Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-05-25 / 11. szám

NEGYVENÉVES A BÉCSI MAGYAR KULTÚR- ÉS SPORT EGYESÜLET Dr. Rondé Jenő átadja a kitüntetést Ritter Frigyesnek A Collegium Hungaricum nagyter­mében ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját a Bécsi Magyar Kultúr- és Sport Egyesület. A megemlékezé­sen részt vett dr. Randé Jenő, ha­zánk ausztriai nagykövete, Kasnyik András a Külügyminisztérium osz­tályvezetője, Szűts Pál a Magyarok Világszövetségének főtitkárhelyette­se, valamint Rossmy Rudolf az Ausztriai Magyar Független Kultúr­­égyesületek Csúcsszervének elnöke. Á csaknem 200 főnyi közönség so­raiban foglalt helyet számos auszt­riai magyar egyesület képviselője is. Ritter Frigyes, a Bécsi Magyar Kultúr- és Sport Egyesület elnöke beszélt az alapítás körülményeiről. — Egyesületünk létrehozása a má­sodik világháború utolsó napjaiban, Magyarország és Ausztria keleti ré­szének felszabadulása után, szüksé­ges és célszerű volt. A húszas és a harmincas évek folyamán, valamint a háború alatt kikerült és itt megtele­pedett magyarok kapcsolata az óha­zával csak laza, szórványos volt. Ugyanakkor beilleszkedésük egy számukra ismeretlen ország életébe sok nehézséget okozott. Az alapítók: Csokonay László, Csöngei Károly, Ritter Ferenc és az itt jelenlévők kö­zül sokan úgy érezték, lehetőséget kell teremteni, hogy a közös sors­ból származók összejöhessenek, ápolhassák nyelvüket és kultúráju­kat. Ritter Frigyes ünnepi beszédében külön is kiemelte Steip János és Leinwatter Emil családjának áldo­zatos tevékenységét, akik közül már a harmadik generáció tagjai szívvel­­lélekkel részt vesznek az egyesületi munkában. A szónok kegyelettel em­lékezett meg dr. Gosztonyi Jánosról, az MVSZ közelmúltban elhunyt fő­titkáráról. Dr. Randé Jenő nagykövet elisme­rően szólt a BMKSE négy évtizedes tevékenységéről. Egyebek közt a kö­vetkezőket mondta: — Jó érzés itt, Ausztriában, a Bécsi Magyar Kultúr- és Sport Egyesület fennállásának negyvene­dik évfordulóját ünnepelni, éppen akkor, amikor szinte az egész év­ben hazánk felszabadulásának negy­venedik évfordulóját ünnepeljük. Az ausztriai Magyar Független Kul­­túregyesületek Csúcsszervébe tömö­rült egyesületek a legjobb példái an­nak, hogy a nyelvművelésben, a kul­túra ápolásában, a magyar nyelv ta­nításában a mai Magyarországgal fenntartott jó kapcsolatok alapján lehet elérni a kiemelkedő eredmé­nyeket. Hazánk növekvő nemzetkö­zi elismerése és jó híre segít szoro­sabbra fonni a szálakat a diaszpórá­ban élőkkel, a külföldön élő ma­gyarok is büszkék lehetnek hazánk eredményeire. Beszéde után a nagykövet átnyúj­totta Ritter Frigyesnek a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét, ame­lyet az MNK Elnöki Tanácsa ado­mányozott. A kitüntetettet meleg szavakkal méltatták a jelenlévő egyesületek képviselői és sorra átad­ták ajándékaikat a születésnapját ünneplő BMKSE-nek. Szűts Pál az MVSZ főtitkárhelyet­tese a szövetség nevében díszes- ser­leget adományozott az ünnepelt egyesületnek, majd Behr Erika, Be-4 rényi György, Pap Béla, Ribarits Imre, Steip Ferenc, Steip Ilona, Schmidt Gizella és Weisz Mária egyesületi tagok megkapták az MVSZ aranyjelvényét. Hatan az MVSZ — Mióta él Ausztriában? — 1921-ben Horthy különítménye­sei elől menekültünk Jugoszláviába, majd onnan Ausztriába. Barcson születtem, az apám osztrák szárma­zású volt, nem okozott különösebb nyelvi nehézséget az áttelepülés. Orthopéd-műszerészként dolgoztam, 1934-ben kerültem be a munkás­­mozgalomba. — Mikor lett tagja magyar egye­sületnek? — Amikor 1945 áprilisában Bécs felszabadult, apám és cipész kollégá­ja, Csokonay László alkalmasnak látta az időt egy magyar egyesület megalapítására. 1945. április 20-án, mint az osztrák kommunisták Ma­gyar Ajkú Csoportja alakultunk meg. Akkor szinte mindenkinek megélhetési és lakásgondjai voltak, szükség volt tehát szervezetre, amely segíteni tud. A korábbi évtizedek ta­pasztalatai is azt mutatták, kell egy ezüst díszjelvényét, tízen pedig aján­déktárgyakat vettek át a főtitkárhe­lyettestől. Az ünnepi est magyar vendégmű­vészek műsorával fejeződött be. egyesület, amely rendezi a kapcsola­tot az óhazával, segít a nyelv meg­őrzésében, a kultúra megtartásában. Egyesületünk 1947-től viseli a BMKSE nevet és bátran állíthatom: a bécsi és a főváros környéki ma­gyarság kulturális és sportéletében nagy szerepet játszottunk! — Miért fogalmaz múlt időben? — Mert tagságunk egyre idősebb lesz, miközben az asszimilációs fo­lyamat megállíthatatlanul folytató­dik tovább. Az unokáknak Magyar­­ország „csak” Ungarn. Ha mi ki­mondjuk hazánk nevét, szívünk megtelik melegséggel és emlékkel. De számukra ezt nem tudtuk továbbad­ni. Legjobb esetben csak felkelthet­jük érdeklődésüket egy rokonszen­ves ország iránt. Steipék családja ritka kivétel, ahol generációkon át­öröklődik az óhaza szeretete idegen­ben is. LINTNER SÁNDOR AZ ÚJ NEMZETI SZÍNHÁZÉRT A felépítendő új Nemzeti Színház csekkszámlájára (Magyar Nemzeti Bank, OTP XXII 546-621) közada­kozásból 1985. május 7-ig 129 204 350 forint folyt be. Ebből külföldi befi­zetés 6 810 907 forint. Az elmúlt he­tekben az alábbi külföldi befizeté­sék érkeztek: AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLA­MOK: Czike Ernő (Chicago) 100 dől­­lár * AUSZTRIA: Héhn János 100 schilling; Süli György 100 schilling; Szabó József 500 schilling; Wind­­holz-Moravek József 200 schilling; Bán Attila 100 schilling; Csóka Atti­la 100 schilling; Krad jel Julianna 50 schilling; Sárközi Miklós 100 schil­ling; Várnay Ilona 200 schilling; Krajcár Pál 50 schilling; Kern György 200 schilling; Gaal Rath 200 schilling; Konstantin Paula 100 schilling; Csernicsek János és Ilona 2000 schilling; Vékony Sándor 100 schilling; Bednarczik Charlotte 150 schilling; Georg Miklós 200 schil­ling; Sterniczky Ferenc 300 schil­ling; Aba Mária 1000 schilling; Winklehner Eva 200 schilling; Prun­­ner János 200 schilling; Gyrys Esz­ter 100 schilling; Weiss Ilona 50 schilling; Vitéz Gitta 200 schilling; Szederkényi Ferenc 200 schilling (valamennyien a Bécsi Magyar Mun­kásegyesület tagjai). BRAZÍLIA: Mező Ilona 2594 fo­rint; KANADA: Kemenes Kettner B. 5Ű kanadai dollár; Kosaras Vilmos 2000 kanadai dollár; NAGY-BRITANNIA: Herstein Gyula 5 font, Nagy Erzsébet 50 font. NSZK: Dr. Balogh István 50 már­ka, Alexander Somlyó (Düsseldorf) 650 forint; Zwarg Ilona és Guido 300 márka. PERU: Kecskeméthy György 500 amerikai dollár; SVÁJC: Bíró Dénes 40 svájci frank, Hári Pál 50 svájci frank. Búcsúzunk Életének hatvanadik évében meg­halt Kerényi Grácia író, költő, mű­fordító. írt verset, fordított görög­ből, latinból, lengyelből, németből; h orvát, bolgár, cseh és orosz nyelv­ből. írt prózát is — a Testnek feltá­madás című regénye 1982-ben jelent meg —, gondozta édesapjának né­metül írt munkáit (neki köszönhető, hogy Kerényi Károly fő műve, a „Görög mitológia” magyarul megje­lent). KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton szeretnék köszönetét mon­dani mindazoknak, akik férjem, dr. Gosztonyi János elhunyta alkalmá­ból gyászunkban részvéttel osztoztak, fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. özv. Gosztonyi Jánosné Címlapunkon: Kutyavásár Riportunk a 16-17. oldalon FOTO: NOVOTTA ROBERT Ritter Frigyes és felesége a Magyarok Világszövetsége zászlójával A SZERZŐ FELVÉTELEI RITTER FRIGYES - VILLÁMINTERJÚ A KITÜNTETETTEL \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom