Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-07-27 / 15-16. szám
UlCÜÍk: A nukleáris fenyegetés ellen ORVOSTALÁLKOZÓ BUDAPESTEN „Együttműködést és ne szembenállást" jelszóval, június 28. és július 1. között Budapesten tartotta ötödik kongresszusát a nukleáris háború megelőzéséért küzdő orvosok nemzetközi szervezete. A találkozóra, amelyet első ízben rendeztek szocialista országban, 55 országból több, mint 800 szakember érkezett, hogy a mintegy 135 ezer orvost tömörítő mozgalom képviseletében tanácskozzon az atomháború és a nukleáris fegyverkezési verseny lehetséges következményeiről. A mozgalom a leghumánusabb hivatás gyakorlóinak tiltakozása az élet elleni merénylet ellen, hippokratészi esküjük szellemében. A négynapos eszmecsere ünnepélyes megnyitó ülésén — a Kongreszszusi Központban — az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP főtitkára is. A kongresszust Szentágothai János akadémikus, a Nemzetközi Orvosmozgalom a Nukleáris Háború Megelőzéséért (IPPNW) Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Holtán Zsuzsa egyetemi tanár, a kongresszus elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a világ orvosai szavaik meggyőző erejével olyan új veszélyre figyelmeztetnek, amely az egész emberiséget fenyegeti. Kádár János beszédében többek között ezeket mondotta: „az önök mozgalma fontos szerepet tölt be az emberiséget fenyegető veszélyek feltárásában, a népek békeakaratának ébrentartásában, a nemzetközi közvélemény mozgósításában. Mozgalmuk rövid, néhány éves fejlődése bizonyítja, hogy nemes szándékaik támogatásra találnak nemcsak a különböző országok orvosai, hanem a békére vágyó népek körében. A közvélemény szava — mondotta Kádár János —, olyan mindinkább jelentős, reális tényező, amelyet sehol, senki nem hagyhat többé figyelmen kívül." A kongresszust a nemzetközi élet több vezető személyisége köszöntötte. Üzenetet küldött a budapesti tanácskozáshoz Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke, Javier Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára és II. János Pál pápa. Az ülésen a szervezet társelnökeinek, Jevgenyij Csazov szovjet és Bemard Lown, amerikai professzornak a közös nyilatkozatát Bemard Lown olvasta fel. A nyilatkozat ráfnutatott, szimbolikus jelentősége van annak, hogy a szervezet szovjet és amerikai társelnöke első ízben „azonos hangon" szólal meg. Az őket összekötő humanizmus szellemében elsődlegesen azon kívánnak munkálkodni, hangsúlyozta a nyilatkozat, hogy a Keleten és Nyugaton élő orvosok között a párbeszéd tovább bővüljön. Beszédet mondott a kongresszuson több kiemelkedő személyiség, így Willi/ Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke, Bruno Kreisky, volt osztrák kancellár és Halfdan Mahler, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója. A mozgalomban részt vevő 135 ezer orvos nevében a résztvevők megdöbbentő erejű számadatokkal illusztrálták a fegyverkezési hajszának a világ egészségügyi helyzetére gyakorolt negatív hatását. Milliók életét lehetne megmenteni, ha csak a katonai költségek egészen kis százalékát fordítanák a világ egészségügyi helyzetének javítására. Naponta negyvenezer kisgyerek életét oltja ki éhezés, alultápláltság, fertőző betegség. 250 millió dollár elég lenne, hogy legalább a járványveszélytől megóvják őket, szemben az évi 800 milliárd dolláros fegyverkezési költséggel. Egy katonai repülőgép árából 250 millió védőoltás költségeit lehetne fedezni. A fegyverzetfejlesztés és a gazdasági elmaradottság összefüggései mellett, a kongresszus elemezte az atomháború lehetséges következményeit, áttekintette a bizalom megerősítésének eszközeit. A tanácskozás záróakkordjaként felhívást intéztek Mihail Gorbacsovhoz és Ronald Reaganhez, amelyben első lépésként javasolják, hogy rendeljék el mindenfajta nukleáris robbantás tilalmát. A moratórium addig legyen érvényben, ameddig létre nem jön egy átfogó egyezmény az atomfegyver-kísérletek betiltására. A mozgalom arra is kéri a két nagyhatalom vezetőjét, hogy erősítsék meg a nukleáris fegyverkezési hajsza csökkentését célzó, már meglevő egyezményeket. A kongresszus jó példa arra, emlékeztetett a felhívás, hogy a keleti és nyugati kollégák között lehetséges a párbeszéd és az együttműködés. Ilyen értelemben értékelte a budapesti tanácskozást két külföldön élő magyar származású orvos is. Tiroler Zoltán Svédországból jött. Nyugdíjba vonulásáig a dél-svédországi Taberg egyik nagyüzemének főorvosa volt. „Tulajdonképpen alapító tagjai közé tartozom a svédországi mozgalomnak. Amikor a 80-as évek elején megindult, azonnal csatlakoztam hozzá, mert én személyesen végigéltem a háború borzalmait, a megaláztatást és a szenvedést, azt a tehetetlenseget, amellyel, mi orvosok, sokszor kénytelenek voltunk ezt végignézni. Nagyon örülök, hogy az első, szocialista országban megrendezett konferenciát éppen Budapesten tartották, s a legfontosabb eredménynek pontosan azt tartom, hogy közelebb tudtak kerülni egymáshoz a keleti és a nyugati országból' érkező küldöttek.” A svédországi magyar orvos, aki a szombathelyi mellkassebészeti osztály alapítója volt, rendkívül aktív. Konferenciákon, szimpóziumokon vesz részt, s előadást tart iskolákban 14—16 évesek részére a háború borzalmairól. „Az egyetlen megoldásnak azt tartom — mondotta —, hogy mi, egyszerű emberek, akik az ágyútölteléket képezzük, mindent megtegyünk a háború ellen, részt vegyünk minden olyan mozgalomban, amely a béke megőrzését célozza. Mindaz, amit a II. világháborúban átéltünk, semmi ahhoz képest, ami ránk vár, ha egy atomháború kitör.” Tiroler Zoltán Szombathelyen előadást tartott a svéd orvosok munkájáról. valamint az atomháború testi és lelki károsító hatásairól. Meghívták Székesfehérvárra is. „Ezek a meghívások nagy örömömre szolgálnak, mert meg vagyok győződve, hogy az egyetlen út az együttműködés. A pozitív tapasztalatot, amit Keleten látok, Nyugaton teriesztem, amit Nyugaton látok pozitív tapasztalatot, azt átviszem Keletre.” Caroly Pataki, 30 éves Los Angeles-i orvosnő. Édesapja 1936-ban Szegedről vándorolt ki az USA-ba. Most másodszor jár Magyarországon. Tizenkét évvel ezelőtt diákként, hátizsákkal és vonattal bebarangolta az országot. Ez alkalommal húgával jött el a nemzetközi kongresszusra, aki most végezte az orvosi egyetemet Mexikóban. A két testvér egyetlen szót sem tud magyarul. Édesapjuk egy New York-i születésű orosz származású nőt vett feleségül, s így nem volt mód arra, hogy magyarul beszéljenek otthon. „Nagyon fontosnak találom a személyes kapcsolatokat más országok emberei között — fejtegette. — Egy ilyen alkalom mint ez a mostani, véleményem szerint legalábbis részben, eltávolítja a meglevő akadályokat. Megismerik egymást az emberek, megismerik azokat az eltéréseket is, amelyek az egyes országok, azok politikája között fennállanak.” POTSUBAY MELINDA Willy Brandt, Bányász Rezső, a Tájékoztatási Hivatal elnöke, Bruno Kreisky, Hollán Zsuzsa, Bemard Lown és Jevgenyij Csazov a nukleáris háború ellen küzdő Nemzetközi Orvosmozgalom budapesti sajtótájékoztatóján KO TÓ: MANEK. ATTILA — MTI Közélet - diplomácia Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodott. Vendéglátójával, Várkonyi Péter külügyminiszterrel megvitatta a kétoldalú kapcsolatok alakulását, s véleményt cserélt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Fogadta őt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Hans-Dietrich Genscher sajtóértekezletén kijelentette: a két ország közötti viszony jó példával szolgál arra, hogy a két különböző társadalmi berendezkedésű állam is együtt tud működni, nemcsak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése, hanem a nemzetközi légkör javítása érdekében is. Különösen eredményesnek ítélte a gazdasági együttműködést. A magyar és az NSZK kormány egyaránt nagy jelentőséget tulajdonít az európai kulturális együttműködésnek, s e folyamat fontos eseményének ítéli az ősszel Budapesten megrendezendő Európai Kulturális Fórumot. * Az új országgyűlés alakuló ülésén megválasztotta tisztségviselőit, a parlament állandó bizottságait, továbbá az Elnöki Tanácsot és a kormányt. Az Elnöki Tanács elnöke ismét Losonczi Pál lett. A Minisztertanács összetétele nem változott, a kormány élén Lázár György áll, a parlament elnöke Sarlós István. A 386 tagú képviselőháznak 244 új tagja van. * Hazánk londoni nagykövetségén bemutatták Kádár János: Válogatott beszédek és interjúk című kötetét, amely az angliai Pergamon Press A világ vezető államférfiai című sorozatában jelent meg, közös kiadásban a budapesti Akadémiai Kiadóval. A könyv az MSZMP főtitkárának 1957 és 1980 között elhangzott beszédeiből és külföldi újságírókkal folytatott beszélgetéseiből közöl szemelvényeket, életrajzi bevezetés gyanánt tartalmazza Gyurkó László: Arcképvázlat történelmi háttérrel című művének angol nyelvű változatát is. Hazánkban tartózkodott John Brown ausztrál sport-, szabadidő- és idegenforgalmi miniszter. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterrel, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnökével, a magyar—ausztrál idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségéről tárgyalt. John Brown látogatást tett a Magyarok Világszövetségében. Találkozott dr. Randé Jenő főtitkárral, aki ismertette az MVSZ célkitűzéseit. Az ausztrál miniszter elismeréssel szólt a magyar etnikumnak az országa eleiében betöltött szerepéről. • * A Budapesti Kongresszusi Központot a Kongresszusi Központok Nemzetközi Szövetségének (AIPC) legutóbbi genfi közgyűlésén felvet| ték a szervezet tagjai sorába. 5
