Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-07-27 / 15-16. szám

Gazdaság Kultúra - tudomány NSZK-BELI TURNÉ ELŐTT AZ OPERETT SZÍNHÁZ Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a Magyar Keres­kedelmi Kamara jellegének megvál­tozásáról. Ennek értelmében állami szervből a tagvállalatait és a munka­adók érdekeit képviselő társadalmi szervezetté vált. A kormány ezután a vállalati gazdálkodást érintő min­den határozata előtt köteles kikérni a Kereskedelmi Kamara véleményét. A Kamara szervezetének átalakítása összhangban van a Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezet (ILO) előírásaival is, amelyek szerint a munkáltatók képviseletét társadalmi szervnek kell ellátnia. * A magyar—angol gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttmű­ködési vegyes bizottság Budapesten tartotta ez évi ülését. A vegyes bi­zottság megállapította, hogy az áru­forgalom számottevően fejlődött, ezen belül a Nagy-Britanniába irá­nyuló magyar export 40 százalékkal növekedett 1983-hoz viszonyítva. Az elmúlt időszakban két közös magyar —angol vállalat alakult Magyaror­szágon az elektronikában, illetve az élelmiszeripari gépgyártásban. Magyarországon tartózkodott Lloyd Wilkinson, az angol Szövetkezetek Szövetségének vezérigazgatója, a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség VB-tagja. A Skála-Coop és a Hun­­garocoop Szövetkezeti Külkereske­delmi Vállalat vezetőivel a fogyasz­tási szövetkezetek közötti kapcsola­tok szélesítéséről tárgyalt. * A magyar gazdaság előrehaladásá­nak lehetőségeiről tanácskoztak Nyíregyházán a XXIV. közgazdász­vándorgyűlés résztvevői. A felszó­lalók többsége felhívta a figyelmet: az adósságállomány csökkentése mel­lett kell a külföldi fejlett technikát bevezetni, egyszersmind a magyar termékek exportképességét növelni. A következő néhány évben is az 1979 óta folytatott konszolidáló gazdaság­­politika marad érvényben. 1987-től várják az új tervkoncepció kidolgo­zói, hogy beköszöntsön a mérsékelt gazdasági megélénkülés szakasza. * Ipari robotok, manipulátorok ki­­fejlesztése lesz a feladata annak az új vállalatnak, amelyet a Rekard Győri Mezőgazdasági Gépgyártó Vál­lalat és két kisebb bank hozott lét­re. A Roboplan néven bejegyzett új cég tervezéssel, a sorozatgyártásra való előkészítéssel foglalkozik, s az előzetes felmérések szerint elsősor­ban az élelmiszergazdaságból és az építőiparból számíthatnak megrende­lésekre. Címlapunkon: Veszprém. Interjúk az Anyanyelvi Konferenciáról a 8—10. oldalon, riport az új múzeumról a 30—33. oldalon A VII. ravennai Dante-biennálé fődíját Lantos Györgyi Hódmezővá­sárhelyen élő szobrászművész nyer­te, bronzból készült bejárati kapu­tervével. A kaput Dante Isteni Szín­játékának egy-egy jelenete díszíti. * Tiszteletbeli doktorrá avatták a Bécsi Állatorvostudományi Egyete­men dr. Kovács Ferenc akadémikust, a budapesti Állatorvostudományi Egyetem rektorát. * Senlisben, a Czff/ra-alapítvány székhelyén, idén ismét megrendez­ték a magyar napokat. A rendezvény szép sajtóvisszhangot kapott. A Le Párisién május 23-i és 26-i számá­ban több hasábos, képes riportban számolt be a Cziffra György véd­nöksége alatt folyó rendezvényről. A Magyar Rádió június 24-én, hat­vanperces adásban sugározta „Ven­dégségben Cziffra Györgynél” című műsorát, június 19-én pedig hang­­felvételről közvetítette a Cziffra­­alapítvány ösztöndíjasainak a Buda­pesti Tavaszi Fesztiválon adott Vi­gadóbeli hangversenyét. A Senlis-i magyar napok alkalmá­ból az alapítvány központjában be­mutatták mintegy tizenöt fiatal ma­gyar képzőművész, grafikus képeit. A Liszt Ferenc auditóriumban — a hangversenyteremmé alakított góti­kus templomcsarnokban — pedig két magyar Cziffra-ösztöndíjas, Iván Il­dikó énekesnő és Szecsődi Ferenc he­gedűművész, valamint a Tavaszi Fesztivál idején Magyarországon, Sopronban és Budapesten is bemu­tatkozott Max Bonnay harmonika­művész adott koncertet a hatszázfő­nyi közönség előtt. * New York-i mű vész házaspár, Paál Magdolna és Szabó Czimbalmos Kál­mán festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás az esztergomi Balassa Bá­lint Múzeumban. A tárlatot Szűts Pál, a Magyarok Világszövetsége fő­titkárhelyettese nyitotta meg. Az esztergomi születésű és 1949 óta az Egyesült Államokban élő művészhá­zaspár a kiállított képeket szülővá­rosának ajándékozta. A Marica grófnő nagy sikerű fő­próbája zajlott le az Operett Szín­házban. A darabot német nyelven adták elő a művészek. Ennek oka, hogy a dalszínház hathetes NSZK- beli turnéján a vendéglátók nyelvén fogják a darabot előadni. Az augusz­tus 16-tól szeptember végéig tartó előadássorozat feszített tempójú lesz. Majd minden nap tartanak előadást a müncheni Deutsches Theaterben. Ez indokolja elsősorban a kettős, he­lyenként hármas szereposztást. A két bonviván: Jankovics József és Virág József lendületesen, teret betöltőén játszott. Utóbbi jelző nemcsak ének­hangjukra, de fellépésükre, színpa­di mozgásukra is vonatkozik. Decsy Ágnesről, Tiboldy Máriáról és Zsa­­don Andreáról, a három címszerep­lőről csak szuperlatívuszokban lehet írni. A táncos-komikus szerepekben Németh Sándor és Hídvégi Miklós a tőlük megszokott lendülettel, humor­érzékkel énkeltek, táncoltak. Az elő­adás rendezője, Seregi László profi módon oldotta meg feladatát. (ruszkovszky) Búcsúzunk Patkói Ervin Franciaországban élő szobrászművész baleset következté­ben elhunyt. 1937-ben Békéscsabán született; elsőéves főiskolai hallgató korában, 1956-ban került Párizsba, ahol folytatta tanulmányait. Építész­ként autodidakta volt, de oly korsze­rű és eredeti ebben is hogy már csak­nem tíz éve az egyik Párizs környé­ki új bolygóváros: Noisy-le-Grand építkezésének művészeti vezetője­ként tevékenykedett. Jack Lang, a kulturális ügyek minisztere nyilat­kozatában hangsúlyozta: „Pátkai a városi művészet megújhodásának egyik előfutára volt, és életművével eddig ki nem fürkészett területet tárt fel: a szobrászatot összekötötte az építészettel és a környezettel.” * Életének ötvenegyedik évében meghalt Cseh Gusztáv kolozsvári grafikusművész. Tanulmányait Ko­lozsvárott végezte. Mindenekelőtt a Forrás-nemzedék íróinak, költőinek a könyveit illusztrálta, de önálló kompozíciói is sikert arattak. Meg­rajzolta annak a „hatvan főember­nek” az arcképét, akiknek szülőföld­je Transzszilvánia volt. Ezeket a la­pokat először a Korunk Galéria mu­tatta be, majd láthattuk Szentendrén, Szombathelyen, Győrben is őket. * Hozzátartozók, barátok és sokan azok közül, akik színpadon látták, vettek végső búcsút a montreáli Gyöngyösbokréta néptáncegyüttes fájdalmasan fiatalon elhunyt tagjá­tól, Horváth Katalin tói. Koporsója mellett volt táncostársai és a helyi cserkészcsapat tagjai álltak díszőr­séget. A gyászistentiszteletet a mont­reáli Magyarok Nagyasszonya temp­lomban Deák Ferenc plébános és Komjáthy Aladár református lelkész tartotta. SEBESTYÉN GYÖRGY KITÜNTETÉSE Az Elnöki Tanács a Magyar Nép­­köztársaság Csillagrendje kitüntetést adományozta az Ausztriában élő Se­bestyén György írónak, esszéistának, a Pannónia című lap főszerkesztőjé­nek. A kitüntetést Tóth Dezső mű­velődési miniszterhelyettes nyújtotta át Budapesten. A kitüntetés átadásá­nál jelen volt dr. Arthur Agstner, Ausztria budapesti nagykövete is. Köszöntő beszédében Tóth Dezső hangsúlyozta, hogy Sebestyén György egész munkásságával a két nép kö­zötti kapcsolat elmélyítését szolgálta. Az általa — Nemes Jánossal közösen — szerkesztett folyóirat elsősorban Burgenland lakosságát ismerteti meg a magyar kultúrával. Most je­lent meg „A hely, ahol étünk” című irodalmi antológia, amelyben ma élő magyar prózaírók munkái olvasha­tók német nyelven. A kötetet szintén Sebestyén György gondozta. Kérdésünkre válaszolva a kitün­tetett elmondta, hogy egyik legköze­lebbi terve: Bibliotheca 'Danubiana címmel a Duna menti népek kultú­rájáról tájékoztató könyvsorozat ki­adása. Ennek első kötete Hanák Pé­ter professzor tanulmánya lesz. Se­bestyén Györgynek Budapesten, a Gondolat kiadónál nemsokára esz­­székötete jelenik meg. S. P. J. A kitüntetés átadásán: dr. Arthur Agstner, Sebestyén György és dr. Tóth Dezső FOTO: NOVOTTA FERENC ll'K 1 % ► f 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom