­mésátlagok látványosan növekedtek, hazánk az elmúlt évtizedek során önellátó, majd jelentős élelmiszer­exportáló országgá vált. Az egy lakosra jutó mezőgazdasági termék tekintetében Magyarország Európá­ban a harmadik lett, ugyanakkor a munka termelékenysége kisebb az élenjárókénál. A hetvenes évek vé­gétől mezőgazdasági exportunkat a csökkenő jövedelmezőség jellemzi, mégis számítanunk kell az export­­bevételének egyharmadát jelentő ter­mékmennyiségre, mivel azt egyelőre nem tudjuk helyettesíteni más jelle­gű cikkekkel. Láng István szólt a mezőgazdaság környezetvédelmi vo­natkozásairól: a — sajnos — már nálunk is előforduló savas esőkről; a nitrátos vizekről; a talajpusztulás­ról; arról, hogy a mezőgazdaság elő­idézője és szenvedője is a környe­zet károsodásának. A következő év­tizedekben is a gabonatermesztés képviseli majd a legnagyobb súlyt a hazai mezőgazdaságban. S Láng pro­fesszor szerint nálunk is várható a biotechnológiai eljárások széles kö­rű alkalmazása. Ezt követően a külföldi résztve­vők köréből dr. Szabó-Pelsőczi Mik­lós (USA) és dr. Komáromi János (Svájc) beszélt. A New Yorkban élő agrárközgazdász a magyar élelmi­szerexport amerikai lehetőségeiről, a zürichi állatorvos a Budapesti Ál­latorvostudományi Egyetemmel ki­alakult kapcsolatairól szólott. A szekcióülések őszintén vitázó, nyílt, jó légkörben folytak. A záró, plenáris ülésen ezt hangsúlyozták a szekciók elnökei, akik rövid össze­foglalását adták a megvitatott té­máknak. A növénytermesztés és -feldolgozás témakörében — mon­dotta Alexander Bánlaki professzor (Ausztria) — az előadások zöme négy haszonnövénnyel, a búzával, a cukorrépával, a burgonyával és a napraforgóval foglalkozott. Különö­sen nagy teret kaptak a minőség ja­vításának kérdései, az értékesítés le­hetőségei, valamint azok a korszerű módszerek — szövettenyésztés, gén­­manipuláció —, amelyekkel a ko­rábbiaknál jóval gyorsabban lehet lényeges javulást elérni a fajták ge­netikai adottságaiban. Török Dénes professzor (Egyesült Államok) a ta­lajtan, agrokémia és növényvédelem szekcióelnöke azt emelte ki, mint általa leszűrt fő tanulságot, hogy „a legfontosabb magyar termék a ma­gyar tudományos géniusz”, amely a mezőgazdaság területén is sokat ad­hat a világnak. Ugyanakkor megje­gyezte, hogy benyomása szerint — s e vélekedésében többen osztoznak —, mintha a kelleténél több ellenőr­ző fórum, nagyobb bürokrácia ven­né körül a tudományos műhelyeket, s ez lassítja az eredmények gyors gyakorlati hasznosítását. Az előadá­sok témái közül azt emelte ki, amely a kiskertek, hobbikertek műtrágyá­zásával, permetezésével foglalkozott. A szekció véleménye szerint itt vi­szont éppenhogy elkelne a nagyobb ellenőrzés, mert az egészségre és a környezetre egyaránt ártalmas sze­rekkel sokan laikus módon, köny­­nyelműen bánnak. Dr. Komáromi János (Svájc), az állategészségügyi szekció elnöke el­mondta, hogy előadások helyett in­kább vitadélutánt tartottak, s a résztvevők elsősorban a tömeges ál­lattartásból fakadó állategészségügyi problémákat taglalták. Julius G. Nagy professzor (USA) az állattenyésztés és -feldolgozás szekción elhangzottakból elnöki ösz­­szefoglalójában megemlítette: a szarvasmarha-tenyésztésben tovább kell fejlesztenünk a tej- és húsirá­nyú szakosítást, kívánatos növelni a kérődzők arányát, s az állatnemesí­tésben élénkebb nemzetközi kapcso­latok szükségesek. Dr. Faust Miklós (USA) a kerté­szeti termesztés, feldolgozás szekció­ban elnökölt. Mint mondotta, egye­bek mellett a természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő, környezetkímélő termesztési mód­szerek álltak az érdeklődés közép­pontjában, valamint a gazdaságos­­sági problémák, lett légyen szó akár dísznövényről, akár zöldségről, gyü­mölcsről. A legélénkebb vita az agrár­­gazdasági szekcióban folyt. Itt dr. Szabó-Pelsőczi Miklós elnökölt. Egyebek között a következő kérdé­sekre keresték a választ a hazai és külföldi magyar szakemberek: In­dokolt-e a mai nyomott árak mel­lett mindenáron növelni a termés­­mennyiséget? Hogyan rangsoroljon a magyar mezőgazdaság, mely terü­leteinek fejlesztésére fordítson első­sorban energiát? Milyen fejlesztés­­politika javasolható az élelmiszer­­ipar számára? Mit várhatunk a jö­vőben a kisüzem (pl. a háztáji) s a nagyüzem (pl. a szövetkezetek) el­eddig virágzó kapcsolatáról? A tanácskozás résztvevői elláto­gattak a 70. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásárra, szakmai tanulmányutakon vettek részt, ta­lálkoztak agrár-felsőoktatásunk ve­zetőivel. Az elhangzott előadások kötetben is megjelennek. A külföldi és a hazai résztvevők körében egy­behangzó volt a vélemény: a hazai és külföldi magyar agrárszakembe­rek közötti kapcsolatokat érdemes szélesíteni, egyebek között a közös tudományos tanácskozások gyakor­latával is. B. I. Szőlőkóstoló a Velencei Állami Gazdaságban. Középen: Kocsis István és Kocsis Ibolya Kaliforniából FOTÓ: NOVOTTA FERENC Negyven külföldi és tíz hazai könyvtáros részvételével rendezték meg a Magyar Könyvtárosok 11. Tu­dományos Találkozóját a nemzeti könyvtárnak új otthont adó Buda­vári Palotában. Az Országos Széché­nyi Könyvtár, a Magyar Könyvtá­rosok Egyesülete és a Magyarok Vi­lágszövetsége által rendezett konfe­renciára — a legkiválóbb hazai szakemberek mellett — Ausztria, Dánia, Franciaország, Írország, Ka­nada, NSZK, Svájc és Svédország magyar könyvtárosai jöttek el; a legtöbb külföldi résztvevő az Egye­sült Államokból érkezett, szám sze­rint tizenhét. „Elérkezett az ideje a magyarság­­tudományi és az összehasonlító nem­zetiségtudományi kutatások áttekin­tésének — hangsúlyozta bevezető előadásában Havasi Zoltán, a Szé­chényi Könyvtár megbízott főigaz­gatója. — El kell végezni az ilyen értelmű kutatások összehangolását; a magyarságtudományt most már a tágabb értelmezésben fogva fel, vagyis az etnikai jegyek-jellegzetes­­ségek kutatásában, az etnikum hely­zete sokoldalú elemzésében látva a tudományos feladatokat.” A tudományos találkozó három szekcióban ülésezett. Az elsőben a könyvtárak fejlesztésének technikai módozatairól, a gépi adatfeldolgo­zásról folyt az eszmecsere, a máso­dikban a külföldi magyarság olva­sási szokásait, igényeit elemezték. A legnagyobb érdeklődés a külföldi hungarika-gyűjteményeket bemuta­tó szekció munkáját kísérte. Ferenczy Endréné, a Széchényi Könyvtár főosztályvezetője a nem­zeti könyvtár hungarika-gyűjtemé­­nyét ismertette. Basa Molnár Enikő (USA), a Washingtoni Kongresszusi Könyvtár főmunkatársa bemutatta azt az új, komputerizált katalogizá­lási rendszert, amelybe 33 millió könyvegységet tápláltak. Kovács László (USA), az Indiana állambeli Lafayette bibliotékájának kutatója az Egyesült Államok általa felkeresett mintegy negyven könyv­tárának magyar vonatkozású anya-20

Next

/
Oldalképek
Tartalom