Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-05-25 / 11. szám
I NYELVMŰVELÉS ÉS NEMZETI TUDAT Kultúra — tudomány---------Tüfir Wäüjai ... iMi Egyetemünk múltja és jövője címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem alapításának 350. évfordulója alkalmából ünnepi közgyűlést rendeztek az egyetem Állomás Jogtudományi Karának aulájában FOTÖ: MTI — CSER ISTVÁN Befejezte munkáját Budapesten az első európai levéltári konferencia. A UNESCO és a Levéltárak Nemzetközi Tanácsa által szervezett nemzetközi tanácskozáson — amelyen a héttagú magyar delegáción kívül ötven külföldi levéltáros szakember vett részt — a modern kori iratok keletkezésének és kezelésének problémáit vitatták meg. Az idei nyugatnémet filmdíj Arany Filmszalagjával tüntették ki Szabó István „Redl ezredes” című filmjét. Ugyanezt a díjat kapta meg Klaus Maria Brandauer, a film címszereplője. A Redl ezredest — amelyet több országban is nagy sikerrel vetítenek — bemutatták az idei cannes-i filmfesztiválon is. * A stockholmi városházán rendezett díszvacsorán ötszázan emlékeztek meg a Svéd—Magyar Baráti Társaság megalakulásának 35. és a Magyar Kulturális Klub fennállásának 20. évfordulójáról. A Bartók Vonósnégyes nagy sikerű hangversenyt adott a párizsi Magyar Intézetben. A zenekar előzőleg a délfranciaországi Grignanban, majd a francia rádióban szerepelt. * Szelényi Károly fotóművész kiállítását rendezték meg az NSZK-ban, Bottrop városában. Az Országos Idegenforgalmi Tanács szervezésében összeállított tárlaton a művész kilencven alkotása kalauzolja el a látogatókat a magyar tájakra. * Federico Fellini olasz filmrendező eredeti rajzaiból rendezett kiállítás nyílt meg Gödöllőn, a Petőfi Sándor Művelődési Központban. A tárlaton Fellini hatvan, többségében saját filmjeihez készített tanulmányrajza látható. * A Lillafüred szomszédságában levő felsőhámori sziklafalnál befejeződött a III. hámori boulder, az akrobatikus sziklamászók nemzetközi találkozója. A legjobb osztrák, csehszlovák, japán, lengyel, NDK-beli, olasz és hazai sziklamászók két napon át vetélkedtek a 60 méter magasságú, függőleges, szinte teljesen betonsimaságú sziklafalakon. Az idén immár tizenkilencedszer rendezték meg a magyar nyelv hetét. Pécsett, a központi megnyitó rendezvényen Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke tartott előadást. A mai magyar nyelvművelés — mondotta a többi között — felkarolja a nemzeti lét és kultúra megteremtéséért és megőrzéséért vívott nyelvi küzdelem századokra visszanyúló nemes hagyományait, azokat a törekvéseket, amelyeket haladó nagyjaink bontakoztattak ki, hogy nyelvünket alkalmassá tegyék a polgári fejlődés előmozdítására, a korszerű tudomány, gazdaság, jog fogalmainak befogadására. Ez a nyelvművelés a felszabadulást követő néhány éves kihagyás után 1950-től szellemében, módszerében is fokozatosan megújult. Nyelvtudósok vállalták elsősorban a nyelvművelés feladatait, de pedagógusok, írók, újságírók, színművészek serege, és egy ennél is szélesebb tábor foglalkozik vele: ki hivatásból, ki pedig „csak” felelősségérzetből és lelkesedésből. Szükséglet és érdek — ez a két kulcsszó, amellyel mondanivalómat összefoglalom. Lehet, hogy nagyon ridegen, bántóan, profánul hangzanak, amikor olyan szent dolgokról szólunk, mint az anyanyelv szeretete és méltósága, a tiszta, szép beszéd embert gazdagító, erkölcsi értékeket gyarapító volta. Ámde nem volna esélyünk egy rohanó, rengeteg újat produkáló és követelő világban a mi nyelvünk ép és szép állapotban való megmaradására, sőt fejlődésére, megújulására, ha nem tudnánk számot vetni az emberek törekvéseivel, s ha az anyanyelv nem hasznos segítőjük, hanem kegyelettel őrzendő relikviájuk volna csupán. Azért remélhetjük, hogy az értő és segítő nyelvművelő munkának lesz foganatja, mert szüksége van rá a társadalomnak a jó együttműködéshez, a demokratikus közélet kiteljesedéséhez. Itt találkozik tehát a szükséglet és érdek fogalompárja a nyelv-Elkészült a budapesti szabadtéri színházak programja, amely az előző éveknél több értékes eseményt kínál. — A zene ünnepe címmel június 20-án és 21-én a Margitsziget különböző pontjain egésznapos zenei eseménysorozat lesz, kórusok, kamaraegyüttesek felléptével, amelyeknek koncertjeit ingyen hallgathatják meg a szigetre látogatók — tájékoztatott Marton László, a Szabadtéri Színpadok művészeti igazgatója. — Befejezésként este a szabadtéri színpadon a Fesztiválzenekar ad Brahmskoncertet Fischer Iván vezényletével. Ugyancsak a Margitszigeti Színpadon július 4-én tűzzük műsorra a Csárdáskirálynőt, Kálmán Imre nagyoperettjét, Garas Dezső rendezésében. Július 12-n lesz a Carmen premierje, amelyet Kerényi Imre rendez. A főszerepeket pedig azok éneklik, akik Peter Brook világhírű Carmen-produkciójában szerepeltek: Carmen: Cyntha Clareylen; Escamillo: Jake Gardner. Az amerikai David Griffith alakítja Don Jósét. használat fejlődéséhez fűzött reményeinkkel. A nemzeti lét és azonosságtudat egyik legfontosabb alkotóeleme a nyelv. Hordozója a nemzeti kultúrának, amely csak általa létezik. Igyekszünk hazánk, nemzetünk, népünk szeretetére, megbecsülésére — s egyben más hazák, nemzetek és népek tiszteletére is — nevelni az embereket, ifjúságunkat. Ezért is lépünk fel a nacionalista indulatok és nézetek ellen, amelyeknek továbbélése történelmi előzményekre, az időnként felerősödő ellenséges propagandára vezethető vissza, de közrejátszanak benne a szocializmus építése során keletkező ellentmondások is. A nemzeti tudat és érzés erősítésében végzett eszmei munkánk nagy fogyatékosságának látom, hogy a hazához fűződő viszonyt szinte csakis értelmi kérdésként kezeljük, holott az erősen az érzelmek körébe, lelkivilágunk érzelmi tartományába tartozik. A hazaszeretet fogalma is ezt fejezi ki. A nemzeti öntudatnak még a művelt, történelmet ismerő, a társadalomról mélyen gondolkodó embereknél is érzelmi alapjai vannak, hát még a nagy tömegek esetében ! Amikor azonban az érzelmek szerepét ennyire hangsúlyozom, egy fontos különbségre is fel kell hívnom a figyelmet. Nemzeti múltunk, történelmünk fájdalmas pontjait valóban nem könnyű érzelmileg feldolgozni, de így is szembe kell nézni velük. A politikát azonban nem lehet pusztán érzelmi alapra helyezni, aki ezt próbálja tenni, az veszélyes tévútra kerül. A nemzeti önérzetnek ma — a szocialista Magyarországon — van valóságos alapja. A negyven éve folyó társadalomépítő munka, egy súlyos törés után újrakezdett politika, amelynek jellemző vonásai a türelem, a bizalom és a nyitottság — az általa elért vívmányok, elismerést szereztek a hazai és a nemzetközi életben. Az Állami Népi Együttes hat ízben lép fel azzal a műsorával, amellyel amerikai turnéján szerepelt. A szigeti programot augusztus 19-én és 20-án a magyar népművészeti fesztivál zárja: magyar táncegyüttesek mutatkoznak be a világ tíz országából. A Hilton Szálló Dominikánus udvarán Pergolesi vígoperáját, Az úrhatnám szolgálót újítják fel. Lesznek új operaelőadások is; július 23- tól A két vak és a Pitzelberger úr szalonja című Offenbach-művek, majd augusztus 17-től Donizetti Rita és Mozart A színigazgató című egyfelvonásosai láthatők-hallhatók. A hagyományoktól eltér a három Bartók-műnek — a Csodálatos mandarinnak, A fából faragott királyfinak és A kékszakállú herceg várának — pantimimváltozata, amellyel július 4-től a zalaegerszegi színház vendégszerepei. Itt mutatják be: Novák Ferenc Passió és Elektra című táncjátékát, illetve a Kodály Kamaratáncegyüttes műsorát. Ismét megnyitotta kapuit az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark FOTO: TÓTH BÉLA — MTI NYÁRI SZABADTÉRI MŰSOROK 3
