Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-01-19 / 1-2. szám

Bosszú? Kapzsiság? Félek A rejtélyes történet okait már hiá Tornyai Jánosáé, született Proits Rozália magával vittem sírba. De azjigy,ai ' erről elgondolkodunk, a minap p

i évszázad magyar képzőművészeti

monddal, Kodállyal és Bartókkal az élen - nép anyagi és szellemi felszabadításáért szá szembe az úri Magyarországgal.

A látástól-vakulásig dolgozó nincstelen p rasztok családjába született Tornyai .János 186 január 18-án, a hódmezővásárhelyi Koplaló i cában. Gyermek- és ifjú éveinek keserves kü delme, a múlt század végi Viharsarok forrong sát kiváltó nyomorúság adja képeinek drám feszültségét. Tehetségét a kisiskolás évekbe fedezték fel. Gyakran rajzoltattak vele térkép két, majd fénykép után portrékat is. Tanárai ki sőbb — a Képzőművészeti Akadémián — Szí kely Bertalan, Lotz Károly, Greguss János ve

tak. Bécsben katonáskodik két esztendei majd szülővárosa művészetpártoló vezetői lehi tővé tették számára, hogy Párizsba utazzék. Mi vészi fejlődésének legfontosabb hatásai érte itt. Tanulmányozta a nagy hírű múzeumok any gát, beiratkozott a Julien Akadémiára, de le; nagyobb élménye az ott élő világhírű magyc festővel, Munkácsy Mihállyal való megismerke dése volt. Munkásságában később jó néhán helyen felismerhető Munkácsy hatása. Tornyc csak kevés képet festett a Szajna-parton. „Ner

szen-W\ zációjáról először 1984. november 21-én a Magyar Televízió Híradója számolt be: » ■ . egy padló alól került elő Tornyai János több, mint 700 műve. A magyar nemzeti festészet kiemelkedő mestere, Hódmezővásárhely iskolateremtő művésze Budapesten, a mai Makarenko utcában tartotta fenn utolsó műtermét. E műteremben ma Puskás László festő él. Átépítés közben bukkantak rá az újságpapírba csomagolt festményekre, rajzokra, s egy sereg fontos életrajzi dokumentumra ...”

Kevés festő akad, aki műveinek ilyen sorsot szán. Tornyairól meg — életútját, szándékait ismervén — ez egyenesen elképzelhetetlen. Ez a konokul tökéletességre törekvő, sohasem a pénzt hajszoló művész egész életét a magyar piktúra új horizontjának felfedezésére szánta. A művészi kifejezés népi-nemzeti nyelvét nemcsak szülőföldje indíttatásából kereste. Az alföldi parasztság sorsát élő Tornyai a parasztvilág hiteles (és nem „magyaros”) megörökítését a népnek szánta elsősorban. Hisz kortársa és harcosa volt a századfordulón ónnak a művésznemzedéknek, amely — Adyval, Móricz Zsig-3