Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-07-27 / 15-16. szám

UlCÜÍk: A nukleáris fenyegetés ellen ORVOSTALÁLKOZÓ BUDAPESTEN „Együttműködést és ne szemben­állást" jelszóval, június 28. és július 1. között Budapesten tartotta ötödik kongresszusát a nukleáris háború megelőzéséért küzdő orvosok nem­zetközi szervezete. A találkozóra, amelyet első ízben rendeztek szocialista országban, 55 országból több, mint 800 szakember érkezett, hogy a mintegy 135 ezer orvost tömörítő mozgalom képvise­letében tanácskozzon az atomháború és a nukleáris fegyverkezési ver­seny lehetséges következményeiről. A mozgalom a leghumánusabb hiva­tás gyakorlóinak tiltakozása az élet elleni merénylet ellen, hippokratészi esküjük szellemében. A négynapos eszmecsere ünnepé­lyes megnyitó ülésén — a Kongresz­­szusi Központban — az elnökség­ben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP főtitkára is. A kongresszust Szentágothai János akadémikus, a Nemzetközi Orvosmozgalom a Nuk­leáris Háború Megelőzéséért (IPPNW) Magyar Nemzeti Bizott­ságának elnöke nyitotta meg, majd Holtán Zsuzsa egyetemi tanár, a kongresszus elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a világ orvosai szavaik meggyőző erejével olyan új veszélyre figyelmeztetnek, amely az egész emberiséget fenyegeti. Kádár János beszédében többek között ezeket mondotta: „az önök mozgalma fontos szerepet tölt be az emberiséget fenyegető veszélyek feltárásában, a népek békeakaratá­nak ébrentartásában, a nemzetközi közvélemény mozgósításában. Moz­galmuk rövid, néhány éves fejlődé­se bizonyítja, hogy nemes szándé­kaik támogatásra találnak nemcsak a különböző országok orvosai, ha­nem a békére vágyó népek körében. A közvélemény szava — mondotta Kádár János —, olyan mindinkább jelentős, reális tényező, amelyet se­hol, senki nem hagyhat többé fi­gyelmen kívül." A kongresszust a nemzetközi élet több vezető személyisége köszöntöt­te. Üzenetet küldött a budapesti ta­nácskozáshoz Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke, Javier Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitká­ra és II. János Pál pápa. Az ülésen a szervezet társelnö­keinek, Jevgenyij Csazov szovjet és Bemard Lown, amerikai professzor­nak a közös nyilatkozatát Bemard Lown olvasta fel. A nyilatkozat rá­­fnutatott, szimbolikus jelentősége van annak, hogy a szervezet szovjet és amerikai társelnöke első ízben „azonos hangon" szólal meg. Az őket összekötő humanizmus szellemében elsődlegesen azon kívánnak munkál­kodni, hangsúlyozta a nyilatkozat, hogy a Keleten és Nyugaton élő or­vosok között a párbeszéd tovább bő­vüljön. Beszédet mondott a kongresszuson több kiemelkedő személyiség, így Willi/ Brandt, a Német Szociálde­mokrata Párt elnöke, Bruno Kreisky, volt osztrák kancellár és Halfdan Mahler, az Egészségügyi Világszer­vezet főigazgatója. A mozgalomban részt vevő 135 ezer orvos nevében a résztvevők megdöbbentő erejű számadatokkal il­lusztrálták a fegyverkezési hajszá­nak a világ egészségügyi helyzetére gyakorolt negatív hatását. Milliók életét lehetne megmenteni, ha csak a katonai költségek egészen kis szá­zalékát fordítanák a világ egészség­­ügyi helyzetének javítására. Napon­ta negyvenezer kisgyerek életét olt­ja ki éhezés, alultápláltság, fertőző betegség. 250 millió dollár elég lenne, hogy legalább a járványveszélytől megóvják őket, szemben az évi 800 milliárd dolláros fegyverkezési költ­séggel. Egy katonai repülőgép árá­ból 250 millió védőoltás költségeit lehetne fedezni. A fegyverzetfejlesztés és a gazda­sági elmaradottság összefüggései mellett, a kongresszus elemezte az atomháború lehetséges következmé­nyeit, áttekintette a bizalom meg­erősítésének eszközeit. A tanácsko­zás záróakkordjaként felhívást in­téztek Mihail Gorbacsovhoz és Ro­nald Reaganhez, amelyben első lé­pésként javasolják, hogy rendeljék el mindenfajta nukleáris robbantás tilalmát. A moratórium addig legyen érvényben, ameddig létre nem jön egy átfogó egyezmény az atomfegy­ver-kísérletek betiltására. A mozga­lom arra is kéri a két nagyhatalom vezetőjét, hogy erősítsék meg a nuk­leáris fegyverkezési hajsza csökken­tését célzó, már meglevő egyezmé­nyeket. A kongresszus jó példa arra, em­lékeztetett a felhívás, hogy a keleti és nyugati kollégák között lehetsé­ges a párbeszéd és az együttműkö­dés. Ilyen értelemben értékelte a bu­dapesti tanácskozást két külföl­dön élő magyar származású orvos is. Tiroler Zoltán Svédországból jött. Nyugdíjba vonulásáig a dél-svédor­szági Taberg egyik nagyüzemének főorvosa volt. „Tulajdonképpen alapító tagjai közé tartozom a svédországi mozga­lomnak. Amikor a 80-as évek elején megindult, azonnal csatlakoztam hozzá, mert én személyesen végigél­tem a háború borzalmait, a megaláz­tatást és a szenvedést, azt a tehetet­­lenseget, amellyel, mi orvosok, sok­szor kénytelenek voltunk ezt végig­nézni. Nagyon örülök, hogy az első, szo­cialista országban megrendezett konferenciát éppen Budapesten tar­tották, s a legfontosabb eredmény­nek pontosan azt tartom, hogy kö­zelebb tudtak kerülni egymáshoz a keleti és a nyugati országból' érkező küldöttek.” A svédországi magyar orvos, aki a szombathelyi mellkassebészeti osz­tály alapítója volt, rendkívül aktív. Konferenciákon, szimpóziumokon vesz részt, s előadást tart iskolákban 14—16 évesek részére a háború bor­zalmairól. „Az egyetlen megoldásnak azt tar­tom — mondotta —, hogy mi, egy­szerű emberek, akik az ágyútöltelé­ket képezzük, mindent megtegyünk a háború ellen, részt vegyünk min­den olyan mozgalomban, amely a béke megőrzését célozza. Mindaz, amit a II. világháborúban átéltünk, semmi ahhoz képest, ami ránk vár, ha egy atomháború kitör.” Tiroler Zoltán Szombathelyen elő­adást tartott a svéd orvosok munká­járól. valamint az atomháború testi és lelki károsító hatásairól. Meghív­ták Székesfehérvárra is. „Ezek a meghívások nagy örömöm­re szolgálnak, mert meg vagyok győ­ződve, hogy az egyetlen út az együttműködés. A pozitív tapaszta­latot, amit Keleten látok, Nyugaton teriesztem, amit Nyugaton látok po­zitív tapasztalatot, azt átviszem Ke­letre.” Caroly Pataki, 30 éves Los Ange­­les-i orvosnő. Édesapja 1936-ban Sze­gedről vándorolt ki az USA-ba. Most másodszor jár Magyarországon. Tizenkét évvel ezelőtt diákként, há­tizsákkal és vonattal bebarangolta az országot. Ez alkalommal húgával jött el a nemzetközi kongresszusra, aki most végezte az orvosi egyetemet Mexikóban. A két testvér egyetlen szót sem tud magyarul. Édesapjuk egy New York-i születésű orosz szár­mazású nőt vett feleségül, s így nem volt mód arra, hogy magyarul be­széljenek otthon. „Nagyon fontosnak találom a sze­mélyes kapcsolatokat más országok emberei között — fejtegette. — Egy ilyen alkalom mint ez a mostani, vé­leményem szerint legalábbis rész­ben, eltávolítja a meglevő akadályo­kat. Megismerik egymást az embe­rek, megismerik azokat az eltérése­ket is, amelyek az egyes országok, azok politikája között fennállanak.” POTSUBAY MELINDA Willy Brandt, Bányász Rezső, a Tájékoztatási Hivatal elnöke, Bruno Kreisky, Hollán Zsuzsa, Bemard Lown és Jevgenyij Csazov a nukleáris háború ellen küzdő Nemzet­közi Orvosmozgalom budapesti sajtótájékoztatóján KO TÓ: MANEK. ATTILA — MTI Közélet - diplomácia Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügymi­nisztere hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodott. Vendéglátójá­val, Várkonyi Péter külügyminiszter­rel megvitatta a kétoldalú kapcso­latok alakulását, s véleményt cserélt a nemzetközi helyzet időszerű kér­déseiről. Fogadta őt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Hans-Dietrich Genscher sajtóérte­kezletén kijelentette: a két ország közötti viszony jó példával szolgál arra, hogy a két különböző társadalmi berendezkedésű állam is együtt tud működni, nemcsak a kétoldalú kap­csolatok fejlesztése, hanem a nem­zetközi légkör javítása érdekében is. Különösen eredményesnek ítélte a gazdasági együttműködést. A magyar és az NSZK kormány egyaránt nagy jelentőséget tulajdonít az európai kulturális együttműködésnek, s e folyamat fontos eseményének ítéli az ősszel Budapesten megrendezendő Európai Kulturális Fórumot. * Az új országgyűlés alakuló ülésén megválasztotta tisztségviselőit, a parlament állandó bizottságait, to­vábbá az Elnöki Tanácsot és a kor­mányt. Az Elnöki Tanács elnöke is­mét Losonczi Pál lett. A Miniszter­­tanács összetétele nem változott, a kormány élén Lázár György áll, a parlament elnöke Sarlós István. A 386 tagú képviselőháznak 244 új tag­ja van. * Hazánk londoni nagykövetségén bemutatták Kádár János: Válogatott beszédek és interjúk című kötetét, amely az angliai Pergamon Press A világ vezető államférfiai című soro­zatában jelent meg, közös kiadásban a budapesti Akadémiai Kiadóval. A könyv az MSZMP főtitkárának 1957 és 1980 között elhangzott beszédei­ből és külföldi újságírókkal folytatott beszélgetéseiből közöl szemelvénye­ket, életrajzi bevezetés gyanánt tar­talmazza Gyurkó László: Arcképváz­­lat történelmi háttérrel című művé­nek angol nyelvű változatát is. Hazánkban tartózkodott John Brown ausztrál sport-, szabadidő- és idegenforgalmi miniszter. Juhár Zol­tán belkereskedelmi miniszterrel, az Országos Idegenforgalmi Tanács el­nökével, a magyar—ausztrál idegen­­forgalmi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségéről tárgyalt. John Brown látogatást tett a Magyarok Világ­­szövetségében. Találkozott dr. Randé Jenő főtitkárral, aki ismertette az MVSZ célkitűzéseit. Az ausztrál mi­niszter elismeréssel szólt a magyar etnikumnak az országa eleiében be­töltött szerepéről. • * A Budapesti Kongresszusi Köz­pontot a Kongresszusi Központok Nemzetközi Szövetségének (AIPC) legutóbbi genfi közgyűlésén felvet­­| ték a szervezet tagjai sorába. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom