Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-01-19 / 1-2. szám
odukálni szeretnék addig, amíg Párizsban leitek, hanem tanulni.” Hazatérése után a nagybányai és a szolnoki űvésztelep legjobbjaival megindítja a harcot e emberi élet valósághű, őszinte ábrázolását. A Tornyai-életmű olyan nagyszerű művei ületnek ebben a korszakban, mint a Népoktás a tanyán, a Szitáló lány, a Téli este, a Vaora előtt, s életének talán legfőbb, drámai zású képe, a Juss. Bár ennek első változatáil díjat nyert az 1904-es műcsarnoki tárlaton, 3 éven át csiszolgatta, tökéletesítette a témát, issza-visszatérően, újra és újra megfestette a araszti élet legfeszültebb konfliktusát, a csaidi örökségen való torzsalkodást. Kiváló jellemábrázolásáról tanúskodó festényei már életében visszhangra találtak köinségben, kritikában egyaránt. Hogy ennek llenére egész életét végigkísérik a megélhetés ondjai, annak következménye, hogy sohasem ált meg szívesen „képgyermekeitől”. Ezért is »rdulhatott elő, hogy halála előtt — csaknem záz főművén kívül — második végrendeletében jabb négyszázegynéhány festményt hagyomáyozott szülővárosára. Tornyai 1936. szeptember 20-án halt meg. légy nappal halála után már arról cikkeznek z újságok (Magyarország, Pesti Napló), hogy: Eltűnt Tornyai János 800 képe. Nyomozást inított a hódmezővásárhelyi rendőrség.” Az eltűnt festmények — amelyek a Tornyai letmű jelentős hányadát képviselik - sorsáról tegyvennyolc esztendeig nem volt tudomása enkinek. * Puskás László festő, a Képzőművészeti Kiadó nűvészeti szerkesztőségének vezetője tíz éve él i Vili. kerületi Makarenko utca 9. harmadik emeleti ikerműterem egyikében. A másikban rolt Tornyai utolsó alkotótere, galériával és egy eís lakószobával. Itt élt 1983. szeptemberében >ekövetkezett haláláig Proits Rozália, Tornyai lános özvegye. Halála után Puskás megkapta i tanácstól ezt a részt is. A rossz állapotban leő helyiséget fel kellett újítani, a leszakadóféljen levő galériát lebontani, s átépíteni a már >ggyé alakítható lakást. A volt Horánszky utcában üresen tátong a »első udvarra néző legfelső emeleti műteremiblak. Bent az afféle építkezéskor szokásos elfordulás. Puskás Lászlón nem látszik, hogy így szenzáció felfedezője.- Nem nekem való ez a nagy felhajtás - londja. - Annyi baj van amúgyis egy ilyen átpítéssel, nehézkesen, sok utánajárással jár. lost meg annyi az irigyem, mintha az előkerült íűkincsek az enyémek lennének. Pedig egy étvégén bukkantunk rá, s hétfőn már mentem is Bereczky Lorándhoz, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójához.- Honnan kerültek elő a festmények és a relikviák? — Először két láda pottyant majdnem a munkások fejére a galéria hátsó, lezárt ferde részéből. Ezekben 60-70 festményt találtunk. A többi „kincs” Tornyai özvegyének szobájában, a padló alatt volt. A homokot annak idején eltávolították a téglafödémről, így a padló és a födém között 30 cm-es üreg maradt. Ide, a párnafák közé - 1938-as újságokba göngyölve - voltak gondosan befektetve a képek. Tornyainé ágya pontosan a rejtekhely felett állt. Ezen aludt majd fél évszázadon át az özvegy. Nagyon zárkózott öregasszony volt. Tíz évig éltünk egymás közvetlen közelében, de évekig riem voltunk hozzá bejáratosak. Az ajtónyílásban beszélgettünk, később a feleségemet már beengedte az előszobába. Tornyai műtermében — úgy négy év után — körülnézhettem, de az ő szobájában nem Nemcsak bennünket, mást sem engedett be. Ha elromlott valami, mesterember át ner.i léphette a küszöbét. Egyedül élt, bár voltak távoli rokonai, nem látogatták. Sokszor, de nem sokat mesélt magáról, Tor• ■ - ; * .. . . t i nyairól. Főleg apró villanások voltak ezek férje szokásairól, a hozzájuk járó társaságról, néha utalás marakodás házaséletükről. „Hadonászva, széles gesztusokkal festett, néha beletörölte a ruhámba az ecsetjét." „Űzött vad vagyok — mondta máskor —, mint ahogyan a férjem is az volt.” így utólag már könnyű magyarázni a viselkedését. Nem lehetett kis lelki teher mindez. El nem adhatott a képekből, mert háborítatlannak látszott a padló. De nem is volt ráutalva. Szép nyugdíjat kapott a férje után, azt sem költötte el. A cikkek, publikálások utáni jogdíjakat évek óta nem vette fel. Gyűjtögető természetű volt. Százezer forintos betétkönyvet hagyott hátra. A műtárgyak mellett egyébként négy zsák liszt, nagy mennyiségű cukor, rizs volt eldugva. Ezeket valószínűleg a háború előtt tartalékolta. A lakása siralmasan elhanyagolt állapotban volt. Évtizedekig ide senki nem tette be a lábát. Tornyai műterme majdhogynem érintetlenül maradt. Képet a mestertől nemigen láttam. Az eredeti tárgyak mellett egy nagy láda uralta a szobát, ebben tartotta a tűzifát. Ennek aljára - hogy a forgács ki ne hulljék - egy vásznat
